A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

Nácizmus (nemzetiszocializmus): totalitárius világnézet és mozgalom, amelynek képviselői Németországban 1933-ban megszerezték a politikai hatalmat és egypárti diktatúrát alakítottak ki. Faji és etnikai alapon megkülönböztető társadalmat teremtett.
Adolf Hitler és az NSDAP szélsőjobboldali ideológiája. Mindenekelőtt demokrácia-és kommunizmusellenesség, vezérkultusz, szélsőséges nacionalizmus, fajelmélet és antiszemitizmus jellemezte, de hangoztatott számos antikapitalista, sőt szocialista jellegű követelést, illetve vallásellenes tételt is megfogalmazott

A weimári köztársaság egy forradalom és egy kommunista hatalom átvételi kísérlet után, 1919-ben született meg. Súlyos erőpróbákat élt át (békeszerződés aláírása, 1920; Ruhr-válság, francia megszállás, Hitler müncheni „sörpuccsa" 1923). A Dawes-terv elfogadása után ('24) lassan helyreáll a gazdaság, fizetik a jóvátételt, és '26-ban Németo.-t felveszik a Népszövetségbe is.1925-től a köztársasági elnök Paul von Hindenburg (I. vh. tábornok, a tannenbergi csata győztese). A kor jelentős politikusa Gustav Stresemann – teljesítési politika, locarnói-szerződés, Briand-Kellog paktum aláírása)

A nagy válság azonban megingatta a stabilitást:

• a gazdaság megrendült; a munkanélküliség 1932-ben 10% - a politikai élet egyre erőszakosabb: az utcákon kommunisták és nácik csapnak össze, a Reichstagban is verekedések. A náci párt a 20-as években nem ért el jelentős sikereket, de ez alatt kiépítette szervezeti hálózatát, modern propagandagépezetét, fegyveres osztagát – SA.

Megerősödtek a szélsőséges pártok (NSDAP, Kommunista Párt): - az 1930. szeptemberi választásokon a szociáldemokraták (SPD) mögött már második volt a náci párt (NSDAP) és harmadik a kommunista párt (KPD).

Az erősödő szélsőségekkel (kommunizmus, nácizmus) szemben a polgári pártok nem tudtak egységesen fellépni.

Egy demokratikus rendszer csak akkor működik, ha a demokratikus pártok (jobboldal + polgári középpártok/liberálisok + szoc.dem.) képesek összefogni és együtt legalább 50%-ot elérnek a választáson./

Az ellenfeleket a náci párt rohamosztagai (SA, a párt korlátozott önállósággal bíró félkatonai szervezete) megfélemlítik

Hitler a jobboldalt együttműködésre bírja a kommunistáktól való félelem felhasználásával

• 1932-ben 3 választás is volt, amelyek döntőnek bizonyultak:

• 1. Elnökké választották újra az akkor 85 éves Hindenburgot.

• 2. A júliusi parlamenti választásokat már az NSDAP nyerte (37,4%): Hitler azonban abszolút többséget akart.

• 3. A novemberi újabb parlamenti választásokat ismét az NSDAP nyerte ugyan (33%), de kevesebb szavazattal.

• 1933. január 30-án Hitler lett Németország kancellárja, Hindenburg elnök (kelletlenül bár, de) kinevezte.

A náci erősödés oka: gazd. válság, Hitler minden társadalmi csoportnak ígér valamit: a tőkéseknek a kommunisták visszaszorítását, a munkásoknak munkalehetőséget, a parasztoknak földet, a katonáknak a hadsereg tekintélyének helyreállítását, és az egész népnek Németország új dicsőségét

A náci párt választási eredményei

• Az abszolút parlamenti többség érdekében március 5-én újabb, már demokratikusnak nem nevezhető választásokat tartottak, ezen az NSDAP 43,9%-ot szerzett. (A Reichstag (birodalmi gyűlés épülete) felgyújtásának ürügyével kizárja a kommunistákat az újonnan kiírt választásokról)

·         Megszavaztatja a felhatalmazási törvényt à lehetővé teszi a rendeleti kormányzást

·         Hindenburg halála után (1934) Hitler az államfői hatalmat és megszerzi

• Megindult a totális állam kiépítése (pártok betiltása, politikai ellenfelek bebörtönzése, média ellenőrzés alá vonása stb.)

