12.2. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási rendszer fő elemei

Ajánlott linkek:

Az állampolgárság fogalma:

(Az állam jogokat biztosít számukra, kötelezettségeket ró rájuk. Az emberek államuk hatalma alatt állnak.)

Állampolgárság: A természetes személyeknek meghatározott államhoz fűződő, jogilag is szabályozott viszonya; mind az államnak, mind a személyeknek körülhatárolható jogai és kötelességei vannak;

az állampolgárságot két elv szerint határozzák meg: területi elv, leszármazási elv.

Az állampolgárok alapvető jogai:

a.) Emberi jogok: az ember természetéből született, mindenki számára azonos, elidegeníthetetlen jogok;

pl. az élethez, személyes szabadsághoz és biztonsághoz, tulajdonhoz, méltányos bírósági eljáráshoz való jog, lelkiismereti, vallás- és szólásszabadság, egyesülés és gyülekezés szabadsága, a magánélet tiszteletben tartásához való jog.

→ Ezek az alapvető jogok állampolgárságtól függetlenül illetik meg a polgárokat.

b.) Állampolgári jogok: e jogokat az állam biztosítja polgárai számára, ezeket a jogszabályokból lehet megismerni. Pl. választójog, szociális biztonsághoz való jog, munkához való jog, panaszjog.

Ezek a jogok biztosítják az állam tevékenységében való részvételt, a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak ide („az emberi jogok második nemzedéke”; a XIX. sz. második felétől jelennek meg).

c.) Globális jogok: a XX. században kerülnek előtérbe; az egész emberiséget érintő kérdéseket, sorskérdéseket fogalmaznak meg: pl. békéhez, egészséges környezethez való jog, a gyermekek jogai.

Főbb dokumentumai és előzményei::

Ideológiai forrás: angol és francia felvilágosodás

Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776)

Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789)

Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)

1966. ENSZ „Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya” „Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egységokmánya”

1989 ENSZ „Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény

Emberi jogok

a modern demokráciákban (elvileg) érvényesülhetnek.

A jogok korlátai:mások jogai, és a törvények, valamint a rendkívüli helyzet

Állampolgári jogok

I. szabadságjogok

egyesülés és gyülekezési jog

szólás- és sajtószabadság

lelkiismereti és vallásszabadság

tulajdonhoz való jog

személyi sérthetetlenség

levéltitok sérthetetlensége

lakás sérthetetlensége

II. Gazdasági, szociális és kulturális jogok

munkához való jog, pihenéshez való jog, egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog, művelődéshez való jog

III. Az állam tevékenységében való részvételt biztosító jogok

választójog, panaszjog, közügyekben való részvétel, népszavazás, falugyűlés

IV. Az állampolgárok egyenjogúsága

törvény előtti egyenlőség, nemek egyenjogúsága, nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága, egyházak egyenjogúsága

Állampolgári kötelezettségek

honvédelem, adófizetés, törvények betartása, kiskorú gyermekek taníttatása, idős szülők támogatása

A gyermek jogai

Tilos minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetés.

A gyermek érdekei mindenek felett állnak.

A gyereket ne válasszák el szüleitől.

A gyermek minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthatja véleményét.

Egyéb szabadság-, gazdasági-, szociális és kulturális jogok illetik meg.

A jogok védelme:

→ az alapjogok védelmére hivatott bíráskodás az Alkotmánybíróság feladata (ill. jogvédő az ombudsman)

→ ENSZ genfi emberi jogi központhoz és Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordulhatnak jogorvoslatért.

A magyar politikai intézményrendszer fő elemei

Magyarország parlamentáris köztársaság, parlamentáris demokrácia.

Magyarország államformáját tekintve köztársaság, amely azt jelenti, hogy a hatalom a néptől ered. (Az államforma a hatalom eredetére utal.) Magyarország kormányformája pedig parlamentáris, vagyis a nép a hatalmat választott képviselők útján gyakorolja (ezt másnéven népszuverenitás elvének hívjuk).

Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyában is: a három legfőbb hatalmi ág (a törvényhozó, a végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. A felosztás nem engedi, hogy bármelyik ág magához ragadja a hatalmat, és önkényesen alakítsa az ország és a benne élő állampolgárok életét, hiszen a hatalmi ágak azon túl, hogy függetlenül működnek egymástól kölcsönösen ellenőrzik egymás működését. Ezt hívják a fékek és egyensúlyok rendszerének.

Hogyan épül fel a magyar állam?

