Francia forradalom II.

Az alkotmányos monarchia időszaka 1789. július 14 - 1792. augusztus 10.

·   Párizs után vidéken is kitör a forradalom

·   A vidéki hírek hatására augusztusban a nemzetgyűlésen az egyház lemond a tizedről, a nemesség és a városok lemondanak feudális (adó)mentességeikről;

·   Augusztus 26-án kiadják az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, mely megfogalmazza a jogegyenlőséget, a tulajdon sérthetetlenségét, a népfelség elvét, a képviseleti rendszert, azaz tükrözi a felvilágosodás eszméit.

·         XVI. Lajos nem szentesíti a határozatokat; csapatokat rendel Versailles-ba

·      Válasz: asszonyok menete- 1789. október 5.6. nők menete Párizsból Versailles-ba,a tüntetők bevonultak a királyi palotába; az uralkodó szentesíti a határozatokat; a királyi családot Párizsba (a Tuileriákba) menekítik, ahol az uralkodó kénytelen együttműködni a La Fayette vezette alkotmányos monarchistákkal

Pénzügyi válság

·    súlyosbodó gazdasági és pénzügyi helyzet,

·         a pénzügyi válság nem szűnt meg→a parasztság nem hajlandó adót fizetni

·         megoldás: az egyházi javak nemzeti tulajdonba vétele, majd az egyházi birtokot kiárusították kamatozó utalványok révén (assignata); ezeket földbirtokra lehetett váltani

·          papírpénzzé vált

·   átmeneti stabilizáció után további infláció jött

• az élelmiszerárak szélsőséges ingadozása, városi ellátás bizonytalansága miatt nőtt a feszültség.

• Árak és elosztás szabályozását sokan követelték, de a polgárság tiltakozott.

Az 1971-es alkotmány

·          Nemzetgyűlés másfél évi munka után, 1791-re elkészül az alkotmánnyal (ez az első írott francia alkotmány), Franciao. ezzel alkotmányos monarchiává válik

o        törvényhozó hatalom: Törvényhozó Nemzetgyűlés (Konvent);
választójogi cenzusok: csak férfiak, francia állampolgárság, min. 25 éves kor, bizonyos vagyon (emiatt Franciaország 28 millió lakosából csak kb. 4 millió választhat)

o        végrehajtó hatalom: a királyé (ő nevezi ki a minisztereket és a hadsereg vezetőit; korlátozott vétójogával beleszólhat a törvényhozásba is), azonban a miniszterek nem neki felelősek (= ő nem menesztheti őket), csak a Nemzetgyűlés, és a király bármilyen rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes

o        bírói hatalom: független bíróságok

·   az alkotmány biztosítja az emberi jogokat

·   Az alkotmányozó nemzetgyűlés megszünteti a céheket, felszámolja a belső vámokat, a vámhatárt kitolja a nemzeti határig, a feudális tartományokat 83 egységesen igazgatott megye váltja fel

·   Az 1791-es polgári liberális alkotmányban kaptak először gyakorlati megfogalmazást a liberális polgárság nézetei: megvalósítják a törvény előtti egyenlőséget, közteherviselést, a szólás- és sajtószabadságot; a választójogot, igaz ezt cenzusosan

Állam és egyház viszonya

·   Az egyház világi alkotmányának bevezetése (1790. júl. 12.) után a francia egyház Rómától való függése formálissá válik, belső ügyeit az állam határozza meg (egyházmegyéket a megyerendszerhez igazítják, püspököket, plébánosokat választópolgárok választják, állami fizetést kapnak, ill. ez akadozik.). Majd fel kell esküdniük az új alkotmányra, amit sokan nem tesznek meg, a viszony egyre rosszabb lesz.

• A papság elleni intézkedések vidéken felkelésekhez vezettek. Az egyház-és vallásellenesség a régi rend híveinek szerez tömegeket.

Események

·   XVI. Lajos ismét kétértelműen viselkedik: nem szentesíti, megkísérli elhagyni Párizst, de visszahozzák („a monarchia temetési menete")- a monarchia tekintélye egyre csökken, egyre többen akarnak köztársaságotA király felesküszik az alkotmányra, a monarchisták visszahelyezik a hivatalába; a kispolgári ellenzék tüntet a Mars-mezőn (1791. júl. 17) a vagyoni cenzus ellen, a nemzetőrség belelő a tömegbe, így az alkotmányos monarchistáktól a köznép elszigetelődik

·   Az alkotmány elfogadása után feloszlott az Alkotmányozó Gyűlés. Ezután 1791. október 1-jén alakult meg a Törvényhozó Gyűlés.

·   A választásokra nagy hatásokkal voltak a forradalom idején alakult politikai klubok, melyek befolyásolni tudják a közvéleményt - jakobinus klub- hatásukra a politikai viszonyok átalakulnak.

A Törvényhozó Gyűlés legfontosabb kérdése a háborús fenyegetésként ható pillnitzi nyilatkozatra adandó válasz ügye volt. (A király szökési kísérlete után, 1791. augusztus 27-én II. Lipót osztrák és II. Frigyes Vilmos porosz uralkodó adta ki a pillnitzi nyilatkozatot, amely beavatkozással (intervenció) fenyegette meg Franciaországot)

 Irányzatok és álláspontok:

·   XVI. Lajos és a régi rend hívei: pártolták a háborút, ettől várta (abszolút) hatalmának helyreállítását; de ők nemigen jutottak be

·   alkotmányos monarchista (királypártiak): ellenezték a háborút, féltek, hogy a király a vesztébe rohan, és így utat nyit a köztársaságot követelőknek;

·    girondiak (baloldal; középpolgárságot képviseli; Brissot): pártolták a háborút, a királyt színvallásra bírhatja, belpolitikai feszültségek levezetése, forradalom exportja.

·    jakobinusok (szélsőbaloldal; kispolgárságot képviseli; Robespierre): Ellenezték a háborút, Franciaországot felkészületlennek tartották, féltek a királyi hatalom visszatérésétől

·   mocsár, síkság: semlegesek, a többséggel tartottak.

• A király végül girondista kormányt nevezett ki, akik 1792. április 20­án hadat üzentek, de a háború még nem kezdődött el, csak nyáron.

Katonai vereségek, az alkotmányos monarchia bukása

• A kezdeti porosz és osztrák katonai sikerek mögött a párizsi nép a király ármánykodását sejtette: 1792. augusztus 10-én megrohamozták a királyi palotát,Tuilleriákat. XVI. Lajost Robespierre javaslatára felfüggesztették, majd börtönbe zárták. Az alkotmányos monarchia megbukott.

A bukás okai:

a)      a király nem nyugszik bele a hatalom elvesztésébe:
időhúzó taktika: a vétójog használata, fenyegetőzés, szökés, külföldi zsoldosok behívása

b)       Gazdasági csődöt nem sikerült megoldani

c)      Radikalizálódás, balra tolódás - Mars-mező

d)   Háború Poroszországgal és a Habsburg Birodalomma