Dolgozat

Oldja meg a feladatokat a szöveges forrás és az ismeretei segítségével! Az alábbi vers a korszak jellemző frázisait adja vissza. 7 pont/

Égi törvény zúgja, bongja Ezredévünk szent jogát; Megüzenjük Trianonba: Eddig tűrtünk – nem tovább! Ős földünkért, ős fajunkért Van még vérünk, van tüzünk, Ez az ország, ez az égbolt Ezer évig a miénk volt És miénk lesz – esküszünk!

Lélekrontó árvaságban A remény is gyászba hal; Megmohácsolt bús hazádban Mire vársz még, rabmagyar? Itt a bú már dacra csordul, Kardélen jár s késhegyen, - Esküszónkat Trianonba Már az ég is zúgja-bongja S visszazeng rá: úgy legyen!

a) Nevezzen meg egy olyan elemet (szószerkezetet), mely a korszak keresztény nemzeti ideológiájának a megjelenésére utal! ………………………………………….

b) Nevezzen meg egy olyan szót vagy szószerkezetet, mely a fegyveres revízióra buzdít!

………………………………………………..

Értelmezze a vers „megmohácsolt” kifejezését a következő kérdésekre adott válaszokkal!

c) Milyen történelmi eseményt állít a vers párhuzamba Trianonnal? …………….

d) Hány év telt el a régi esemény és a trianoni béke aláírása között?  ………..év.

e) Milyen párhuzamokat érzékeltet a vers a múltbéli esemény és a trianoni béke között? Egy elemet említsen rövid magyarázattal!

Pl.: „a bú már dacra fordul” = A katonai vereség kilátástalan helyzetet teremtett.

Írjon két érvet, amelyek miatt a vers gondolatai végzetes politikai utat jelölnek ki. Válaszában egy bel- vagy külpolitikai, illetve egy emberiességi jogot érintő okot említsen!

f) politikai ok:

g) emberiességi ok:

Állapítsa meg a források és ismeretei alapján, hogyan folytatódnak a magyar külpolitika törekvéseire és mozgásterére vonatkozó állítások!  Karikázza be a helyes befejezés sorszámát! Segítségül az egyes állításoknál megadtuk azoknak a forrásoknak a betűjelét, amelyekből a helyes megoldás kikövetkeztethető. 4 pont/.)

A) „Úgy tartom, hogy e politika a legjobban megfelel a magyar nemzet érzelmeinek és érdekeinek, és Bethlen gróf legnagyobb érdemének azt tartom, hogy helyes intuícióval ismerte fel a nemzet érdekeit akkor, amikor útja Rómába vezetett. Külföldi relációkban a legnagyobb fontosságot tulajdonítom az osztrák kérdésnek, amellyel Olaszországgal egyetértően a legintenzívebben kívánok foglalkozni.” (Gömbös Gyula, 1932)

B) „Számunkra a dunai kérdés pángermán megoldása ugyanolyan kevéssé elfogadható, mint a pánszláv megoldás. A Duna-medence a mi európai hátországunk. Ha lemondunk róla, akkor az Európa szélén lévő félsziget jelentéktelen szerepére kárhoztatjuk magunkat. Ezzel magyarázható nagy érdeklődésem minden iránt, ami Ausztriában és Magyarországon történik.” (Mussolini, 1933)

C) „Úgy vélem, Exellenciád hozzám hasonlóan szükségét érzi a szorosabb bajtársi együttműködésnek. Ezt szolgálja levelem is, melyet abban a reményben intézek közvetlenül Exellenciádhoz, hogy mi, régi fajvédőbajtársak, akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és kölcsönösen támogatjuk egymást.” (Gömbös levele Hitlerhez, 1933)

D) „Én egy széken szeretek és kívánok ülni, ő kettőn.” (Dollfuss osztrák kancellár gúnyos megjegyzése Gömbösről, 1933)

a) Olaszország a Duna-medencét saját befolyási övezetének tekintette, (B forrás)

1.) és a húszas évektől szorosan együttműködött a náci Németországgal.

2.) és szemben állt Jugoszláviával.