A magyar állam legfőbb szervei:

· törvényhozó hatalom: parlament (országgyűlés)

· végrehajtó hatalom: kormány

· igazságszolgáltató hatalom: bíróságok (Alkotmánybíróság is), ügyészség

Az állam működésében fontos szerepet játszik:

· a köztársasági elnök

· az Alkotmánybíróság

· az ombudsmanok, más néven országgyűlési biztosok

· az Állami Számvevőszék

Országgyűlés

Magyarország legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve.

Megválasztja a miniszterelnököt, köztársasági elnököt, AB elnököt és tagjait, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, a Számvevőszék elnökét, az alapvető jogok biztosát.

Elfogadja a kormányprogramot és a költségvetést.

Törvényeket alkot és ellenőrzi a végrehajtó hatalmat – a kormányt. Törvényt vagy törvénymódosítást bármely képviselő kezdeményezhet, de általában a kormány teszi.

Egykamarás, működését a házszabály rögzíti, számos bizottságot hoznak létre. Az ülések, mind a bizottságiak, mind a teljes, plenáris ülések is nyilvánosak, kivéve, ha elrendelik a zárt ülést.

A képviselők mandátuma négy évre szól, pártok szerint csoportokat – frakciókat alkotnak.

A kormány

A végrehajtó hatalmat - a kormányzati tevékenységet, törvénytervezetek kidolgozását, a közigazgatás legfelsőbb szintű irányítását, az állami intézmények felügyeletét - a kormány gyakorolja, amelyben a miniszterelnöknek domináns szerepe van. Munkáját miniszterek és államtitkárok segítik.

A kormányfőt a parlamenti többségi elv alapján a kormányprogram egyidejű elfogadásával választja meg az Országgyűlés.

A köztársasági elnök hagyományosan a legjobb eredményt elérő párt miniszterelnök-jelöltjét kéri fel kormányalakításra – ha többpárti, akkor koalíciós kormányról beszélünk.

A kormányban nem képviselt pártok az ellenzék.

Kisebbségi egy kormány, ha a kormánypárti képviselők kisebbségben vannak a parlamentben.

A kormány a miniszterek kinevezésével és eskütételével alakul meg.

Leváltani csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet – meg kell nevezni a miniszterelnök jelöltet is.

A köztársasági elnök

Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel öt évre választja meg titkosan, a választójoggal rendelkező 35 év feletti magyar állampolgárok közül.

Az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság első elnökévé az Országgyűlés 1990. augusztus 3-án Göncz Árpádot választotta meg, 1995-ben ismét ő lett az államfő az akkori parlamenti többség jelöltjeként.

Göncz második elnöki mandátumának lejártakor, 2000-ben az Országgyűlés Mádl Ferencet, a Fidesz MPP-FKGP-MDF jelöltjét választotta meg a köztársaság új elnökévé. 2005-ben - Mádl Ferenc mandátumának lejártával - az országgyűlés az ellenzék (Fidesz-MPSz-MDF) által támogatott Sólyom Lászlót választotta köztársasági elnökké. 2010-ben Áder János lett a köztársasági elnök a kormánytöbbség (Fidesz-KDNP) által.

Az államfő kifejezi a nemzet egységét, óvja az államszervezet demokratikus működését; jogkörébe tartozik:

aláírja és kihirdeti a törvényeket;

elnapolhatja, feloszlathatja a parlamentet, meghatározza a parlamenti választások időpontját;

egyszeri vétójoggal élhet a törvény aláírása előtt, ha azzal nem ért egyet;

kormányalakításra ad megbízást, a miniszterelnököt javaslatára választja meg a parlament;

kinevezi a minisztereket, államtitkárokat, tábornokokat, hivatásos bírákat, egyetemi tanárokat;

egyéni kegyelmet gyakorolhat, kitüntetéseket adományoz.

A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, saját hatásköre van a külügyekben is.

Feladata összességében alapvetően reprezentatív, felsorolt jogai nagyrészét javaslatok után teszi meg.

Az önkormányzatok

Az állampolgárok lakóhelyükön, a községekben, városokban, a megyékben, a fővárosban és 23 kerületében - a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület révén, illetve közvetlenül, például helyi népszavazással gyakorolják.

Az önkormányzati testület élén a polgármester áll.

A képviselőtestület (a megyékben és a fővárosban a közgyűlés) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat és gazdálkodik. Helyi rendeleteket alkothat. Évente legalább hatszor ülésezik

Saját bevételei mellett állami támogatást is kaphat, vállalkozásokat indíthat.