·      Hitler felszámolja a többpártrendszert, valamint az összes szervezetet, egyletet à minden hatalom az ő kezében összpontosul à totális pártállam

·      Hitlerrel a hadsereg és az SA még szembeszállhat (a hadsereg vezetői félnek, hogy az SA lesz az új német hadsereg; az SA követelte a második forradalmat, a nagytőke felszámolását) à Hitler az SS-re és Gestapóra (Titkos Államrendőrség) támaszkodva leszámol az SA-val (hosszú kések éjszakája, 1934. jún. 29-30.) à megszabadul a párton belüli ellenfeleitől

·      Antiszemitizmus à faji törvények (nürnbergi törvények, 1935): a zsidónak minősülő németeket megfosztják állampolgárságuktól

·      Kristályéjszaka (1938. nov. 9-10.): (egy Franciaországban szolgáló német diplomata meggyilkolása miatt megtorlásként elrendelt) központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám Németországban (a zavargások során több tucat zsidót megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel, de a rendőrség nem avatkozott az eseményekbe)

·      Hitler továbbra is törekszik a tömegek befolyásolására (tömegdemonstrációk; követelik a náci rendszer melletti nyílt kiállást; művészetek a náci propaganda szolgálatába: klasszicizáló monumentalitás)

• Gazdaság- és szociálpolitika

·      A nácik növelik az állam szerepét a gazdaságban: állami megrendelések (pl. autópályák) és szociális engedmények (társadalombiztosítás, fizetett szabadság) à a termelés nő, a munkanélküliség gyorsan visszaszorul

• 1936-tól Göring vezetésével 4 éves terv.

• Az állam irányításával és megrendeléseivel (hadiipar, infrastruktúra fejlesztés) a gazdaság gyorsan fejlődött, 1939-re gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség.

• Jól teljesítettek a modern iparágak (autógyártás, repülőgép­gyártás, vegyipar).

• A társadalom minden rétege részesült a szociális juttatásokból.

A válság felszámolásában a többi állami megrendelés mellett újraindítják a fegyverkezést Wehrmacht felkészítése a háborúra à Németország kilábal a gazdasági válságból à Hitler népszerűségét növeli

A totális állam jellemzői

• egy, egységes ideológia (nácizmus)

• egy tömegpárt (NSDAP)

• terrorisztikus (titkos)rendőrség (GESTAPO)

• sajtómonopólium (propaganda: újság, rádió, film)

• fegyvermonopólium (rohamosztag - SA, védőosztag - SS, hadsereg)
• mindenkinek tartoznia kell egy náci szervezetbe: a 14-18 év közötti fiúk a Hitlerjugendbe, a munkások a Német Munkafrontba, stb.

• központilag irányított gazdaság

• Közösségi ellenségkép: zsidóság

A náci ideológia és propaganda

A nácizmus ideológiai gyökerei

• A náci ideológia két hagyományos mozgalom ötvöződéséből alakult ki:

• az osztrák területeken jelentkező pángermanizmus (alldeutch) és antiszemitizmus,

• a németországi népi (volkisch) mozgalom, amely a régi germán hagyományokhoz, mondavilághoz nyúlt vissza.

• A náci ideológia kialakulását ezeken a mozgalmakon kívül meg­határozták még bizonyos XIX. századi ideológiák is:

• fajelmélet: a történelem a fajok harca;

• térelmélet: a népek fennmaradása attól függ, hogy képesek-e lakosságukat, és ahhoz területüket is növelni;

• tömeglélektan: az arctalan tömeg irányítható, sőt igényli, hogy vezessék;

• szociál- és nacionáldarwinizmus: az emberi társadalomban, és a népek között is dúl a létharc, zajlik a szelekció.

• Eugenika (a szociáldarwinizmusban megfogalmazott fajfejlődés „elősegítése”, az akadályozó tényezők „kiiktatása”)

• A vallásszabadság korlátozása

• Homofóbia (homoszexuális beállítottságú emberek iránti erőteljes ellenszenv)

• A vezetőbe vetett feltétlen hit (führer-elv, vezér-elv) – személyi kultusz

• A demokrácia korlátozása (nem együttműködő politikai pártok, szakszervezetek, sajtótermékek megszüntetése)

• Hitler elveit, terveit könyvében, a Mein Kampfban („Harcom") fejtette ki, kortársak közül kevesen vették komolyan.

