Középkori kultúra és művelődés

Műveltség és mindennapok a középkorban

Képek nélkül , doc formátumban letölthető innen: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoMjE4YzE4ZTYtYjYwNy00NDhmLWE3ZjgtYTdkYjE2ZGMyYTYx/edit?usp=sharing

A vallás, egyház szerepe

• A vallás végig kísérte az ember életútját. A legfontosabb eseményeket az egyház celebrálta a keresztelőtől a házasságon át a temetésig. Az egyházi jog (a kánonjog) szabályozta a házasságot, általa köttetett meg, ő oldotta fel, az egyház képviselője készítette el a házassági szerződést, ő segített dönteni a házasság anyagi természetű gondjain, és még a házastársi kötelezettségeket is ő kérhette számon.

• A szerzetesrendekkel intézményesítette azt, hogy akik szabadulni akartak a feudális társadalom szorításától, hátat akartak fordítani a világnak és az apostolokat követve szegénységben, testvéri szeretetközösségben akartak élni, ezt megtehessék, hivatalos keretek között. Akiket nem tudott elfogadni, azokat eretneknek nyilvánította az egyház és fellépett ellenük.

• A keresztény erkölcs meghatározó erejű (kizárólagos) ekkor.

• Az egyház szentesítette a fennálló feudális rendet, politikai hatalma, befolyása jelentős

• Ideológia (imádkozók, harcosok, dolgozók)

• a koronázással törvényesítette az uralkodót

• Hatással volt a lovagi erényekre, a Treuga Dei (Isten békéje) mozgalommal fékezni próbálta a feudális anarchiát.

• Az egyház intézte az írásbeli ügyeket, mivel ez az intézmény őrizte az írni tudás képességét. Az állam ügyei mellett intézte a mindennapok ügyintézését is. Az ún. hiteles helyek szentesítették a szerződéseket a birtokadományozástól kezdve a malombérleti jogon át a hospesek jogainak rögzítéséig.

• Az egyház szellemi irányítása kiterjedt az oktatás, nevelés, a tudományok, művészetek, az életvitel egész területére

Oktatás

• A kolostori, majd a káptalani iskolák és az egyetemek elsősorban a papság, majd a hivatalnokok utánpótlására és képzésére szolgáltak.

Egyetem: saját önkormányzata volt, (autonómia), mesteri és doktori címet adott.

4 fakultás: szabad művészetek, jogi, orvosi, teológiai kar

A 7 szabadművészet: grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, muzsika

egyetemek

Tudomány

A középkori keresztény teológiai (hittudomány) és bölcseleti gondolkodás szellemi irányzatainak összefoglaló elnevezése a skolasztika. Legjelentősebb képviselője Aquinói Szent Tamás, aki szétválasztotta a teológiát a többi tudománytól. Az elsőbbséget a teológia kapta, de így fejlődhetett a tudomány.

Hatása a művészetekben:

• irodalom: himnuszok;

• zene: gregorián;

• képzőművészet: freskók, szobrok, oltárképek, a kódexek miniatúrái, iniciáléi;

• építészet: templomok emelése, egyházfők épületei, kolostorok

• A gazdaság – termelés rendjéhez igazodott számos egyházi ünnep, így szinte eggyé vált és elválaszthatatlannak tűntek egymástól. Pl. az új kenyér ünnepe, szüret ideje.

• A legkülönbözőbb tevékenységek végzői is igyekeztek minél hamarabb védőszentet találni maguknak.

• A zarándoklatok és a keresztes hadjáratok meghirdetésével közvetve a gazdaságot is megélénkítették: a kereskedelem szerepe növekedett, és számos város jött létre a forgalmas zarándokutak mentén.

A Lovagi kultúra

Kialakulása a páncélos lovas harcmodor elterjedéséhez köthető, nagy fellendülését a keresztes hadjáratoknak ’köszönheti’, fénykora nyugaton a 11.-13. sz., Magyarországon az Anjouk idején a 14. sz.

A lovag nemesi származású lovas katona volt, aki fegyveres szolgálatait hűbérurának ajánlotta fel, és a hűségért cserébe földbirtokot kapott, tehát a lovagság erősen kötődik a hűbériséghez. A kereszténység kezdetben elítélte a háborút: " Aki kardot ránt, kard által vész" - hirdették. Az igazságos háború elméletét Szent Ágoston dolgozta ki. Kialakult a jogos harc elméleti indoklása: a harcos Krisztus katonájaként küzd a hit védelmében. Az egyház a hadviselést beépítette a tanai közé.

A nehézpáncélos lovag felszerelése: egész testet fedő páncélzat, pajzs, dárda, egyenes kard, kiegészítője a zászló, címer – hogy meg lehessen különböztetni őket.

A lovagi eszmény fokozatosan alakult ki, az egyház is befolyással volt rá.

A fő erények: erő, becsületesség, mértéktartás, állhatatosság, hűség, erkölcsösség, bőkezűség, bátorság, udvariasság, irgalmasság, adott szó szentsége.

A legfontosabb feladatok: hit, kereszténység védelme, az uralkodó illetve a hűbérúr tisztelete, gyengék oltalmazása, nők tisztelete - Mária-kultusz.

A legfontosabb lovagi készségek: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakkjáték, verselés.