Az önkormányzat feladatai, kötelességei, lehetőségei:

Településfejlesztés, természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és a csapadékvíz elvezetése, a csatornázás, temető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása, tűzvédelem, közbiztonság helyi feladatai, közreműködés a helyi energiaszolgáltatás, foglalkoztatás megoldásában, gondoskodás az óvodáról, egészségügyi és szociális ellátásról, gyermek-és ifjúságvédelemről, az etnikai kisebbségek helyi jogairól, az intézmények fenntartása. Az oktatás napjainkban már állami feladat, de lehet támogatni.

Helyi címek, kitüntetések alapítása.

A polgármestert mindenütt közvetlenül a választópolgárok választják meg, ötévente van most már (eddig 4). + TK 235.o.

Választások

A parlamenti képviselőválasztásnak öt demokratikus alapelve van:

a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen, titkos és önkéntes.

- A választójog általánossága azt jelenti, hogy a természetes kizáró okokon (elmebetegség és társadalomellenes magatartás) túlmenően minden nagykorú állampolgár rendelkezik szavazati joggal.

- A választójog egyenlőségét a törvény azzal garantálja, hogy minden választójoggal rendelkező állampolgárnak azonos számú és azonos értékű szavazata van. A törvény mindenkinek két szavazatot biztosít: egyet az egyéni választókerület jelöltjeire, egyet pedig a pártok megyei listáira.

- A szavazás közvetlensége abban nyilvánul meg, hogy a szavazópolgárok mindenütt közvetlenül a jelöltekre szavaznak.

- A törvény az általánosan ismert garanciákkal (szavazófülkék, zárt urnák előírásával) biztosítja a szavazatok leadásának titkosságát, annak tartalma nem kerülhet nyilvánosságra.

- A választójog gyakorlása önkéntes, azaz a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

A választójog lehet aktív vagy passzív. Az aktív választójogodat gyakorolod majd, ha szavazatodat leadod az országgyűlési, önkormányzati vagy az európai parlamenti választásokon. A passzív választójog a választhatóságot jelenti, azaz ha te indulsz képviselőjelöltként, és rád szavazhatnak. A magyar jogszabályok szerint az aktív és a passzív választójog feltételei kevés kivétellel megegyeznek.

Vegyes választási rendszer a magyar: vannak egyéni választókerületek és pártlisták

Jelölési joga a választókerületekben a választópolgároknak és azoknak a társadalmi szervezeteknek van, amelyek megfelelnek a párttörvény rendelkezéseinek, vagyis nyilvántartott tagsággal rendelkeznek.

A jelöléshez legalább 500 választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges.

Magyarországon a szavazóknak két szavazata van, és kétféle módon lehet parlamenti képviselői mandátumhoz jutni – egyéni választókerületben, vagy országos pártlistán.

A törvény értelmében az országgyűlési képviselők száma 199. Közülük 106-ot egyéni választókerületben (egy fordulóban, relatív többséggel), 93-t országos pártlistán választanak meg – kompenzációs lista is egyben.

Nem szerezhet azonban mandátumot a listán annak a pártnak a jelöltje, amely a pártlistákra leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb).

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok (határon túli magyarok) csak a pártlistára szavazhatnak. Pártlista helyett nemzetiségi listára szavazhatnak a magyarországi nemzetiségiek, ha állítanak listát.

A különböző szintű választásokkal megvalósult a népfelség elve, mert a polgárok képviselőik útján és népszavazás kezdeményezésével közvetve, ill. közvetlenül beleszólhatnak életük, országuk, lakóhelyük közügyeibe.

ALAPTÖRVÉNY

2011-ben elfogadott alkotmányunk, ez a legmagasabb szintű jogszabály, minden kiadott törvénynek és rendeletnek összhangban kell lennie vele, nem lehet ellentétes. Elfogadásához és módosításához az országgyűlés kétharmadának szavazata kell.

Alkotmánybíróság

Megvizsgálja, megfelelnek-e a jogszabályok az Alaptörvénynek, s megsemmisíti, ha ellentétesek, ill. visszaküldi átdolgozásra. 15 alkotmánybíró van, 12 évre.
Az Alkotmánybírósághoz fordulhat a köztársasági elnök, kormány, a képviselők egynegyede, vagy az alapvető jogok biztosa, de az állampolgárok is, ha alkotmányellenes jogszabály miatt jogsérelem éri.

Alapvető jogok biztosa

Az alapjogokat sértő eseteket vizsgálja, orvosolja. Helyettesei. jövő nemzedékek érdekeivel foglalkozó, illetve hazai nemzetiségek érdekeit védő.

Állami Számvevőszék

Vizsgálja és ellenőrzi a költségvetés végrehajtását és az állami vagyon kezelését.