3.4. HUNYADI MÁTYÁS király reformjai és külpolitikája

Hunyadi Mátyás 1443-ban született Kolozsvárott. Nevelője Vitéz János, neves magyar humanista volt. Kitűnő neveltetést kapott, több nyelven beszélt.

A trónralépés körülményei

Hunyadi János halála után V. László és a Cillei-Garai vezette bárói liga csökkenteni akarta a Hunyadiak befolyását. Amikor Nándorfehérvárt akarták átvenni, a Hunyadi-hívek megölték Cilleit, a király fogságba esett. Bántatlanságot ígért, de nem tartotta be. A Garai-nádor által Budára hívott Hunyadiak közül 57-ben az idősebbet, Lászlót kivégezték, Mátyást Prágába vitték. Ez év őszén V. László is meghalt, rögtön megkezdődtek a harcok a megüresedett trónért.

Szilágyi Mihály, aki most a Hunyadi párt élére került és Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet a Garaiakkal egyezett meg Szegeden. Megállapodásuk szerint hazahozzák Mátyást, és királlyá választják. A Garaiak büntetlenséget kapnak, sőt Mátyás feleségül veszi Garai Annát, Szilágyi Mihály pedig öt évig kormányzó lesz Mátyás mellett.

Így az 1458 januárjában megtartott királyválasztó országgyűlésen, ahová a Hunyadi-pártiak 15 ezer fegyveressel érkeztek, a még Prágában tartózkodó Mátyást királlyá választották.

Közben Prágában Vitéz János váradi püspök megegyezett Podjebrád György leendő cseh királlyal, hogy Mátyás feleségül fogja venni Katalin nevű leányát, kiadatása fejében. Őt is veszi el.

A hatalom megszilárdítása /1458-1464/

Mátyás uralkodását a bárók hatalmának visszaszorításával kezdte. V. László embereit mellőzte, így Garait is. Szilágyi Mihályt sem tette meg kormányzónak, erre ő megsértődött, erre Mátyás Világos várába záratta. Erre a Garai csoport III. Frigyesnek (V. László nagybátya) ajánlotta a trónt. Mátyás megosztotta a bárói tábort (címeket, rangokat adományozott), és a köznemességre támaszkodva elhárította a veszélyt.

1461-1462 Mátyás fegyverrel és tárgyalással felszámolta a felvidéki Giskra hatalmát is, a huszitákat besorozza (ez lesz a fekete sereg alapja). 1462-re Mátyás az egész Magyarországot ellenőrizte.

1463 Bécsújhelyen III. Frigyessel szerződést kötött:

• Ebben elismerik Mátyást királynak
• 80000 aranyért visszakapja a szent koronát
• Ha utód nélkül hal meg Mátyás, akkor a trón a Habsburgoké – örökösödési ígéret

1464 Székesfehérváron megkoronázták.

Központosítás 1464-1471

A rendi központosítás gazdasági alapjai

A mezőgazdaságban általánossá vált a háromnyomásos gazdálkodás. Növekedett a szarvasmarha-, juh- és lóállomány, jövedelmeznek a híres magyar szőlő és borvidékek is. Virágkorukat élték a mezővárosok, nőtt a népesség, 3,5-4 millió fő (mint Angliának ekkor), ennek 80% magyar. Ipar: Céhes ipar dominál még mindig, az export nagyobb volt, mint az import, de a bányák ezt a hiányt pótolták (sok ezüst, réz, kevesebb arany).

A gazdaság fejlődött, ez tette lehetővé, hogy több területen jelentős reformot valósítson meg. De az ország jövedelmei nem tették lehetővé egy központi államszervezet és egy jól szervezett zsoldoshadsereg tartós fenntartását.

A rendi központosítás társadalmi alapjai

Sikerült a bárókat visszaszorítania, de ő is nevez ki hozzá hű bárókat. A köznemesség zöme Mátyás párti volt, de Mátyás csak addig számíthatott rájuk, amíg az össznemesi jogokat csökkenteni nem akarta. A magyar polgárság zöme nem magyar volt, a városokat Mátyás nem tekintette szövetségesnek, csak bevételi forrásnak. Tehát: A központosítás társadalmi oldalról nincs bázisa, csak egy nagyformátumú államférfihez kötődik.

Kincstári reform 1467:  (Ernuszt János)

Új adókat vezetett be, mert sokan szereztek mentességet:

eltörölték a kapuadót, és helyébe füstadót hoztak létre, tehát nem kapu után, hanem ház után adózott a jobbágy.

