Gondolattérkép a konszolidációról + 1 kép

A gondolattérkép az xmind 7 free verziójával készült, mindenkinek ajánlani tudom.

+ 1 kép

Gazdasági konszolidáció - külpolitika

A csökkent területű országnak túlméretezett az élelmiszer-, vasipar és gépgyártás; a könnyűipart viszont fejleszteni kellene, ezért jelentős szerkezeti átalakítás szükséges. Ehhez tőke szükséges, ezért Bethlen 1921 végétől egy tudatosan irányított inflációs konjunktúra gerjesztésével kívánta a gazdaságot lendületbe hozni, ami végül sikerült is. (a vállalkozóknak hiteleiket az inflálódó pénzzel kellett visszafizetni)

A hiperinfláció miatt azonban a lakosság elégedetlensége nőtt, ezért pénzügyi stabilizációt kellett végrehajtani. A hosszútávon is stabil gazdasági fejlődéshez azonban egy nagyobb összegű külföldi kölcsönre volt szükség.

- 1922: Magyarországot felvették a Népszövetségbe, majd benyújtotta kérvényét egy népszövetségi kölcsönre.

- 1924: A Nemzeti Bank felállítása után, az infláció megfé­kezését követően megérkezett a 250 millió aranykoronás népszövetségi kölcsön.

- 1927: A korona helyett a pengő bevezetése. Megszűnik az infláció.

Gépesítik a mezőgazdaságot (de ettől még a nagybirtokrendszer elavult); fejlődik a konzerv- és cukoripar.

A textil-, gép-, vegyipar, elektrotechnika látványosan fejlődik; megindul a bauxitbányászat; a villamosenergia-termelés a négyszeresére nő; védvámokkal óvják a magyar ipart. Fejlesztik a közlekedést, a turizmust.

„Büszkeségeink”: Kandó-féle villamos mozdony, Tungsram, Orion rádió, 1925. Csepel: az első rádióadó, automata telefonközpontok Budapesten.

Egyértelmű gazdasági fellendülés 1926-29 között  - bár a fejlődés mértéke és az életszínvonal elmarad a háború előttitől.

Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari ország lett.

A Bethlen-kormány által bevezetett gazdasági reformok prosperitást hoztak, ám mivel a fejlődés jelentős részben külföldi tőkén nyugodtak, az ország kiszolgáltatottá vált a külgazdasági folyamatoknak. Ráadásul az 1920-as évek végére a legeladósodottabb ország lett Európában. Ez a tény és ennek káros következményei, majd csak a világválság bekövetkeztével válnak sokak számára egyértelművé. A ’20-as évek közepétől jellemző gazdasági stabilitás a politikai konszolidációt is elősegítette, hiszen a szélsőségeket kiszorították a politikai életből.

Szociális konszolidáció

Társadalombiztosítás újjászervezése; kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás bevezetése (1928); új lakóházak, kórházak, iskolák építése.

Külpolitika
Új helyzet állt elő az önállóvá válással. Ellenséges államok vesznek körül minket, létrejön a kisantant.
A magyar külpolitika célja a revízió, de ez ekkor nem reális. Első feladat, kitörni az elszigeteltségből.
A kormány fizeti a jóvátételt - teljesítési politika -, ezért az országot 1922-ben felveszik a Népszövetségbe.
Ez után óvatosan tapogatóznak olyan államok felé, akik támogathatják a magyar revíziós törekvéseket. Mussolini Olaszországa erre készséges (legalábbis a Jugoszláv vonatkozásban), ezért 1927-ben megkötik az örök magyar - olasz barátsági szerződést.

Konszolidáció a 20-as években

Háborús vereség, forradalmak, Trianon (területveszteség, menekültek) – az ország mind politikai, mind gazdasági értelemben instabil volt, társadalma megosztott. Cél helyreállítani a rendet, működőképessé tenni az országot, azaz konszolidálni.  Az első kísérletet erre a gróf Teleki Pál teszi meg.

Teleki-kormány (1920. júl. 18 - 1921. ápr. 14.)

Tervei: földreform, középosztály felkarolása, erélyes külpolitika, szélsőségek visszaszorítása, a magyar állam újjászervezését, a jogrend helyreállítása.     

Intézkedések:

Fellépnek a szélsőségesek ellen:

Felfüggesztették az ÉME működését.

Megkezdték a katonai különítmények (Héjjas, Prónay) felszámolását.

