Fogalmak, személyek, évszámok, helyszínek a szintfelmérőre

Őskor, ókori Kelet
Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom, monoteizmus, politeizmus.
Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem. Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora).
Az ókori Hellasz
Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás, kereskedelem, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, politeizmus.
Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása).
		Az ókori Róma
Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.
Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila. Topográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása).
		A középkor
Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok és következmény.
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.
Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Gutenberg. Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).

Az Oszmán-Török Birodalom története

A dokumentumot doc formátumban innen tudjátok letölteni: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoTzFJS19zVnVUR0U/edit?usp=sharing

Az Oszmán-Török Birodalom kialakulása

•       13. század: Kis-Ázsiába nomád török törzsek

•        Oszmán egyesítette katonaállammá

•       Célja: az iszlám fegyveres terjesztése

•       fő megélhetése:

–      az adó,  zsákmány, kiosztható katonabirtok

•       Ezért agresszív, hódító jellegű

•       A hódítás menete

•       1326.: első város Brussza (Bursa)

•       14. század első fele: Bizánc kiszorítása Kis-Ázsiából

•       Első európai hódítás, 1354.: Gallipoli.

•       A birodalom balkáni (európai) részét Ruméliának, a kis-ázsiai részét Anatóliának nevezték.

•       I. Murád (1359-1389), Balkáni terjeszkedés

–        Drinápoly, ahová a fővárost is áttették.

–        Szerbia, döntő ütközet: Rigómező 1389.

•       Bajezid (1389 -1402),

–        Bulgária,1396.: Vidin

–         1396.: Zsigmond, magyar király által szervezett nemzetközi lovagsereg Nikápolynál vereséget szenved.

–        A keleten is előrehatoló törököket kudarc is érte.

–        1402-ben Timur Lenk tatár hada tönkreverte őket Ankaránál

•       Átmeneti gyengülés, területvesztés

•       15. század közepe: Balkán újra török kézen

•       1453.: Konstantinápoly " Isztambul  /II. Mohamed/

•       I. Szelim (1512-1520) Keleten hódít

–        legyőzte a perzsákat, megszerezte Szíriát, Palesztinát, Kairót,

–        a szent városok, Mekka és Medina fölötti hatalmat .

–        A levantei kereskedelem ellenőrzése megsokszorozta a szultánok jövedelmét.

•       (Nagy) Szulejmán (1520-1566)

–        török birodalom legnagyobb kiterjedése

–        a birodalomhoz tartozott Kis Ázsia, a Balkán, a Kárpát-medence középső területei, Mezopotámia, Szíria, Palesztina, Egyiptom, Tripolisz, Algír

•       Halála után válság jellemezte a birodalmat: elérte végső határait, erős ellenfelek jelentek meg: (Habsburgok, lengyelek, oroszok, perzsák)

•       Vazallusállamok

–        belső önállóságot élveztek,

–        éves adóval tartoztak,

–        hadaikkal támogatni kellett a szultánt,

–        a terület (új) fejedelmét a szultánnak is meg kellett erősíteni.

–        Ilyen vazallusállam a a két román fejedelemség: Moldva, Havasalföld, vagy a Krími tatár kánság, de ilyen lett Erdély is a 16. sz.-ban.

 

Az Oszmán Birodalom terjeszkedésének okai

•       A Bizánci Birodalom 1262 után sem lett újra nagyhatalom. Felbomlott a térség másik jelentősebb állama, a Szeldzsuk Szultánság is.

•       a balkáni államok belső gyengesége, széttagoltsága

•       az európai nagyhatalmak megosztottsága, akik egymással voltak elfoglalva,

•       a birodalom rendelkezésére állt a Korán előírásait mindenben követő vallásilag fanatizált hadsereg (dzsihád)

•       A szultánok személyes tehetsége

Az Oszmán Birodalom felépítése

•       Erős központosítás jellemzi

•       A birodalom területe a szultán tulajdona volt

•       egy személyben volt a világi és egyházi hatalom feje, a kalifa.

•       despotikus, korlátlan hatalma volt,

•       rendelkezett a birodalom teljes gazdasági ereje felett.

•       Lovas katonáinak és hivatalnokainak szolgálati birtokkal fizetett (tímár, ziámet)

•                          (a birtok zsold volt, nem örökölhető, elvehető)

•       Az államigazgatás ügyeit szakképzett hivatalnokréteg intézte

•       Az igazságszolgáltatás a Korán alapján történt, a kádik (bírók) és a muftik végezték.

