1. Az ókor és kultúrája
|
1.1. Poliszok ókori Hellászban
|
Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században.
|
1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában
|
Julius Caesar egyeduralmi kísérlete.
|
|
1.3. Az európai kultúra alapjai
|
A görög-római hitvilág.
Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei. A zsidó vallás
fő jellemzői.
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai.
|
|
2. A középkor
|
2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban
|
A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika.
|
2.2. A középkori egyház
|
A nyugati és a keleti
kereszténység főbb jellemzői.
Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) – együttműködés és konfliktusok.
|
|
2.3. Az érett
középkor Nyugat-
és Közép-Európában
|
A középkori város
és a céhes ipar.
|
|
2.4. Az iszlám
vallás és az Oszmán Birodalom
|
Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai.
|
|
2.5 A középkor kultúrája
|
A román
és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra.
|
|
3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
|
3.1. A magyar
nép története az államalapításig
|
A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás.
|
3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora
|
Géza fejedelemsége és I. (Szent)
István államszervező tevékenysége.
A tatárjárás és az ország
újjáépítése IV. Béla
idején.
|
|
3.3. Az Anjouk
és Luxemburgi Zsigmond kora
|
A középkori magyar állam
megerősödése I. Károly
idején.
|
|
3.4. A Hunyadiak
|
Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája.
|
|
4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban
(1492-1789)
|
4.1. A földrajzi felfedezések és következményei
|
A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői.
|
4.2. Reformáció és katolikus megújulás
|
A lutheri és
kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk
stílus jellemzői.
|
|
4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században
|
Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában.
|
|
4.4. A felvilágosodás kora
|
A
felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján.
|
|
5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
|
5.1. Az ország
három részre szakadása és az országrészek berendezkedése
|
A mohácsi
vész és az ország három
részre szakadása. A várháborúk (1541-1568).
|
5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora
|
Erdély sajátos
etnikai és vallási helyzete.
A hazai reformáció és barokk kulturális hatásai |
|
5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc
|
A Rákóczi-szabadságharc okai,
főbb eseményei és eredményei.
|
|
5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban
|
Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József
reformjai.
|
|
6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)
|
6.1. A francia
forradalom eszméi
és a napóleoni háborúk
|
Az Emberi és polgári jogok
nyilatkozatának alapkérdései.
|
6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában
|
A
korszak főbb
eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői.
|
|
6.3. Gyarmati függés
és harc a világ újrafelosztásáért
|
A szövetségi rendszerek kialakulása.
|
|
6.4. Az ipari
forradalom hullámai és hatásai
|
Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány
találmánya és a gyáripar kezdetei.
|
|
7. A polgárosodás kezdetei
és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)
|
7.1. A reformkor
|
A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth
reformprogramja.
|
7.2. Forradalom és szabadságharc
|
A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb
katonai és politikai eseményei.
|
|
7.3. A kiegyezés és a dualizmus
|
A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése.
|
|
7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában
|
Gazdasági változások a dualizmus korában.
A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai.
Népek, nemzetiségek (pl.:
zsidók, németek) szerepe a modernizációban. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés
a dualizmus korában.
|
|
8. A világháborúk kora (1914-1945)
|
8.1. Az első
világháború és következményei
|
Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró
békerendszer.
|
8.2. Gazdaság, társadalom és életmód
|
||
8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus
|
A náci Németország legfőbb jellemzői.
|
|
8.4. A kommunista diktatúra
|
A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban.
|
|
8.5. A második
világháború
|
A
világháború előzményei, kitörése és jellemzői. A holokauszt.
|
|
9. Magyarország a világháborúk
korában (1914-1945)
|
9.1. Az első
világháború és következményei Magyarországon
|
A trianoni békediktátum és következményei.
|
9.2. A Horthy-korszak
|
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.
A
magyar külpolitika a két világháború között. A politikai rendszer főbb jellemzői.
Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések.
|
|
9.3. Művelődési viszonyok és társadalom
|
Társadalmi rétegződés és életmód
a húszas-harmincas években. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon.
|
|
9.4. Magyarország a második világháborúban
|
Magyarország háborúba lépése
és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban.
Magyarország német megszállása és a nyilas
hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon.
|
|
10. A jelenkor (1945-től napjainkig)
|
10.1. A kétpólusú világ kialakulása
|
A
keleti és a nyugati blokk
főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői.
Az ENSZ létrejötte, működése.
|
10.2. A „harmadik világ”
|
||
10.3. A kétpólusú világrend megszűnése
|
A
kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése.
|
|
10.4. Az európai integráció
|
Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése.
|
|
10.5. A globális világ sajátosságai
|
A globális világgazdaság ellentmondásai.
|
|
11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
|
11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak
|
Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban.
|
11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
|
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás.
|
|
11.3. A Kádár-korszak
|
A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód
és mindennapok.
|
|
11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés
|
A rendszerváltozás főbb eseményei. A piacgazdaságra való
áttérés és következményei.
|
|
11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság
|
A határon túli magyarság 1945-től.
|
|
12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek
|
12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás
|
A
magyarországi romák
története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban. A szociális ellátórendszer fő elemei.
|
12.2. Az aktív és felelős állampolgárság
alapjai
|
Az emberi jogok
ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok,
kötelességek.
A
politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási rendszer fő elemei.
|
|
12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek
|
A
háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek).
A
munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony
megszűnése.
|
2016. június 15., szerda
Érettségi témakörök - írásbeli, középszint
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése