Az ellenállás formái
Nyílt ellenállás:
fegyveres lázadások, merényletek,
összeesküvések, tüntetések
Összhatásukban nem vezetnek
eredményre, de nyugtalanítja a kormányzatot
Passzív
ellenállás
Vezéralakja Deák Ferenc
Nem működnek együtt a
kormányzattal
Nem vállalnak hivatalt
Nem fizetnek adót
Vonakodva tartják be a
törvényeket
Nem írnak behódoló verseket –
Arany J., Tompa M.
A birtokos nemesség mindezt
jobban megengedheti magának, mint a kevésbé jómódúak, nekik hiányzik a hivatallal
járó kereset. (Az ember gyenge, a gyomor erős.)
Nem lehet hosszú távon tartani.
Összességében megnehezíti a
kormányzat munkáját, de nem teszi lehetetlenné.
Emigráció
Vezéralakjai: Kossuth L., Klapka
Gy., Teleki L.
Európai, sőt amerikai körúton ismertetik
a magyar helyzetet, a köznép körében népszerűek, a hivatalos politika azonban
nem mindig vesz róluk tudomást.
A forradalom újrakezdését
szervezik, a nemzetközi helyzet kihasználásával: Krím, olasz- és német egység.
Állandó veszélyforrás a kormányzat
számára.
Az új abszolutizmus bukása
Külpolitikai
kudarcok:
Krími háború: odal lesz az eddigi
szövetséges, Oroszország
1859: vereség a francia-szárd
seregtől (Solferino)
Belpolitika:
pénzügyi
csőd – az elnyomás sokba kerül, + vesztes háború
1859: menesztik
Bachot
1860: Októberi
Diploma: (konzervatív
Apponyi György a vezető):
48
előtti állapotok visszaállítása – teljes elutasítás a magyar vezető réteg
többségétől
1861: Februári
Pátens:
(Schmerling) –
az
alkotmányos centralizáció jellemzi. Összbirodalmi parlament, (föderális
felépítés): – ebben a magyarok arányaiban kevesebb képviselőt küldhetnének,
kevesebb az alkotmányosság és az önállóság is, mint 48-ban. Vezető réteg ezt is
elutasítja, de vita van arról, milyen formában.
1861-es
országgyűlés
(48-as választójog alapján)
Két irányzat:
Deák Ferenc és a Felirati Párt: feliratban utasítaná el, ami azt jelenti, hogy
Ferenc Józsefet elismeri királynak, s jelzi, hogy tárgyalna.
Teleki László és a Határozati Párt: határozatban utasítaná el, ami azt jelenti, hogy Ferenc
Józsefet még jogos, törvényes uralkodónak sem ismeri el.
Teleki tisztázatlan körülmények
között öngyilkos lett, így a Felirati Párt győzött.
Az uralkodó válasza az
országgyűlés feloszlatása volt.
Provizórium 1861-65
Abszolutizmus visszaállítása, erőszakos
eszközök alkalmazása nélkül.
Megindul a kompromisszum keresése
Bécs és a magyar fél között.
- Húsvéti cikk 1865
Deák: ha az alkotmányosságot visszaállítják
→ a magyarság hajlandó engedni a 48-as alapból a közös külpolitika, a védelem
és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében. Nézetei a Pragmatica
Sanctiora épülnek.
- Összehívták az országgyűlést
Kiegyezéshez
vezető okok:
Ausztria:
Nagyhatalmi státusz megőrzése
katonai vereségek az olasz és a német
egység harcaiban
félnek, hogy az olaszok után a
magyarok is elszakadnak a birodalomtól
az elnyomás sem politikailag
(instabillá teszi), sem gazdaságilag (sokba kerül) nem kifizetődő
Magyarok
a passzív ellenállás anyagi
csődbe juttatja a magyar nemességet
az ország fejlődéséhez pénz kell
- hitelt csak az osztrák bankok adhatnak - addig nem adnak, amíg nincs béke
A magyar nemeseknek szüksége van
az osztrák piacra
félelem a nemzetiségektől
félelem, hogy Németország és Oroszország
között felőrlődnénk magunkban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése