Ajánló

Karácsony az első, (akkor még csak Nagy) háború idején. Egy érdekes cikk a történelem érdekes történeteinek érdeklődői számára. És még Hitlerről is szó van benne...
http://lumens.blog.hu/2015/12/24/a_karacsonyi_futballmeccs_legendaja

SZORGALMIK

Itt vannak a szorgalmi lehetőségek.
1. Ahogy órán is említettem, az egyik lehetőség az, hogy írjatok arról, miképpen karácsonyoztak a Monarchiában a dualizmus időszakában. Lehet írásban, lehet bemutatóban, de mindenképpen legyen forrás megjelölés, és több helyről tessék összeszedni!
2. Hasonló a feladat az előzőhöz, de itt nem a Monarchia karácsonyáról kell írni, hanem a modernebb időkben zajlókról. Tessék interjút, riportot készíteni különböző korú felnőttekkel arról, milyen volt az ő gyerekkorukban a Karácsony. Volt-e már ajándékozás, ha igen, mit kaptak. Mi volt általában a menetrend, mi volt a menü. Kinél töltötték a Szentestét és kinél a következő napot, stb.
3. és 4. Esszéírás a Kiegyezésről.
3. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik.(hosszú)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével, hogyan szabályozták az áprilisi törvények, illetve a kiegyezés a birodalom és Magyarország viszonyát, és hasonlítsa össze a két szabályozást!

„III. tc. Független felelős minisztérium alakításáról

6.§. Mindazon tárgyakban, melyek eddig a  m. [magyar] k. [királyi] udvari kancelláriának a k. helytartó tanácsnak, s a k. kincstárnak [...] köréhez tartoznak, vagy azokhoz tartozniuk kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban ŐFelsége a végrehajtóhatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni.

13.§. A miniszterek egyike folyvást ŐFelsége személye körül lesz, s mindazon viszonyokban, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, az országot képviseli.

14.§. A minisztériumnak következőosztályai lesznek: a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök, d) Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás, g) Honvédelem.” (1848. III. tc.)

„1.§. Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, másrészről Őfelségének többi országai között jogilag fennáll, a pragmatica sanction alapszik.

8.§. A pragmatica sanctioból folyó közös védelemnek egyik eszköze a külügyek célszerűvezetése. Ennélfogva a birodalom képviseltetése a külföld irányában mindkét fél minisztériumával egyetértésben a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak.

9.§. A közös védelemnek másik eszköze a hadsereg, a hadügy.

11.§. Őfelségének a hadügy körébe tartozó fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar seregnek is egységes vezérletére vonatkozik, Őfelsége által intézendőnek ismertetik el.

16.§. A pénzügyeket annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, amennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek elismert tárgyakra fordítandók.” (1867. VIII. tc.)

4. A feladat a XIX. századi magyar történelemhez kapcsolódik.  (hosszú)

Mutassa be a források és ismeretei alapján a kiegyezést! Válaszában térjen ki a kiegyezés megkötésének körülményeire,  valamint a megítélésében tapasztalható különböző nézetekre! (Használja a középiskolai történelmi atlaszt is!)

„Van-e, ki óhajtja Ausztria fölbomlását, nem tudom, de ha vannak ilyenek, azok azt bizonyosan nem a mi érdekünkben óhajtják. Félek, nagyon félek, hogy e fölbomlás által nem mi nyernénk, s a mi sorsunk jobbra nem változnék. […] Fönn bírna […] állani Magyarország, beékelve a hatalmas orosz és német birodalom közé? […] Ha pedig más népekkel együtt szövetséges államot akarnánk alakítani, nem volnának-e közös ügyeink, melyeket azokkal együtt kellene intéznünk? ” (Részlet Deák Ferenc parlamenti beszédéből; 1867. március)

„Ausztria Magyarország önállását elismerve sokat nyer hatalomban, s valószínűleg anyagi jólétben is, miután [...] összes hatalma az összbirodalom érdekében használható. Magyarország szeparatisztikus tendenciái [elszakadási törekvései], melyek három évszázad óta soha nem szűntek meg, csak így semmisíttethetnek meg. […] Mindkét részről a nyereség jóval felülmúlja a veszteséget.”  (Eötvös József naplójából)

„XVI. tc. A magyar korona és Őfelsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről.