A harmincad vám helyett bevezette a koronavámot,

 A legfőbb bevétele a hadiadó volt (subsidium, Habsburg Albert találta ki), ezt az országgyűlés ajánlhatja meg és az értéke 1 forint volt. (egy hízott disznó ára) Mátyás gondosan ügyelt arra, hogy a földesurak ne szedjenek jogtalan pénzeket. Többször megerősítette a jobbágyok szabadköltözési jogát, de a jobbágyterhek így is súlyosak voltak.

Mindez a nemeseket is sújtotta, hiszen ha le van terhelve a jobbágy, akkor ők nem tudnak annyi adót beszedni tőlük. Emiatt 1468-ban Erdélyben nemesi lázadás tört ki. Hiába.

Megmaradtak az egyéb jövedelemforrások / pl. városok adói, só bevételek, zsidók, szászok adói stb./. Ezekkel, az adókkal az állami bevétel elérte illetve meghaladta az évi 700-750 ezer forintot.

Hadseregszervezés

Állandó zsoldossereget állított fel („fekete sereg”). A sereg gerincét cseh, lengyel, német zsoldosok adták, de voltak közöttük magyarok, délszlávok és románok is. Háború esetén a zsoldosok száma 8000 gyalogosra és 20000 lovasra emelkedett. Ezzel a haderővel a király függetlenedni tudott a bárók bandériumaitól. Ismert vezérei: Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Haugwitz János. A hadseregnek igen nagy volt a költsége. Természetesen továbbra is a király rendelkezésére állt a banderiális hadsereg és a kiváltságos népek segédhada.

A központosított rendi monarchia hivatalszervezetének kiépítése

Először is háttérbe szorította a bárói befolyás alatt álló királyi tanácsot. Új hivatalokat hozott létre:

-nagykancellária: ez intézte a legfontosabb államügyeket a bárói befolyás alatt álló királyi tanács helyett. Szakképzett titkárai, jegyzői és írnokai bonyolították le az ügyeket és készítették az okleveleket.

- kincstartóság: az állami bevételeket kezelte, ez hajtotta be a királyi jövedelmeket./ Legnevesebb kincstartó Ernuszt János volt, aki polgári származású volt, de tevékenységéért bárói rangot kapott./

-királyi személyes jelenlét bírósága: Ez volt az igazságszolgáltatás legfőbb szerve. Élén a személynök állt. Előnye, hogy a nádor, vagy az országbíró bíróságával szemben ez folyamatosan működött.

Az ügyintézők gyakran köznemesi, polgári, sőt olykor jobbágyi származású szakképzett tisztviselők voltak, akik munkájukért rendszeres fizetést kaptak.

A központosító politika és Mátyás cseh törekvései miatt 1471-ben nemesi összeesküvés indult Mátyás ellen, melynek élére Vitéz János és Janus Pannonius álltak. A szervezkedés lelepleződött. Mátyás Vitéz Jánost elfogatta, és Esztergomban őriztette annak haláláig /1472/. A beteg Janus Pannonius menekülés közben meghalt. Az összeesküvők uralkodó jelöltje / Kázmér lengyel királyfi / pedig kivonult az országból. Ettől kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést. Az irányítást saját hivatalaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott.

Államszervezeti reformjai révén csökkentette a rendek szerepét, célja volt az egységesebb, ésszerűbb, hatékonyabb államirányítás, közigazgatás és így uralmának jellege a központosított hatalomgyakorlás felé mozdult el.

Külpolitika

Mátyás mindvégig megosztotta figyelmét a török veszély és a nyugati törekvései között. Ellenzéke vádolta, hogy elhanyagolja a török elleni harcot. Mátyás arra hivatkozott, hogy egyedül úgysem képes a török kiűzésére a Balkánról, és nem lát garanciát arra, hogy III. Frigyes nem támadja hátba. Mátyás célja egy Duna-menti össz-monarchia létrehozása szerepelt, és/vagy a Német-római császári cím megszerzése, melynek ereje lett volna képes kiverni a törököt Európából. Ezért foglalkozott annyit a nyugati politikával.