Törvényt alkottak az állam és társadalmi rend védelméről (1921: III. tc.) – államellenes bűncselekményeket szabályozza és súlyosan bünteti.

Kommunista pártot betiltják – illegálisan működik majd, Moszkva támogatásával.

Bevezették a Numerus clausust (zártszám): (1920. szept. 26.): hivatalosan célja az értelmiségi túlképzés csökkentése, ténylegesen viszont a zsidóság kiszorítása az egyetemekről. az egyetemi felvételeket szabályozza származási és politikai megkülönböztetés alapján (a hallgatók felvétele a származásuk országos arányán függ). Cél a nemzeti értelmiség helyzetbehozása. A trianoni döntés után (1920. jún. 4.) 400 000 magyar menekült, nőtt a társadalmi feszültség, antiszemitizmus erősödött, ebben közrejátszott, hogy a forradalmi vezetésben magas volt az arányuk.

Nagyatádi Szabó István miniszter vezetésével földreformot hajtottak végre (1920. dec. 7.).

A törvény alapján a termőterület 8,5%-át osztották fel, kb 300 000 szegényparaszt 1-2 holdas birtokot, kb 100 000 pedig 20-50 holdas „vitézi telket” kap. /A kormányzó "vitézi telkeket" adományozott az általa alapított Vitézi Rend tagjainak. A rendbe az első világháborúban (vitézségi érem) és a nemzeti hadseregben érdemeket szerzett katonák, főként tisztek és altisztek kerültek./ A reform családtagokkal együtt mintegy kétmillió embert érintett, és egy időre biztosította a paraszti népesség nyugalmát, de a földkérdést nem oldotta meg, a nagybirtokokhoz nem nyúltak. A néhányholdas kisparaszti gazdaságok nem voltak életképesek, a közepes nagyságú birtokok alig szaporodtak, a földbirtokszerkezet lényegében nem módosult.

A földreform és a Numerus clausus a társadalmi bázis növelését is szolgálta.

Teleki IV. Károly első visszatérési kísérletébe bukott bele (1921. márc. 26 - ápr. 5.), mert kiállt a király mellett (legitimista).

Bethlen¬kormány 1921. ápr. 14 - 1931. aug. 24.

Stabilizációs lépések:

Rendezték a nyitott határkérdéseket (délen- Baranya, Burgenlandban, soproni népszavazás).

A sikertelen második „királypuccs" (1921. okt. 20-23.) után a nemzetgyűlés 1921. nov. 26-án detronizálta a Habsburgokat, azaz a parlament kimondja a Habsburg-ház trónfosztását (1707 és 1849 után harmadszor és utoljára).

A politikai élet konszolidációja

Bethlen a belpolitikában uralkodó szerephez akarta juttatni a konzervatív politikai tábort, amely a háború előtti politikai szisztéma (korlátozott parlamentarizmus) újbóli megvalósítását tűzte ki célul – minta a dualizmus.

Bethlen olyan erős kormánypárt megszervezésére törekedett, amelyik folyamatosan megnyerheti a választásokat.

Bethlen ezért megkezdte kettős küzdelmét:

- a paraszti (Kisgazda), polgári, munkás (MSZDP) demokrata politikai tábor ellen, amelynek elképzelése: a háború előtti politikai rendszer nagyfokú demokratizálása;

- a jobb- és baloldali radikális csoportosulások ellen, amelyek a parlamentarizmus korlátozását, felszámolását hirdették.

A két politikai táborral szembeni fellépés, egyben a konzervatív politikai rendszer konszolidációját is jelentette:

- 1921: Bethlen-Peyer paktum megkötése (Megegyezés az MSZDP-vel, (Peyer Károly az elnöke)hogy ha korlátozza a kormánnyal szembeni fellépését, akkor visszatérhet a politikai életbe.)

Előnyös az SZDP számára (pl. a párt működésének biztosítása a politikai szabadságjogok visszaállításával; kivételes intézkedések megszüntetése; amnesztia); előnyös Bethlen számára (SZDP beszünteti a kormányellenes propagandát és támogatja a magyar törekvéseket külföldön; nem indítanak politikai sztrájkokat; nem szervezkednek a közalkalmazottak, a vasutasok és a postások között).

- 1922: Egységes Párt létrehozása. Egyesítette saját pártját, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját (nem túl népszerű) a Kisgazdapárttal, Bethlen belép párthíveivel a Nagyatádi Szabó István vezette Kisgazdapártba. Végrehajtják a földreformot. Ezzel hatalmának stabil parlamenti bázist teremtett.