1.§ Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül. […]

12. § Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem változtatik, közös marad. […]

13. § Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mérték- és súlyrendszert hozni létre a két állam területén. […]

22. § E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe. […]” (Az 1867. évi törvényekből)

„Magyarország a legfontosabb ügyekben idegen érdekek vontatókötelére akasztatik; a nagyon alárendelt szerepre kárhoztatott magyar minisztérium többé teljességgel nem független, a magyar országgyűlés alig lehet egyéb, mint a megszaporított megyegyűlés. […] A bécsi kormány ezzel teljesen célt ér, és az ország önállóságának még árnyéka is eltűnik. […] Amely országnak nincs saját diplomatiája, annak nincs saját külpolitikája, az nem független ország, az mindenkor kiegészítőrésze azon országnak, vagy provinciája azon hatalomnak, mely a diplomatia vezetését kezei között tartja.” (Kossuth Lajos)

Mi lesz a dolgozatban? 2.ETIKA HÁZI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Tankönyv 12. leckétől a 15.-ig - a 15-ös is kell!

ž12. Az önkényuralom rendszere
ž13. Az ellenállástól a megbékélésig
ž14. A kiegyezés

ž15. A nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között


 A kiegyezés előzményeihez segédanyag: https://player.nkp.hu/play/68887/
A kiegyezéshez: https://player.nkp.hu/play/68932/

ETIKA HÁZI DOLGOZAT

žHatáridő: január 8.

žJegy megajánlás történelemből, ha idén megérkezik

žMit is kell csinálni?

Te kit raknál ki a szobád falára?

Történelmi példakép: miért őt választottad, életútjának bemutatása – inkább érdekességeket, mint száraz tényeket

Személyes megjegyzések legyenek!

Forrásokat feltüntetni – 1 forrás nem forrás!

Minimum 1 oldal, A4, 12 –es betű, Times New Roman

Vagy: 8 dia

SZORGALMI - KÉSŐBB!

A nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között

A közeledés kora – 75.
Milyen volt a viszony a magyarok és a nemzetiségek között 1848/49-ben? Ellenséges, a horvátok, szerbek és részben a románok fegyveresen is felléptek a magyarok ellen.

Mennyiben tartotta be Bécs a nemzetiségeknek tett ígéreteit? Nem tartotta be.

Miért félrevezető az az érvelés, miszerint a „nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül”? A magyar ’elnyomástól’, azaz nemzetállami törekvésektől megszabadultak. Számos új pozíciót kaptak a közigazgatásban, ami növelte a nemzetiségi vezetők befolyását.

Mennyire volt tényleges közeledés a két fél között 1849 után? Gyakorlati eredmény és közeledés nem volt.

Mit javasolt az 1861-es országgyűlés Eötvös vezette bizottsága a nemzetiségek számára? széles nyelvhasználati jogot

Miből nem engedett a magyar fél? egy nemzetállam (politikai nemzet) koncepciójából (elképzeléséből)
Miből nem engedtek a nemzetiségek? a területi autonómia iránti igényből

Válaszolj a 75/1-es feladat 1. kérdésére! Elnyomónak, minden fél részére

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Dunai Konföderációs terv 73-74.o; Egy megoldási javaslat 75-76.
Mely államokból állt volna Kossuth konföderációs állama? Magyarország, Erdély (vagy Mo-gal együtt, vagy függetlenként), Horvátország, Szerbia, Románia

Miért utasította el a tervezetet a magyar vezető réteg? mert lemondana az országban betöltött vezető szerepéről, az ország egységéről és a nemzeti szuverenitás (önállóság) egy részéről
Miért utasította el a tervezetet a nemzetiségek vezető rétege? részben mert saját államot akartak, részben mert így is tartottak a magyarok túlsúlyától