•       A pénzügyeket a defterdárok (adószedők) intézték, Európához képest nagy hatékonysággal és szervezettséggel.

•       A rendszert gyengítette a korrupció, a baksis

•       Közigazgatás

•       Vilajet: a birodalom közigazgatási egysége, tartomány

•       a vilajet élén álló személy: pasa (beglerbég)

•       szandzsák: kisebb közig-i egység, - élén: a bég

A birodalom felépítése

Hadsereg

•       két elkülöníthető részre oszlott:

–        reguláris ill. irreguláris seregekre.

•       A reguláris csapatok pedig szpáhikra (lándzsás és íjász lovaskatonák), akiket szolgálati birtokkal jutalmaztak,

•       és a janicsárokra (puskás gyalogosok), ők alkották a hadsereg legütőképesebb részét.

•        A reguláris haderő tüzérségből, továbbá az utánpótlást és a műszaki munkákat végző kiegészítő alakulatokból állt még.

•       Jelentős tengeri flottával is rendelkeztek

•        Az irreguláris haderő száma változó volt, legnagyobb részüket a lovas akindzsik, azabok és a tatárok tették ki, de jelentős volt a tábort kísérő mindenféle nép.

janicsár és szpáhi

A rendiség kialakulása Európában

A rendiség, a rendi állam

A most következő anyag, valamint a rendiség és a közép-kelet-európai tananyag egy dokumentumban, innen letölthető: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoRllyWC1sbUlSYVk/edit?usp=sharing

Rendek: az érdekeiket érvényesíteni képes, azonos jogú, azonos érdekű és kiváltságú társadalmi csoportok. A rendhez tartozás határozta meg az egyes embernek a társadalomban elfoglalt helyét. A rendhez tartozók jogait pedig a szokások, királyi adománylevelek és törvények szabályozták.

A rendiség gazdasági előfeltételeit a 11. sz.-tól kibontakozó árutermelés teremtette meg, mely lehetővé tette a pénzgazdálkodást és segítette a városfejlődést.

A 13. sz.-ra létrejöttek a rendek, amelyek mozgalma rendszeressé és törvényessé tette a rendi gyűlések összehívását, s így létrehozták a rendi államot.

A rendiség államformája a rendi monarchia.

A rendi monarchia kétpólusú, a király megosztotta a hatalmát a rendekkel, együtt kormányoztak, ez a rendi dualizmus. A rendiség jogilag korlátozza az uralkodót, de lehetővé teszi a főnemesség hatalmának visszaszorítását a lovagokra (köznemesség) és/vagy a polgárságra támaszkodva.

A kormányzás legfőbb szerve az országgyűlés, parlament, amit a király hív össze.

A rendi gyűlés joga volt: a törvényhozás, az adók és a hadsereg megszavazása.

A királyi hatalom alapjai: gazdaságilag a városok adói és a regálék, azaz a királyi felségjogon szerzett jövedelmek. Társadalmi bázisát a polgárság, esetleg a köznemesség adja. Zsoldoshadsereggel rendelkezik, s megkezdi a központi hivatalrendszer kiépítését.

A végrehajtó hatalom /külügy, hadsereg, pénzügy/ irányítása királyi felségjog, de csak a felső szinten vannak királyi hivatalnokok. A középszintű igazgatás rendi irányítás alatt állt, a megye és a város önkormányzatai által. Ez is korlátozta a királyokat hatalmuk érvényesítésében.

A rendi monarchiák segítik a pénzgazdálkodást, a városfejlődést, ezzel a polgárság további megerősödését.

A rendi gyűlés lehet egy vagy két kamarás. Az angol kétkamarás. Volt a lordok háza, ahol személyesen vettek részt a főnemesek és a főpapok. Az alsóházban a lovagok és polgárok választott képviselői.

A francia rendi gyűlés egykamarás: a papság, nemesség és a polgárság külön ülésezett, de együttesen szavazott. 

angol rendiség

Kelet- és Közép-Európa a középkorban

Kelet- és Közép-Európa a középkorban

A most következő anyag, valamint a rendiség és a közép-kelet-európai tananyag egy dokumentumban, innen letölthető: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoRllyWC1sbUlSYVk/edit?usp=sharing

Bizánc

A távolsági kereskedelemnek köszönhetően a Keletrómai Birodalom fennmaradt.

Justinianus ideiglenesen számos területet visszahódított. Nevéhez fűződik a római jog összefoglalása: Corpus Juris Civilis.

Válságok és belső átalakulás után Bizánc a kora középkori Európa jelentős hatalmává vált.