- 1922: a választójog módosítása Szűkítették a választásra jogosultak körét úgy, hogy a feltehetően legitimista, illetve kisgazda szavazóbázist kizárták a választásokból, továbbá visszaállították a nyílt szavazást vidéken, magasabb lett a vagyoni és a műveltségi cenzus, főleg a nőknél.

- 1923: a szélsőjobb kiszorítása a kormánypártból (Gömbös és csoportja kilépett az Egységes Pártból és megalakították a Fajvédő Pártot.)

- 1926: új felsőházi törvény (Konzervatív többségű felsőház létrehozása – 1927-től.) Újabb fék beépítése.

Bővítik a kormányzói jogkört: feloszlathatja az ogy.-t, ő a legfőbb ’hadúr’.

Ezekkel az intézkedésekkel Magyarországon korlátozott parlamentáris rendszer épült ki, erős kormányzói hatalommal.

A trianoni béke gazdasági és társadalmi hatásai

Ezt is tessék átnézni:

http://tort-tura.blogspot.hu/2016/03/a-trianoni-beke-es-kovetkezmenyei.html

A béke hatása a térségre

Megszűnt a Monarchia 50 milliós piaca

A térség államai önellátásra rendezkednek be – mindent fejlesztenének

Védővámok alkalmazása

Összességében lassabb fejlődés van

Mezőgazdaság

A hasznosítás szempontjáól a területi arányok megváltozta: növekedett a szántó, szőló, csökkent az erdő és a rét aránya.

A mg.-ban érezhető legjobban a biztos felvevő piac hiánya. A tőkehiány miatt a gazdaságok fejlesztése is alig valósul meg, a magyar gabona nem lesz versenytársa az olcsó amerikainak.

Az állattenyésztésben nem sikerült elérni a korszak végére sem a világháború előtti szintet. A juh és szarvasmarha állomány csökkent jobban (kevesebb a rét, erdő), míg a ló és sertés kevésbé.

Ipar, bányászat

Nincs többé nemesfém és sóbánya a megmaradt országban.

Vasérc csak Rudabányán, szénbányáknak a fele, kőolajmező kevés és vízenergia alig maradt.

Ipari létesítmény túl sok maradt, a fellelhető nyersanyaghoz képest, ráadásul a zöme a fővárosban, amely így még nagyobb súllyal bírt a gazdaságban is. Együttműködés a környező országokkal alig – párhuzamos fejlesztések.

Településszerkezet torzulásai

Budapest központú lett az ország.

Számos város vesztette el vonzás- és piackörzetét, s számos falu a „központját”.

Közlekedés

Sok vasúti csomópont került a határon túlra, amit nem indokolt etnikai érv, csak hadászati és gazdasági.

A sugaras szerkezetű vasúthálózat összekötő vonalai közül is sok került át a más országokba, olykor csak egy-egy szakasz. Ez nehezítette a közlekedést és a fejlesztést. Nagy károkat okozott a román rekvirálás, rablás is.

Szülőföldről anyaországba

400000 ember települt „haza”, részben önként, részben kényszer hatására vagy félelemből.

Többségük értelmiségi és hivatalnok.

Ellátásuk a rokonokra hárult, mivel az állam a háború után a ’sajátjairól’ is alig tudott gondoskodni. Sokan laktak vagonokban, nyomornegyedekben. A 20-as évek közepére javult a helyzetük.

(Már megint...) MI LESZ A DOLGOZATBAN? + gyakorló feladatok

4 témakör:
A gazdasági világválság;
A gyarmati világ;
A náci Németország;
Világpolitikai események a háborút megelőző években.
A tankönyvben ezek a 37., 38., 39. és a 40. lecke.
A fő hangsúly a gazdasági válságon és Németországon lesz.
Lesz olyan feladat, ahol a témakör előző ismereteit is fel kell használni az olasz fasizmussal, ill. a sztálinizmussal kapcsolatban.


Újabb feladat:

Megint 1:

Most már csak linkelem őket:
http://LearningApps.org/1924435
http://LearningApps.org/1673489
Ha valaki erről az oldalról keres még más feladatot, akár más tantárgyból is, annak a figyelmébe ajánlom, hogy sajnos nem mindegyik feladat helyes :(

Órai gyakorló feladatlap megoldásai

Munkafüzet 51/1. Plusz feladat: nézzetek utána, mit jelent a moratórium kifejezés!