Milyen külpolitikai nehézséggel is kellett volna szembenézni a terv megvalósítása esetén? a térség nagyhatalmai (Oroszország, Ausztria, Oszmán birodalom) ezt ellenezték volna

Milyen engedményeket tett Kossuth a nemzetiségeknek? elismerte Horvátország önállóságát, Erdély maga dönthetett volna az Unióról vagy az önállóságról; politikai és kulturális önkormányzatok alakulhattak volna

Milyen nem tervezett hatása volt Kossuth tervezetének? tudatosította a magyar politikai elitben, hogy nem a függetlenség vagy az Ausztriával való kiegyezés az alternatíva, hanem, hogy kivel egyezzünk ki – tehát ki kell egyezni

Értelmezd a 76/1. karikatúrát! a nemzetiségek szerint a magyarság elnyomja őket, az ő vállaikon áll az ország

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az 1868-as nemzetiségi törvény   77.o.
Milyen elvi alapon utasította el az országgyűlés a nemzetiségek autonómiáját és kollektív jogait? az egy politikai nemzet elve

Milyen elv alapján biztosított volna számukra jogokat? egyéni szabadságjogok

Mit biztosított a nemzetiségi törvény végül a nemzetiségek számára? széles körű nyelvhasználatot a helyi közigazgatásban és az alsó- és középfokú iskolában

Hol, és milyen feltételekkel használhatták a nyelvüket? magánéletben korlátlanul, 20% feletti aránynál a törvényhatságokban és az alsó- és középfokú oktatásban

Föl lehetett-e szólalni románul az országgyűlésben? nem
Föl lehetett-e szólalni románul a városi közgyűlésben? (Olvasd a 77/7-es forrást!) igen
Köteles-e fenntartani az állam szerb nyelvű általános iskolát (népiskolát)? igen
Lehet-e szlovák nyelven tanulni a magyar egyetemeken? nem

Elegendő volt-e a nemzetiségiek számára a törvény? nem, mert nincs területi autonómia

Miért nevezhető mégis haladónak? mert a korabeli Európa legtöbb államához képest még így is sok jogot biztosított

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A horvát-magyar kiegyezés 77-78.
Milyen területekből állt Horvátország a Kiegyezés megkötése után? Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Határőrvidék

Milyen szót használ a forrás (78/8) a kiegyezésre? kiegyenlítés

Miképp történik a bán kinevezése? a magyar miniszterelnök javasolja és az uralkodó nevezi ki

Miért volt nehéz elfogadtatni a horvátokkal a kiegyezést? A horvátok a Birodalmon belül akartak teljes önállóságot, és Fiumét is akarták maguknak

A KIEGYEZÉS

A kiegyezési tárgyalások

Feladat: Ausztria nagyhatalmi helyzete és a magyar önállóság biztosítása

·       Országgyűlés

·       (Felirati Párt) Deák-párt + konzervatívok: többség

·       Határozati Párt két irányzatra oszlott

• Mérsékeltek (balközép)

• Radikálisok (szélsőbal)

·       Konzervatívok javaslata: közös ügyek →

·       Alkotmányos felügyeletét: delegációkra bízták

·       A kiegyezés tárgyalásai a königgrätzi csata hatására felgyorsultak, Ferdinand Beust báró 1866 végi külügyminiszteri kinevezése volt fontos momentum, mert ő győzte meg a kabinetet arról, hogy kiegyezés nélkül már nem lehet tovább húzni az Osztrák Birodalom fenntartását.

• magyar részről nem követeltek a vereség után sem többet

·       Ismét visszaállították: megyei önkormányzatokat

·       Hatályba léptették: 48-as törvényeket, kis módosításokkal

·       Andrássy Gyula: miniszterelnök lett 1867. február (3. felelős magyar kormány)

·       A kiegyezés törvényt elfogadta az országgyűlés (1867/XII. tc.).