• Elméletének középpontjában a szélsőséges szociáldarwinizmus állt: az élet szüntelen harc, amelyben az erősebb győz, a gyengébb elpusztul. A létharcot fajok vívják egymással.

 Hitler fajelmélete szerint vannak:

• magasabb rendű fajok, azaz árják (germánok): - a német az uralkodó nép,

- másodrendű rokon népek (dánok, hollandok stb.);

• alacsonyabb rendű fajok: - rabszolga népek: latin népek, szlávok, afrikaiak, ázsiaiak;

• kiirtandó népek: zsidók, cigányok:

- a zsidóságot tekintette a legalacsonyabb rendű fajnak, ugyanakkor a legveszélyesebbnek is, mert mindenütt jelen van (polgárság - munkásság; város - vidék).

• Hitler megvetette a liberalizmust, a szocializmust, a humanizmust és keresztény-ellenes is volt.

• Jellemző volt az erő kultusza, a szimbólumok, jelképek használata (horogkereszt, Heil Hitler köszöntés stb.).

• Az élettér-elmélet szerint Hitler hódításaiban 3 lépcsőt tervezett:

• Európa németjeinek egyesítése; egy európai német dominanciájú birodalom létrehozása; német világbirodalom kialakítása.

A Mein Kamp összefoglaló jellemzői:

§  szociális demagógia (a munkásoknak munkát és a nagytőke megfékezését, a tőkéseknek a kommunisták visszaszorítását, a parasztoknak földet ígér);

§  nemzeti demagógia (harc a németeket ért háborús sérelmek orvoslásáért; keleti „élettér” megszerzése; fajelmélet);

§  nem teljesítés politikája (hadisarc megtagadása; fegyverkezés megkezdése);

§  Anschluss (Ausztria bekebelezése, Európa németjeinek egyesítése);

§  terjeszkedés keletre (a SZU elfoglalása, a Birodalom kiterjesztése az Urálig);

§  francia kérdés (a francia nemzet megsemmisítése, vagy belekényszerítése a gyengébb partner szerepébe);

§  USA:a létrejött 400 milliós Német Birodalom – pángermán Európa – szembeszállna az USA-val

A náci propaganda:

• mintái: brit első világháborús propaganda; üzleti reklámok.

Elvek:

• totalitás (az emberi élet valamennyi területére kiterjedjen);  széles tömegekhez szóljon; szubjektív és egyoldalú legyen;

• kevés témára koncentráljon, de azokat kitartóan ismételje.

• 1933-tól Goebbels volt a propagandaminiszter.

• felhasználták a sajtót, a rádiót, tömeggyűléseken a megafont;

• a művészeteket is az ideológiai harc és a propaganda szolgálatába állították ( „cenzúra", a Führer ízlése a döntő);

• hatalmas ünnepségeket szerveztek: nürnbergi egyhetes párt­kongresszusok, megemlékezések a Führer születésnapján, a hatalomra kerülés napján (jan. 30.) stb.;

• utcai felvonulások, gyűlések, termelési „csaták", reggeli ünnepek az iskolákban, nyilvános könyvégetések (Thomas Mann, Heine, Freud, Jack London, Einstein stb. műveit);

• 1933-38 között több száz film is készült (pl. Leni Riefenstahl: „ A hit győzelme", „Akarat diadala", kétrészes film az 1936-os berlini olimpiáról).

Náci külpolitika

·      Németország kilép a Népszövetségből (1933); általános hadkötelezettség bevezetése;

·      elrendelik a modern fegyvernemek fejlesztését (1935); remiritalizálják a Rajna-vidéket (1936)

·      A Saar-vidéket (melynek lakossága népszavazásban Németország mellett döntött) Hitler nemzeti sérelemként használja fel

·      1936-39 spanyol polgárháború, Franco tábornok támogatása

·      Hitler kikényszeríti az Anschlusst (1938. márc. 13.)

·      Németek lakta Szudéta-vidék visszakövetelése (A több mint 3 milliós német kisebbségre hivatkozva) a müncheni konferenciát követően (1938. szept.; Szlovákia függetlenségének kikiáltása után) Hitler megszállja Csehszlovákiát à megszerzi a fejlett cseh hadiipart

·      A nyugati nagyhatalmak nem avatkoznak közbe a náci terjeszkedésbe