3.) és Ausztriával szemben területi követelésekkel lépett fel.

b) Gömbös külpolitikája (A és C forrás)

1.) mintául szolgált Bethlen István számára.

2.) gyökeres szakítást jelentett Bethlen irányvonalával.

3.) egyszerre próbálta folytatni Bethlen politikáját és épített ki új kapcsolatot egy felemelkedő nagyhatalommal.

c) Gömbös Hitlerhez való közeledését (C forrás)

1.) részben a közös antiszemita meggyőződéssel magyarázta.

2.) kizárólag az motiválta, hogy a magyar ipar termékeinek piacot találjon.

3.) Mussolini nyomásgyakorlásával lehet magyarázni.

d) Az osztrák-magyar diplomáciai viszonyt (D forrás)

1.) az Osztrák-Magyar Monarchia helyreállításának közös törekvése jellemezte.

2.) megterhelte Gömbös kapcsolatfelvétele Németországgal.

3.) a közös ellenfél, Németország erősödése tette barátivá.

A feladat a két világháború közti magyar társadalom rétegződéséhez kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei alapján! 4 pont/

„Az Andrássy úti gyönyörűen berendezett házban rengeteg vendég fordult meg. [...] Körte alakú csillárok tükröződnek a márványpadlón, a fal mellett aranyozott székek állnak. [...] A nyár nagy részét Derekegyházán töltöttük. A derekegyházi birtokot Weiss Manfréd nagyapám vette, s nagynéném, a fiatalon megözvegyült Mautner Elza néni volt a mindenkori háziasszony. Hatalmas területen kúriát, úszómedencét és teniszpályát foglalt magában. [...] Olykor vadászatok is folytak. Évente kétszer ún. férfivadászat, amire édesapám barátokat, minisztereket, bankárokat hívott meg. [...] Apámat [Chorin Ferencet] a vadászat nem érdekelte, inkább ürügy volt esténként összeülni, megbeszélni az eseményeket és terveket szőni a jövőre. [...] Ami a politikában Bethlen, az a gazdaságban Chorin.”

(Részletek Strasserné Chorin Daisy visszaemlékezéseibő)

a) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelyhez a forrás szerzője tartozott!

b) Az alábbi két-két mondat közül egy-egy jellemző a forrás szerzőjének társadalmi rétegére. Karikázza be ennek betűjelét! Választását támassza alá egy, a forrásból vett példával! Saját szavaival fogalmazzon! (Elemenként 1,5 pont – 0,5 a választás, 1 pont az indoklás.)

A)           Gyakran utánozták a születési arisztokrácia (a korábbi korszakokban főnemeseknek nevezett réteg) életmódját.

B)           Mereven elzárkóztak a születési arisztokráciától (a korábbi korszakokban főnemeseknek nevezett rétegtől). Indok:

A)           Sokan töltöttek be közülük magas politikai tisztséget.

B)           Elsősorban kapcsolataik révén tudtak befolyást gyakorolni a politikai döntésekre.

Indok:

Melyik történelmi forrásból valók az idézetek? Ki volt akkor a miniszterelnök?

A, „2. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak céljára bűntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése:” ………………………

B, „A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara összes tagjai számának húsz százalékát ne haladja meg.” ………………………..

Válaszolj, melyik miniszterelnökre jellemző vagy melyikük ideje alatt történt?

Nemzeti Munkaterv:

Földreformot hajt végre:

Neki sem sikerült megoldani a gazdasági válságot:

Meggyőződéses katolikus, zsidó dédnagymamával.

Példaképe Mussolini:

Meghirdeti a győri programot:

Betiltja Szálasi pártját:

Hosszabb időre bebörtönözteti Szálasit:

Klebelsberg volt az oktatási minisztere:

Előkészíti az első zsidó törvényt, de már nem ő fogadtatja el:

Első bécsi döntés:

Halála menti meg a menesztéstől:

A feladat Magyarország két világháború közötti külpolitikájához kapcsolódik.

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! 3 pont.)

„103. cikk. Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni.