·       Ferenc József: magyar király lett 1867. június 8.

A dualizmus állami és gazdasági rendszere

·       Osztrák-Magyar Monarchia: kétközpontú alkotmányos monarchia/ dualista állam

·       Közös uralkodó

·       Közös ügyek: hadügy, külügy, ezek fedezésére szolgáló pénzügyek

·       Közös ügyeket: közös minisztériumok intézték →

·       Alkotmányos felügyeletükre: egy-egy 60 fős delegációt küldtek

·       A közös ügyekben jelentős maradt az uralkodó befolyása

·       A hadsereg vezetése a kezében maradt. A hadsereg parancsnoka a mindenkori uralkodó

·       Közös hadsereg (eddig: K-K: Császári-Királyi, mostantól: K.u.K. Császári és Királyi). Vezényleti nyelv: német.

·       Az újoncmegajánlás a kormány kezében maradt.

·       Ferenc József előszentesítési jogot kap, vagyis a magyar kormányok törvényjavaslatot csak az ő egyetértése mellett lehet a Parlamentnek benyújtani

·       Magyarország teljes önállósággal rendelkezett (közös ügyeket leszámítva)

·       Felelős kormány

·       A miniszterelnököt a király nevezi ki

·       Cenzusos választójog

·       Magyarország, Erdély egyesítése

·       Ausztria és Magyarország külön parlamenttel és kormánnyal irányítja saját magát.

·       Magyarország saját maga hozza törtvényeit, belpolitikáját, rendőrségét.

·       Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.

·       Kisebbségi kérdések belpolitikának számítanak.

Gazdasági kiegyezés”

·       Gazdasági megállapodás: 10 évente újratárgyalták

·       Az országok között vám- és kereskedelmi szövetség jön létre (1867. évi XVI. tc.).

·       Közös vámhatár

·       Közös valuta (korona).

·       Közös súly- és mértékrendszert vezetnek be.

·       Szabad tőke –és munkaerő-áramlás

·       Anyagilag milyen arányban fedezzék a közös ügyeket

• Ausztria részesedése 70%  -  • Magyarországé 30%

·      A kvótával Magyarország részt vállalt az osztrák államadósságból is.

A magyar-osztrák viszony rendezése után sor került az országon belüli nemzetiségi kérdések rendezésére is.

A horvátokkal is megkötik a kiegyezést, szabadon működhet a horvát parlament, a szábor és önállóságot kap a horvát kormány területén belül (1868/XXX. tc.).

A kiegyezés nem biztosította teljesen Magyarország függetlenségét Ausztriától, de reális kompromisszumot jelentett.

Mérlege

Pozitív §  közlekedés fejlesztése pl. vasút hálózat kiépítése ·       Mo-ra is van pénz ·       Hitélet fejlődik (kat és egyéb keresztény) ·       Ipar, gyárak, üzemek, közoktatás fejlődik ·       Magyar gazdaság nagyütemben fejlődik ·       Hadsereg és védelem fejlesztése ·       az adott helyzetben mindent elért, ami csak lehetséges volt ·      lehetővé tette Magyarország önállóságát és gazdasági fejlődését

Negatív ·  magyar nemzetiségűek alig haladják meg az 50%-ot ·  Nemzetiségekről nem esik szó ·  Háború esetén az osztrák érdekek az elsők ·  Kisebbség politika gyenge ·  Megmerevíti Mo. társadalmi és politikai berendezkedését a kiegyezés Leggyengébb nagyhatalom lesz Mo. a Monarchiával a Monarchia külpolitikailag is tehetetlen volt: nem tudott új területeket szerezni, hiszen akkor a magyarok és az osztrákok kisebbségbe kerültek volna

Álláspontok:

a) a „kossuthista álláspont"

1867 májusában írta Kossuth „Kassandra levelét". Ebben felrótta, hogy Deákék a jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeladás terére jutottak. Véleménye szerint Deákék a '48-as törvényekhez képest komoly visszalépéseket tettek, holott azoknak kiinduló pontoknak kellett volna lenniük

Kossuth: "a kiegyezés egy pusztulásra ítélt birodalmat konzervál"

Ez igaz is volt, ugyanis a Monarchia rendszerét nem lehetett megreformálni, mert a legkisebb változás is felborította volna a kényes egyensúlyt a nemzetiségek és a társadalmi rétegek között

Kossuth 1862-ben készíti el tervét a dunai konföderációról.

