Francia forradalom I.

A forradalom előzményei: a feudális abszolutizmus válsága – az ancien régime válsága

I. A felvilágosodás:

·   Politikai nézetei: az alapvető polgári jogokat hirdetik: törvény előtti egyenlőség, szólás-, gondolat-, sajtószabadság, szabad tulajdonbirtoklás, vallási türelem, hatalmi ágak megosztása, népfelség elve.
társadalmi szerződés: minden politikai rendszer az ember műve, tehát megváltoztatható;

·   A felvilágosodás eszméit az Enciklopédiában is megjelennek (1751-1772, Denis Diderot), a francia felvilágosodás képviselői (Montesquieu, Voltaire, Rousseau és követőik) folyamatosan bírálják a kor állapotait.

II. Gazdasági:

·   Manufaktúraipar és (gyarmati) kereskedelem fejlődik (állami hadi- és luxusipar; szénbányászat 6-7-szeresére nő, kialakul a vaskohászat, jelentős bankhálózat jön létre); megjelenik a bérmunkásság, de összességében elmaradottabb, mint Anglia

·   Az ország inkább falusias, lakosságának 85%-a közvetlenül a földből él; nincstelenek száma és élelmiszer ára nő; mezőgazdaság elmaradottsága akadályozza a tőkés kereskedelem és ipar kibontakozását

III. Társadalmi:

·   Feudális társadalom, alapja a születési előjog és a földbirtok

·   Francia földek megoszlása: 30% parasztság, 30% polgárság, 20% arisztokrácia, 10% egyház, 10% nemesség

·   Társadalom összetétele: 84% parasztság, 8% polgárság, 5% városi szegénység, 2% nemesség, 1% papság

·   Francia nemesség: arisztokraták (jelentős vagyon, állami hivatalok betöltése), kard nemessége (vidéki, szerényebb vagyon, a nemesi életmód miatt anyagilag nehéz helyzetbe vannak), taláros nemesség (hivatalok vásárolhatósága révén alakul ki, vagyonos polgárokból lettek)

·   Minden terhet a harmadik rend visel, az adók már nagyon megterhelőek

·   Polgárság gazdaságilag erősödik, de nincsenek politikai jogai

· az arisztokrácia őrzi kiváltságait (katonai és hivatali pályák kisajátítása; közteherviselés ellenzése)  

Mind az arisztokrácia, mind a polgárság a rendi gyűlés összehívását szorgalmazzák

IV. Politikai:

·           Gyenge, alkalmatlan uralkodók:

• XV. Lajos (1715-1774) uralma: erkölcstelen, apolitikus, önkényessége miatt közgyűlölet övezi
• kegyencnőkkel veszi körül magát (Pompadour, Dubarry),
• XVI. Lajos (1774-1792) a király jámbor, jóindulatú, de uralkodónak alkalmatlan,
• Marie Antoinette a felesége nem népszerű, a „Madame Deficit”, illetve a „gyűlölt osztrák nő” jelzőt kapta a néptől az udvar fényűző életmódja miatt

·   A feudális abszolutizmus sokba kerül (vesztes háborúk); a rosszul kivitelezett adórendszer miatt a királyság megbénul, az ország fizetésképtelenné válik – pénzügyi csőd – ez a kiváltó oka a rendi gyűlés összehívásának.

·         XVI. Lajos minden reformkísérlete megbukott, a helyzetet súlyosbítja a rossz termés, éhínség.

A forradalom:

·   XVI. Lajos bejelenti a rendi gyűlés összehívását (1614 óta először) Az országban politikai láz lesz úrrá; a polgárság öntudatára ébred (gyűlések, panaszfüzetek, röpiratok) Sieyes abbé - TK.130. Mi a 3. rend?

·   A harmadik rend eléri, hogy a másik két renddel egyenlő képviselőt küldhet; együttes ülést és fejenkénti szavazást is követel – ezt nem sikerül elérniük

·   A nemesség rendi dualizmust, alkotmányos monarchiát, a polgárság jogegyenlőséget követel

·   Versailles-ban megnyitják a rendi gyűlést 1789. máj. 5-én

·   A harmadik rend képviselete Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakul (jún. 17; két évre alakul meg)-> Labdaházi eskü június 20. - nem oszlanak fel.

·   Párizsban nő a feszültség à város körül csapatok jelennek meg

A Bastille ostroma (júl. 14) a forradalom kezdete: új városvezetés, polgármester: Bailly; megszervezik a nemzetőrséget, parancsnok: La Fayette márki.
Az uralkodó bejelenti a csapatok visszavonását (júl. 15)