Az egyházi és a lovagi életforma sajátos ötvözése a LOVAGREND, ahol a lovagok esküt tesznek a szerzetesi fogadalmak: szegénység, tisztaság, engedelmesség betartására, és karddal, fegyverrel szolgálnak az Úrnak,

A lovagi kultúra bölcsője a francia Aquitania és Provence , itt történik meg a trubadúr líra kialakulása. Fő témái az udvari szerelem szabályai és a harcok, pl. lovagi epika létrejötte (Roland-ének). Az eposz mellett a lovagregény műfaja is megjelenik, és elterjedt a lovagszentek tisztelete (pl. Sárkányölő Szent György). A németeknél a trubadúrok a minnesängerek.

A lovagi líra mellett a lovagi kultúra része lovagi torna is. A torna célja nem a vérontás volt, ezért ha egymással harcoltak, külön erre a célra készített tompa végű fegyvereket használtak. A vadászat is a felkészülést segítette.

Főnemesek lakóhelye

A lovag lakóhelye a lovagvár volt. Magas, megmászhatatlan helyen, magas, de vékony falak, lakótorony, majd bástyák jellemezték, nem túl kényelmes hely, a fűtés, higiénia hagyott kívánnivalót maga után.

Lovaggá válás lépései: apród, fegyverhordozó, majd avatás-eskü, itt idővel az egyház is megjelenik és részese lesz.

Mindennapi élet

Jobbágyok háza

• Az emberek életét a vallás, a társadalomban elfoglalt helyük és kiváltságaik határozták meg, és a vagyoni helyzetük.

• Az egyház erőteljesen szabályozta az életet

• A halál természetes volt, együtt éltek vele

temetés

• Patriarchális családmodell, apa a legfőbb úr, a nők alárendelt szerepet játszottak – eredendő bűn, de Mária-kultusz

• A gyerekeknek nem nagyon volt gyerekkoruk, hamar kis felnőttként kezelték őket

A reneszánsz művészet általános jellemzői és a humanizmus

A francia eredetű reneszánsz szó újjászületést jelent. Az antik (görög-római), ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti és tudományos újrafelfedezésére utal. A reneszánsz tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom. A reneszánsz kezdetét Itáliában vette, a 14. században. Fénykora a 15-16. század.

Az olasz városállamok polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Az életet szabadon akarta élvezni, boldogan fedezte fel újra mindazt, ami a földi életet széppé, teljesebbé teszi: a jólétet, a szerelmet, a szellem szabadságát, a természet, az emberi test és a művészet szépségeit. Megnőtt az egyéniség szerepe. Tudatos programmá vált az emberi képességek sokoldalú kifejlesztése, az ember harmonikus kiművelése. Minden dolog mértéke és végső célja ismét az ember lett. Az új kultúra nem jelenti a középkor látványos megtagadását, inkább a középkor bizonyos világi törekvései erősödtek fel benne, s közeledtek az antik eszmények felé.

A reneszánsz nemcsak egy meghatározott művelődéstörténeti korszak elnevezése, hanem ugyanezzel a szóval jelöljük a művészeteknek ebben érvényesülő egyetemes stílusirányzatát is. A humanizmus a reneszánsz szerves része, de annál szűkebb fogalom: elsősorban a reneszánsz polgárság világi ideológiáját, eszméjét jelenti. Mivel összefügg az ókori irodalom értékeinek kultúrájával, ezért bizonyos klasszikus műveltséget, tudós magatartást is jelent. Nem voltak vallástalanok, nem kívántak felidézni valamiféle antik pogány kultuszt, s emellett a klasszikusokhoz való visszatérést kiterjesztették a keresztyén klasszikusok, a Biblia és az egyházatyák tudós vizsgálataira is.

A reneszánsz művészetben új témák jelennek meg. az egyházi-bibliai témák mellett (nem helyett!), elsősorban az antik mondavilághoz köthetően.

A festészetben az emberábrázolás sokkal élethűbb (anatómia), a szépség, harmóniára való törekvés itt is megjelenik. Alkalmazzák a perspektívát, a fény-árnyék hatást, a háttér is kidolgozottabb. A mecénások /a művészetek pártfogói, elsősorban a városi patríciusok, fejedelmek (pl. Firenzében Lorenzo Medici), az arisztokrácia, a felsőbb papság, élén a pápával/ gyakran rendeltek arcképeket, tájképet. A festészet kiválóságai: Leonardo da Vinci, Michelangelo, Botticelli, Raffaello.

A szobrászatban is hasonló tendenciák fedezhetőek fel: pl. Michelangelo Dávid szobra.

A reneszánsz ember-ideál: polihisztor, sokoldalú, önmegvalósító, életközpontú, fantáziája, gondolkodása egyszerre szárnyaló és gyakorlatias (óra, könyvnyomtatás), a világot (s benne a természetet) szépnek látja, keresi is benne a szépséget, miképp a harmóniát is.

A román, gót és reneszánsz stílus összevetése - építészet

Romanika

XI-XII. század

Tömör, vaskos formák, falak

Egyszerű, áttekinthető szerkezet

Félköríves dongaboltozat, keresztboltozat

Kisméretű ablakok, ajtók

bélletes kapuzat

Gótika

XII. század végétől

Magas, vékony falak

Keresztboltozatos, bordás födémek