A számok a definíciókat jelölik, írjátok utánuk a hozzátartozó foglom számát! 1 - _B; 2 - _E; 3 - A; 4 - D; 5 - C

Moratórium: Valaminek a felfüggesztése, vagy időleges elhalasztása. Jogi értelemben: haladék, türelmi idő.

Munkafüzet 53/4. Írjátok az eszmék után a hozzá tartozó forrás betűjelét!

fajelmélet - C; szociáldarwinizmus - D; élettérelmélet - G; Führer-elv - F;

antikapitalizmus - B; antiszemitizmus - A; demokráciaellenesség - E

Munkafüzet 54/5. Írjátok a számok után azt a választ, amelyiket helyesnek gondoltok!

1 - ___B_______; 2 - _____B_______; 3 - _____C_______; 4 - ____A________; 5 - ____A______; 6 - _____A_______

Munkafüzet 55/6. Írjátok le, hogy a képhez, milyen esemény társul, és az mikor történt (ahol lehet év, hónap)!

A: Hitler kancellár lesz, 1933 január

B: Német – olasz szövetség, 1936 (Berlin – Róma tengely)

C: Molotov –Ribbentrop paktum, 1939 aug.

D: Hitler bevonul Párizsba, 1940, június.

E: Szudéta-vidék visszacsatolása, 1938 október

Munkafüzet 64/15. Válaszoljatok a kérdésekre!

A: Anschluss, 1938 március 12.

B: Nem teljes a lelkesedés, Hitler keze a menyasszony torkán van.

Német bevonulás a kiírt népszavazás előtt

C: A világháború utáni békeszerződés akadályozta, most viszont a nyugati nagyhatalmak tétlenek maradtak

Munkafüzet 65/17. Válaszoljatok a kérdésekre!

A: Gandhi: Tiltakozik a társadalmi igazságtalanságok ellen – békés módszerekkel

Mao Ce-tung Tiltakozik a társadalmi igazságtalanságok ellen – erőszakos eszközökkel is

B: Gandhi: elsősorban az angol gyarmatosítók

Mao Ce-tung földesúri osztály, az eddigi politikai elit

C: Gandhi: erőszakmentes, igazságosabb társadalom

Mao Ce-tung kommunista állam, proletárdiktatúra, munkás-paraszt hatalom

D: Gandhi: egy a sok tiltakozó közül

Mao Ce-tung kiemelt, vezér szerepű

E: sómenet: tiltakozás a brit sómonopólium ellen

’hosszú menetelés’: a Kínai Kommunista Párt Vörös Hadserege által végrehajtott stratégiai visszavonulás volt a Kuomintang hadserege elől a kínai polgárháborúban 1934 és 1936 között.

Gyakorló feladatlap - Nevek:

A munkafüzet megoldásai értelemszerűen írjátok erre a lapra!

Tankönyv 190/7 Válaszoljatok a kérdésekre!

Kiket érintett a legjobban a válság? ...Németország....................... Kiket legkevésbé? ........Franciaország (Nagy Britannia)........

Milyen okai vannak annak, hogy egyes országokat kevésbé a válság? (Segít a 189/3. forrás és a következő lecke címe!)

Kevésbé esik vissza a termelés, a gyarmataikra át tudják hárítani a válság gondjainak egy részét

Ott nagyobb a munkanélküliség, ahol jobban visszaesett e termelés

Tankönyv 192/14. Válaszoljatok a kérdésekre!

Biztosították a jövő fejlődését – környezetvédelem (inkább emberi, mint természeti), és energiaforrást biztosít – munkahelyet teremt, miközben nem termel a piacra

Infrastruktúra: A közlekedés, hírközlés területén infrastruktúrának nevezünk minden olyan berendezést és az általuk létrehozott minden olyan hálózatot, amely a szállításhoz és hírközléshez szükséges. Ide tartoznak tehát a szárazföldi (közúti, vasúti) szállítási, belvízi szállítási (folyók, csatornák), tengeri szállítási (kikötők, hajóutak), légi közlekedési (repülőterek, légifolyosók) hálózatok. Továbbá infrastruktúrát alkotnak a vízelosztási, energiaelosztási (villanyáram, olaj, gáz) és távközlési (telefon, rádió, televízió, telematika stb.) hálózatok, beleértve a műholdrendszereket.