·      alapgondolata, hogy a Duna mentén élő kisebb népeknek (magyarok, horvátok, szerbek, románok) össze kell fogniuk, különben örökös elnyomás lesz a sorsuk a mellettük élő nagyobb népektől (pl. németek, oroszok)

·      a dunai konföderáció egy közös államban tömörítette volna a kis népeket, ahol mindegyik egyenlő jogokat élvezett volna

·      mivel azonban ez a magyarok vezető szerepének megszűnését jelentette volna, a magyar vezetőréteg elutasítja Kossuth tervezetét – amúgy a nemzetiségek szintén.

b) Deák Ferenc szerint:

1. Az adott helyzetben reális kompromisszum született.

2. Az osztrákok a königgratzi vereség után sem gyengültek meg annyira, hogy ennél is előnyösebb feltételeket lehetett volna kicsikarni, ha mégis, akkor az nem szólhatott volna hosszú távra.

3. Nem volt és a közeljövőben nem is lesz külföldi támogatottsága a magyar függetlenségnek.

c) A kiegyezést a határon túli történészek is elutasították, mondván hogy az osztrák és a magyar uralkodó elit bűnös szövetsége a nemzetiségiekkel szemben. 1868-ban Eötvös kidolgozásában elkészült egy európai szintű, rendkívül liberális nemzetiségi törvény, mely széles jogokat biztosított számukra – csak nem lett betartva.

d) Az osztrák történészek viszont pozitívan értékelték a kiegyezést. Úgy látták, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia kedvező esélyt biztosított a felzárkózásra, s így Közép-Európa megközelíthette a nagyhatalmakat.

d) A magyar gazdasági történészek (XX. sz. 2. fele) is ezzel értettek egyet. Szerintük Magyarországon a XIX. század végén megindulhatott a modernizáció, mely nagyban köszönhető a kiegyezésnek. A kiegyezés az 1870-es években elvezetett a „Boldog Békeidőkhöz".

e) A mai értékelés szerint a kiegyezés szükséges és reális kompromisszum volt, de a rendszernek komoly nehézségekkel kellett szembenéznie.

Ugyanakkor: A rendszer merevsége miatt a Monarchia, amely 1867-ben korszerű volt, a századfordulóra elavult és válságba jutott, majd az első világháború nyomán, 1918-ban összeomlott.

A kiegyezési rendszer jellemzői

I. A kiegyezési rendszer részben merevnek bizonyult, mert:

·      a magyar politikai élet a szerint tagolódott, hogy fogadta el a kiegyezést (ez volt a hatalmon lévő Deák-párt), és ki utasította el (ezek voltak az ellenzéki pártok)

·      A legkisebb változtatás is a rendszer összeomlását eredményezhette volna, ezért Magyarországon mindig biztosítani kellett a kiegyezéspárti politika túlsúlyát, azaz a kormánypárt győzelmét (pl. nyílt szavazással, választójog vagyoni cenzushoz kötésével).

II. a kiegyezési rendszer részben rugalmasnak bizonyult azáltal, hogy:

·      az uralkodónak elég tág szerepe volt: törvényeket kezdeményezhetett, előszentesítési joga volt, ha kellett kisebbségi kormányt nevezhetett ki (ha „véletlenül" az ellenzék győzött a választásokon, pl. 1905-ben).

·      gazdasági, hadügyi, külpolitikai téren lehetőség nyílt a vitákra, amelyek levezethették a feszültségeket.