Később a birodalom fokozatosan visszaszorul területileg: arab, majd török törzsek szorítják vissza. 1204-ben a keresztesek rövid ideig elfoglalják Konstantinápolyt, végül 1453-ban az oszmán törökök vetnek véget a várossá zsugorodott Bizáncnak.

Szláv népek

A szláv népek a VI. században rajzottak szét. A VIII–X. században sorra alapították államaikat. Ennek mindenütt fontos állomása olt a kereszténység felvétele.

A nyugati szlávok (csehek, lengyelek) és a horvátok a latin,

a keleti (oroszok) és a déli szlávok (szerbek, bolgárok) a keleti kereszténységhez csatlakoztak.

Cirill és Metód hittérítő munkája révén kialakult a szláv egyházi nyelv és a cirill ábécé.

Balkáni államok:

A horvát, szerb és a bolgár állam csak hosszabb-rövidebb ideig tudta megőrizni önállóságát a környező nagyhatalmakkal szemben, jelentősebb szerepet csak a bolgár cárság játszott időnként.

A Havasalföldön és Moldvában kialakuló román fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat.

Közép-Európa

Nyugat és a Kelet közötti térség Európában, keleti és déli határa egybeesik a katolicizmus (nyugati kereszténység) és az ortodoxia (keleti ker.) közötti határral. Földrajzilag ide tartozik a Lengyel-, Cseh- és a Magyar Királyság-

Közép-Európa jellemzői a nyugathoz viszonyítva

Alacsonyabb népsűrűség, iparosodás és városiasodás, kevesebb céh és írástudó. De szorosabb a kapcsolat a nyugattal, mint a kelettel.

Cseh királyság

Cseh dinasztiák: Přemysl, Luxemburg

A 12. sz. végéig a cseh király a német-római uralkodó hűbérese. 14. század második fele a középkori cseh állam fénykora. I. Károly német-római császár is (ott IV., Német Aranybulla 1356). Prága a birodalom központja is, egyetem alapítása, fejlődik az ipar, bányászat és a mezőgazdaság, sok a német telepes (hospes). Csehország lesz Közép-Európa legiparosodottabb és városiasabb országa.

A 15. században a gazdasági problémák, a cseh-német ellentét és a vallási reformtörekvések vezetnek a huszita felkeléshez (1420-1434).

Husz János tanai: Alap a Biblia (és nem az egyház!); elítéli az egyház és a papok fényűzését; kétségbe vonja a papság közvetítő szerepét Isten és a hívek között; két szín alatt áldozzanak a hívők: ostya + bor (eddig ez csak a papoké); nemzeti nyelvű legyen az istentisztelet.

Husz Jánost menlevele ellenére megégetteti a Konstanzban összeülő zsinat 1415-ben. Követői két ágra szakadnak (radikális ág: táboriták, mérsékeltek a kelyhesek) és hosszú harcot vívnak Zsigmond királlyal és császárral, aki kiegyezik a kelyhesekkel: elismerik a pápát, és két szín alatt áldozhatnak; a táboritákat legyőzik.

A huszita harcmodor hozzájárul hadviselés fejlődéséhez: Fegyelmezett gyalogság (már lőfegyverekkel is) és a szekerek - szekérvár alkalmazása.

Lengyelország

Lengyel dinasztiák: Piast, Lokietek, Anjou, Jagelló

A kereszténység felvétele után tartományokra esett szét, az egységet a katolikus egyház tartotta fenn. A Lokietek dinasztia egyesítette újra, jelentős uralkodójuk III. Kázmér – Krakkó, egyetem.

A 14. sz. végén egyesült Litvániával a Jagellók uralma alatt. 1410-ben Grünwald mellett a Német Lovagrendet legyőzték. Azonban a német befolyás, hatás végig erős volt és maradt.

A nemesség nagy létszámú volt, erős rendi kiváltságokat szerzett s jelentősen korlátozták az uralkodói hatalmat.

Magyar vonatkozás

Nagy Lajos királyunk anyja lengyel, 1370-1382 között lengyel király is (perszonálunió);

Lánya Hedvig, Jadviga lengyelül, lesz a következő király Jagelló Ulászló felesége

Kijevi Nagyfejedelemség – Orosz cárság

Az oroszok lakta térséget a varég (viking) Rurik- család egyesítette, majd a Nagyfejedelemség részekre esett szét. A 13. században a mongol-tatár kánságok adófizetői lett legtöbbjük. Az ellenük és egymás elleni harcokból végül a Moszkvai Fejedelemség erősödik meg. III. Iván feleségül vette az utolsó bizánci császár nővérét, így Moszkva Bizánc örökösének tekintette magát, úgy mint a keleti keresztény egyház új központja és védelmezője Bizánc 1453-as eleste után. A 15. sz. végére lerázták a tatár fennhatóságot.