Török háborúk:

Erre Mátyást családi hagyományai szinte kötelezték. Nagy támadó hadjáratok helyett inkább aktív védekező politikát folytatott és a déli védelmi rendszer minél teljesebb kiépítését tartotta fontosnak

1463-ban visszafoglalta a boszniai Jajca várát, majd 1464-ben Szrebeniket. A Zsigmond óta épülő végvárrendszert két, egymástól mintegy száz kilométerre húzódó végvárlánccá szervezte, építette ki. Erre a kettős végvárrendszerre támaszkodva harcolt, ha a török beütött, Mátyás ellencsapással válaszolt. Így történt ez 1474-ben is, amikor a törökök betörtek a Temesközbe és Moldvába, Mátyás támadó hadjárattal válaszolt és 1476-ban elfoglalta Szabácsot. 1479-ben egy nagyobb sereg Erdélybe tört be, a kenyérmezei csatában a Kinizsi Pál és Báthory István által vezetett magyar sereg nagy győzelmet aratott. A török beütésre válaszul Kinizsi Észak-Szerbiába vezetett hadat 1481-ben, de a sikerek ellenére Mátyás 1483-ban kénytelen volt öt évre békét kötni a szultánnal, mert nem kapott garanciát arra, hogy III. Frigyes nem támadja hátba.

Nyugati politika: Cseh és osztrák háborúk

Csehország nemcsak a területszerzés és gazdagsága miatt volt fontos Mátyás számára, hanem azért, mert a cseh korona választófejedelmi címmel járt és utat nyithatott a császári cím felé. A beavatkozásra az adta a lehetőséget, hogy 1466-ban a pápa eretnekké nyilvánította Podjebrád György cseh királyt. Mátyás pápai támogatással hadat indított 1468-ban volt apósa ellen. (Felesége Katalin 1464-ben meghalt.) Mátyás elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, Bár a cseh katolikus főurak 1469-ben Mátyást királlyá választották, Csehországot nem tudta elfoglalni. 1471-ben változott a helyzet, meghalt Podjebrád, akinek végakarata szerint a cseh rendek a lengyel Ulászlót választották királyukká, akit III. Frigyes is elismert. Mátyás erre haddal támadt III. Frigyesre, melynek eredményeként Frigyes elismerte Mátyás cseh trónigényét (1477), sőt beleegyezett 100 ezer forint hadisarc kifizetésébe is. Később Mátyás újra hadjáratot indított Frigyes ellen (1482), mert a császár nem egyenlítette ki tartozását és rá akarta kényszeríteni Frigyest, hogy ismerje el házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost törvényes utódjának, de Frigyes nem mondott le a trónigényéről. Mátyás 1485-ben elfoglalta Bécset, ahová áthelyezte székhelyét és udvarát is, de a főcél a német-római császári cím megszerzése nem sikerül. 1486-ban meghalt III. Frigyes, aki halála előtt elérte, hogy a német fejedelmek nem Mátyást, hanem fiát, Miksát választották német királynak.

Utolsó évek

Mátyás megpróbálta elfogadtatni Korvin Jánost utódjául, ezért 1486 engedményeket tett a rendeknek:

Eddig a király nevezte ki a nádort, ezután az országgyűlés választhatja a nádort. A nádor joga a király helyettesítése (országgyűlésben, bíráskodásban, hadak élén), de Mátyás nem tudta megszerezni a rendek támogatását. Mátyás 1490-ben halt meg Bécsben agyvérzés következtében.

Mátyás reneszánsz udvara

Mátyás udvara a humanista műveltség egyik európai központja volt. Támogatta a művészeteket és a tudományokat. Budai palotája a reneszánsz kultúra központjává vált, ahova tömegesen érkeztek Itáliából a művészek, építészek, szobrászok, tudósok, írók. Ebben nagy szerepe volt 2. feleségének, Beatrixnek- a nápolyi király leánya. A reneszánsz stílusú építkezések szép példája Mátyás visegrádi nyári palotája, és a budai vár egyes részei. Európa-hírű volt Mátyás könyvtára, a Biblioteca Corvina, mely 2500 kötetből állt. Könyvtárosa Galeotto Marzio volt. Támogatta a könyvnyomtatást. Hess András 1473-ban alapította meg az első magyar nyomdát. 1476-ban alapította a pozsonyi egyetemet, amely elsorvadt. Udvari történetírója Antonio Bonfini volt. Ebben az időben született meg a Budai Krónika, melynek szerzője Thuróczy János volt, aki a hun-magyar rokonságot hangsúlyozta.