Az ellenállástól a megbékélésig

Az ellenállás formái

Nyílt ellenállás:

fegyveres lázadások, merényletek, összeesküvések, tüntetések

Összhatásukban nem vezetnek eredményre, de nyugtalanítja a kormányzatot

Passzív ellenállás

Vezéralakja Deák Ferenc

Nem működnek együtt a kormányzattal

Nem vállalnak hivatalt

Nem fizetnek adót

Vonakodva tartják be a törvényeket

Nem írnak behódoló verseket – Arany J., Tompa M.

A birtokos nemesség mindezt jobban megengedheti magának, mint a kevésbé jómódúak, nekik hiányzik a hivatallal járó kereset. (Az ember gyenge, a gyomor erős.) 

Nem lehet hosszú távon tartani.

Összességében megnehezíti a kormányzat munkáját, de nem teszi lehetetlenné.

Emigráció

Vezéralakjai: Kossuth L., Klapka Gy., Teleki L.

Európai, sőt amerikai körúton ismertetik a magyar helyzetet, a köznép körében népszerűek, a hivatalos politika azonban nem mindig vesz róluk tudomást.

A forradalom újrakezdését szervezik, a nemzetközi helyzet kihasználásával: Krím, olasz- és német egység.

Állandó veszélyforrás a kormányzat számára.

Az új abszolutizmus bukása

Külpolitikai kudarcok:

Krími háború: odal lesz az eddigi szövetséges, Oroszország

1859: vereség a francia-szárd seregtől (Solferino)

Belpolitika:

pénzügyi csőd – az elnyomás sokba kerül, + vesztes háború

1859: menesztik Bachot

1860: Októberi Diploma: (konzervatív Apponyi György a vezető):

48 előtti állapotok visszaállítása – teljes elutasítás a magyar vezető réteg többségétől

1861: Februári Pátens: (Schmerling) –

az alkotmányos centralizáció jellemzi. Összbirodalmi parlament, (föderális felépítés): – ebben a magyarok arányaiban kevesebb képviselőt küldhetnének, kevesebb az alkotmányosság és az önállóság is, mint 48-ban. Vezető réteg ezt is elutasítja, de vita van arról, milyen formában.

1861-es országgyűlés (48-as választójog alapján)

Két irányzat:

Deák Ferenc és a Felirati Párt: feliratban utasítaná el, ami azt jelenti, hogy Ferenc Józsefet elismeri királynak, s jelzi, hogy tárgyalna.

Teleki László és a Határozati Párt: határozatban utasítaná el, ami azt jelenti, hogy Ferenc Józsefet még jogos, törvényes uralkodónak sem ismeri el.

Teleki tisztázatlan körülmények között öngyilkos lett, így a Felirati Párt győzött.

Az uralkodó válasza az országgyűlés feloszlatása volt.

Provizórium 1861-65

Abszolutizmus visszaállítása, erőszakos eszközök alkalmazása nélkül.

Megindul a kompromisszum keresése Bécs és a magyar fél között.

• Húsvéti cikk 1865

Deák: ha az alkotmányosságot visszaállítják → a magyarság hajlandó engedni a 48-as alapból a közös külpolitika, a védelem és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében. Nézetei a Pragmatica Sanctiora épülnek.

• Összehívták az országgyűlést

Kiegyezéshez vezető okok:

Ausztria:

Nagyhatalmi státusz megőrzése

katonai vereségek az olasz és a német egység harcaiban

félnek, hogy az olaszok után a magyarok is elszakadnak a birodalomtól

az elnyomás sem politikailag (instabillá teszi), sem gazdaságilag (sokba kerül) nem kifizetődő

Magyarok

a passzív ellenállás anyagi csődbe juttatja a magyar nemességet

az ország fejlődéséhez pénz kell - hitelt csak az osztrák bankok adhatnak - addig nem adnak, amíg nincs béke

A magyar nemeseknek szüksége van az osztrák piacra

félelem a nemzetiségektől

félelem, hogy Németország és Oroszország között felőrlődnénk magunkban

Az önkényuralom kora

PPT helyett flash, csak nem a Gordon