104. cikk. A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a 35000 főt, beleértve a tiszteket és a pótkeret csapatait.” (A trianoni békeszerződés)

„A kisantant Állandó Tanácsa megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyarországgal folytatott tárgyalások lehetővé tették olyan megállapodások megkötését, amely Magyarország és a kisantant közötti mindennemű erőszakos eszköz alkalmazásáról való lemondást és a három hatalom részéről Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerését tartalmazza.”  (A kisantant bledi nyilatkozata; 1938)

a) A trianoni békeszerződés melyik tilalmát oldotta fel a nyilatkozat?

……….………………………………………………………………………………….

b) Az európai erőviszonyok milyen változásai késztették a kisantantot a fentiek elismerésére?

………………………………………………………………………………….

c) Milyen revíziós eredményt ért el Magyarország még ebben az évben?

………………………………………………………………………………………………….

VÁLASZOLJ A MEGFELELŐ FOGALOMMAL!              

1.A gazdasági életnek az a jelensége, amikor az ipari termékek ára jelentősebb mértékben emelkedik, mint az agrártermékeké, vagy az agrárszektor bevételei gyorsabb ütemben csökkennek, mint az iparié.   …………………………….

2.A gazdasági-politikai válságot követően a helyzet megszilárdulásának, normalizálódásának időszaka.  ……………………………….

3.Egyes területeknek jogi, történeti, földrajzi és néprajzi érvek alapján valamely államhoz való csatolását követelő nacionalista mozgalom. …………………………….

4.Egy ország egészének vagy egy részének politikai-katonai irányításával megbízott, általában az uralkodót képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő. ………………………….

5.A fajelmélet szélsőséges válfaja, amely eredetileg a sémi népekkel szembeni, a 30-as években és a II. világháború alatt a zsidókkal szembeni faji gyűlöletet hirdetett. ……………..

6.Szerződés, egyezmény, megállapodás. A történelem során általában a hatalom megszerzése, vagy megtartása érdekében kötötték, többnyire titkos elemeket is tartalmazott. ………

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

„1. § (1) Országgyűlési képviselőválasztó joga van minden férfinak, aki életének 24.

évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben

lakik vagy van lakása és az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte,

vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta.

(2) A 24. életév betöltése nem kívántatik meg attól, aki igazolja, hogy egyetemet vagy

más főiskolát végzett. […]

2. § (1) Országgyűlési képviselőválasztó joga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta.

(2) Az egyéb kellékek igazolása mellett választójoga van annak a nőnek is, aki az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolja, ha:

1. három vagy több törvényes gyermeknek adott életet és legalább három gyermeke életben van; - a háborúban hősi halált halt gyermekeket e rendelkezés szempontjából életben levőknek kell tekinteni; vagy

2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát és önálló háztartást vezet. […]

(4) Annak a nőnek, aki egyetemet vagy más főiskolát végzett, életkorára való tekintet nélkül van választójoga.” (Választójogi törvény, 1925)

a) Soroljon fel a forrás alapján két olyan alapvető feltételt, amellyel a törvény szűkíti az általános választójogot!(Elemenként 1 pont.)

- ……………………………………………………………………..

- ……………………………………………………………………..

b) Döntse el, hogy a két kitalált személy közül melyik nem rendelkezhetett volna választójoggal 1925-ben! Húzza alá a megfelelőnevet!(1 pont)

Brassay János, 1902-ben született, magyar állampolgár, lakhelye születésétől fogva a család ráckevei kastélya. Népiskolába nem járt, magántanárok nevelték, érettségi vizsgát magántanulóként tett. Jogi diplomáját tavasszal vehette át.

Matzner Ödönné, született Leszner Janka, 1894-ben született, magyar állampolgár. A családja 1906-ban költözött Budapestre, azóta ott lakik. Gyerekkori tüdőbetegsége miatt csak a népiskola öt osztályát végezte el. Tizennyolc évesen ment férjhez, a következő hat évben négy  gyereket szült, akik közül kettő1917-ben meghalt.

Brassay János -                   Matzner Ödönné

c) Magyarázza meg saját szavaival, miért nem rendelkezhetett volna választójoggal ez a személy!(1 pont) ………………………