Az orosz állam jellemzői: Korlátlan, despotikus hatalma van az uralkodónak, a cárnak; nincs se hűbériség, se rendiség; több keleti, tatár vonás van a hatalomgyakorlásban.

Mongol Birodalom és az Arany Horda

Dzsingisz kán a 13. század elején egyesítette a mongol törzseket és világbirodalmat hozott létre, amely a hódításra és az adóztatásra épült. Bár részekre esett szét, utódállamai is veszélyeztették és kizsákmányolták Kelet-Európát.

 


 

Nyugat-Európa a 10-15. század között

NYUGAT-EURÓPA A KÖZÉPKORBAN

A most következő anyag, valamint a rendiség és a közép-kelet-európai tananyag egy dokumentumban, innen letölthető: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoRllyWC1sbUlSYVk/edit?usp=sharing

A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM

A széteső frank állam keleti területein a külső támadások hatására kialakult a Német-római Birodalom. 962 I. Ottó lett a császár. A X.- XI. században Európa legjelentősebb hatalmává vált.

Az invesztitúra küzdelmek aláásták a császári hatalmat, és német földön a császári cím névlegessé vált. A birodalom egyre több tartományra esett szét.

IV. Károly (1346–1378) kiadta a Német Aranybullát (1356). Ebben a császárválasztást hét választófejedelem jogává tette, és a fejedelmeket független uralkodóknak ismerte el saját tartományaikban. Az Aranybulla ezzel szentesítette a Német-római Birodalom széttagoltságát.

A császárok a központi hatalmat nem tudták megerősíteni, de a dinasztiájuk birtokait növelték, a Luxemburgok Csehországot szerzik meg, a Habsburgok pedig Ausztriát (1278), majd a 15. sz. végén Németalföldet.

A Birodalomból Svájc kantonjai kiválnak és függetlenné lesznek a 13.-14. század folyamán
Anglia

Normandia hercege, I. Hódító Vilmos 1066-ban Hastingsnél legyőzi az angolszász uralkodót, majd meghódítja az országot. Meghonosítja a hűbériséget, de itt mindenki a király vazallusa, ezért erős a királyi hatalom. Családja kihalását követően a franci birtokokkal rendelkező Plantagenet család kerül a trónra. Mint francia birtokos, az angol király a francia uralkodó hűbérese, ebből sok konfliktus lesz.

1214-re Richárd, majd Földnélküli János elveszíti a francia birtokokat, ez elégedetlenséghez vezet. 1215-ben János kiadja a Magna Charta Libertatumot /Nagy Szabadságlevél), amelyben a főnemesség, a lordok számára beleszólást biztosított a hatalomba és megadta nekik az ellenállás jogát. Az utódok nem tartják be, a főnemesség 1264-ben fellázad, s ekkor összehívják a kibővített parlamentet. Meghívót kap valamennyi főnemes, valamint a lovagok /birtokos nemesek/ és a városok választott képviselői, tehát a kiváltságosok.

Bár a lázadás elbukott, a gondolat, hogy a királyi hatalom korlátozható, megerősödött. Ezt a kiváltságaikat elismertetni akaró társadalmi csoportok, a formálódó rendek tehetik meg.

I. Edward 1295-ben újra összehívta a parlamentet, pénzre volt szüksége, s innentől ez rendszeressé vált, Angliában kialakult a rendi állam.

Franciaország

A Karolingok kihalása után a Capeting dinasztia szerzi meg a trónt. A gyenge uralkodói hatalmat lassan erősítik meg. Kiemelkedő királyuk II. Fülöp Ágost, aki kiszorítja az angolokat az országból. A francia rendiség IV. Szép Fülöp alatt jött létre. A rendi francia állam a 14. század elejére Európa nagyhatalmai közé emelkedett,  a pápaságot is befolyásuk alá vonták. 1309-1377 között a pápák Avignonba tették át székhelyüket (avignoni fogság), francia pápákat választottak.

A 100-éves háború 1337-1453

Anglia és Franciaország között dúlt. Formai ok a Capetingek férfi ágának kihalása volt, mert az angol király is bejelentette trónigényét, de a tét leginkább Flandria volt. Több szakaszban folyt. Kezdetben angol sikerek (Crécy, Poitiers), sőt a pestissel kísért háború alatt parasztfelkelés is kirobbant (1358). Majd francia sikerek, a századforduló után újra angol győzelmek (1415 Agincourt), Párizs is elesett. Orleans ostromakor (1429) lép színre a szent szűz, Jeanne d’Arc, aki angolellenes mozgalmat indít. Bár Johannát megégetik az angolok, a franciák Calais kikötője kivételével kiszorítják az angolokat. E harcok közben az uralkodó, VII. Károly a megrendült királyi hatalmat is helyreállította. Zsoldoshadsereget állított fel, központosított és hódított – Provence, Bretagne.

Anglia és a rózsák háborúja

Angliában a népesség csökkenése munkaerőhiányt idézett elő. A parasztokat ez kedvezőbb helyzetbe hozta. Egy elbukott parasztfelkelés után (Watt Tyler, 1381) a többségnek sikerült a jobbágyi függőséget felszámolni, és átkerülni a jobb helyzetet és hatékonyabb munkát biztosító bérlői viszonyba.

A 100 éves háború lezárása egybeesett a trónharcok kezdetével /1455-1485/ Ez a rózsák háborúja, a York- és a Lancaster-ház között. Végül egy harmadik ág, a Tudor VII. Henrik szerzi meg a trónt és kezdi meg az angol központosított hatalom kiépítését.

Itália

A félsziget továbbra sem alkot egységes államot, több részre darabolódott. Dél-Itáliában létrejön a Nápolyi Királyság, kezdetben Anjou, később az Aragóniai dinasztia uralma alatt. Gazdaságilag ez e legfejletlenebb.

Közép-Itáliát a Pápai állam uralja.

Észak-Itália városai köztársaságokká alakulnak át. Legjelentősebbek: Velence, a tengerek királynője, Genova – mindkét város a levantei kereskedelemből gazdagszik, gyarmatokat létesít (kereskedelmi lerakatok). Firenze a textilipar és a bankházak központja lesz, Milánó szárazföldi kereskedelmi központ.

Ibériai-félsziget

A sikeres reconquista után három királyság jön létre: Portugália, Kasztília és Aragónia. 1479 dinasztikus házasság révén /Kasztíliai Izabella és Aragónia Ferdinánd/ létrejön Spanyolország, erős uralkodói hatalommal. A mórokat Granada 1492-es elfoglalásával végleg kiűzik, a diadalmámorban jut egy kis pénz egy bizonyos Kolumbusz Kristóf vállalkozásának támogatására.

Érettségi témakörök

Érettségi témakörök 9. évfolyam - középszint

Kék színnel jelölve a szintfelmérőre kellő témakörök. Időpont: március 24.

1. Az ókor és kultúrája

1 Vallás és kultúra az ókori Keleten		Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása
2 A demokrácia kialakulása Athénban				Az athéni demokrácia intézményei, működése.
3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása			A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában.
4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány	A görög hitvilág néhány jellemző vonásai, a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában.
5 A kereszténység kialakulása és elterjedése					A kereszténység főbb tanításai.
6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása		A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás.

2. A középkor

1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői		A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században
2. Nyugati és keleti kereszténység			Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben.
3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése			Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe.
4. A középkori városok	Egy középkori város jellemzői. A középkori kereskedelem.
5. Egyházi és világi kultúra a középkorban	Az egyház szerepe a középkori művelődésben, mindennapokban. A romanika és gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra értékrend.
6. Humanizmus, reneszánsz Itáliában				A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői.
7. Az angol és a francia rendi állam működése
8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése	Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a 14.-16. sz.-ban.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

1. A magyar nép őstörténete és vándorlása				A magyar nép vándorlása térkép alapján.
2. A honfoglalástól az államalapításig		A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.
3. Az Árpád-kor	Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.
4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején					Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza.
5. A Hunyadiak			Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás uralkodói portréja.
6. Kultúra és művelődés			Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.

Gyakorló feladat és térkép

Felkerült egy gyakorló feladat a középkori egyház témakörben, amit vagy itt oldhattok meg online:
http://historiatanoda.bloglap.hu/cikkek/kozepkori-egyhaz-53605/,
vagy  letölthetitek innen: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAodmJqaTNUckNISUE/edit?usp=sharing
A térképes feladathoz segítségként két kép:

A városok, amelyeket tudnotok kell felismerni: Róma, Canossa, Cluny, Avignon, Konstanz, Bizánc (Konstantinápoly)