Kapcsolat: az infrastruktúrát fejlesztik jelentősen a válság alatt

Tankönyv 202/11 Válaszoljatok a kérdésekre! Plusz feladat: Mi a „Kristályéjszaka”?

Milyen jogokat vettek el: szavazati jog, nem lehet hivatalnok

Kristályéjszaka:

Országos méretű pogrom (erőszakos fellépés) a zsidók ellen 1938 november 9-10-én

Tankönyv 202/10. A kérdések segítségével értelmezzétek az ábrát!

Problémák: nemzeti sérelmek, gazdasági válság, kommunista veszély

Eszközök: erőszak, demagógia, propaganda – ennek része az ellenségkép

Társadalmi csoportok: munkásságnak, kispolgárságnak munkahelyet ígér, parasztoknak földet (élettér)
polgárságnak védelmet a kommunistáktól
mindenkinek: nemzeti sérelmek orvoslása

Nemzetközi politika, 1933-1939

Németország háború nélküli terjeszkedése
¡ Az 1930-as években Németország tudatosan és sorozatosan felrúgta a versailles-i béke rendelkezéseit.
¡ (1933) kilépés a Népszövetségből
¡ Általános hadkötelezettség bevezetése
¡ (1935) Saar-vidéki népszavazás: a Németországhoz tartozás mellett döntenek
¡ (1936) Rajna-vidék megszállása (↔ locarnói szerződés)

 
A fasiszta szövetség kialakulása
¡ A kezdeti érdekellentétek után olasz-német közeledés -
¡ Létrejött egy fasiszta szövetségi rendszer (Berlin–Róma tengely, 1936)
¡ 1936 Németország – Japán megköti az antikomintern paktumot.
§ A szövetség célja a kommunizmus terjedésének megakadályozása volt, SZU ellen irányul
¡ Olaszország csatlakozik 1937

A nyugat-európai országok válasza
¡ A nyugat-európai hatalmak ((Anglia: Chamberlain, Franciaország: Daladier)) alapvetően nem ismerték fel a náci veszélyt, nem léptek fel Hitlerrel szemben, az engedmények politikáját alkalmazták vele szemben.
¡ A nyugati hatalmak a Szovjetuniótól is tartanak → azt remélik, Hitler kelet felé terjeszkedik

A világháború főpróbája: a spanyol polgárháború (1936-1939)
¡ A spanyol polgárháború (1936-39)
¡ - világgazdasági válság (1931) → diktatúra és monarchia összeomlása → köztársaság
¡ reformok (földosztás, egyház korlátozása, szociális törvények)
¡ szélsőségek erősödése → fegyveres összecsapások
¡ Franco tábornok jobboldali felkelése a hadseregre támaszkodva → polgárháború
¡ Franco német és olasz támogatást kap (pl.: Condor-légió, német repülőgépek)
¡ a köztársaságiakat a SzU és a nyugati baloldal támogatja (önkéntes brigádok)
¡ a nyugati nagyhatalmak itt sem avatkoznak be
¡ Franco győzelme → katonai diktatúra 

A világháború előestéjén (1938-39)
¡ a; (1938. márc.) a németek bevonulása Ausztriába → Anschluss (= Ausztria bekebelezése) Kihasználva az osztrák fasiszták hívását, Hitler bevonult Ausztriába, és Németországhoz csatolta azt
¡ b; Csehszlovákia bekebelezése (1938-39)
¡ (1938. szept.) müncheni konferencia: Anglia és Franciaország átengedi a Szudéta-vidéket Németországnak (3 milliós német kisebbség)
¡ Hitler egy nemzetközi konferenciát hívott össze Münchenben, hogy megszerezze Anglia és Franciaország beleegyezését ahhoz, hogy Csehszlovákia északi részét. A müncheni konferencián (angolok, franciák is jelen voltak) ezt a beleegyezést megkapta
¡ Miután német biztatásra a fasiszta Tiso kikiáltotta Szlovákia függetlenségét, Hitler (mivel Csehszlovákiát már nem létezőnek tekintette) elfoglalta a maradék Csehországot (1939. márc.) Cseh-Morva Protektorátus létrehozása - a nyugati hatalmak nem avatkoznak be
¡ c; a Molotov-Ribbentrop paktum (1939. aug.)
¡ A szovjet és a német külügyminiszter szovjet-német megnemtámadási szerződést írt alá
¡ Ennek titkos záradékában egy esetleges háború esetére felosztották Lengyelországot maguk között, illetve. Németország elismerte a Szovjetunió igényeit a Baltikumra