A felvilágosodás
A
felvilágosodás tudományos előzményei
XVI.-XVII.
században a természettudományok fejlődése nagy hatást gyakorolt a filozófiai
gondolkodásra.
Kopernikusz:
heliocentrikus világkép a geocentrikussal szemben
Kepler:
törvények
a bolygók mozgásáról
Galilei:
bolygók mozgása „Eppur si muove És mégis mozog (a Föld)
Newton:
matematikus, fizikus, mechanika törvényei, tudományos kutatás módszertana
Roger
Bacon: empirizmus:
a tapasztalat minden ismeretünk forrása
Descartes:
matematikus; racionalizmus: a világ megismerése az ész által
•
a tiszta és és a logika képes arra, hogy az igazságot megismerje (ratio)
Kialakul
az a nézet, hogy a világot nem Isten kifürkészhetetlen akarata működteti, hanem
világos és emberi ésszel megérthető törvények.
Felvilágosodás
fogalma, jellemzői
Új
eszmeáramlat, amely a 17. sz. végén Angliában jelent meg, a 18. században
kiteljesedett Franciaországban majd elterjedt Európában.
•
a természet megismerhető az ész, a ratio segítségével - racionalizmus
•
úgy vélték, a nevelés (felvilágosítás) révén minden ember, a társadalom
felemelhető, átalakítható ( a társadalmi problémák oka a nép tudatlansága)
•
az ésszerűség nevében át akarja alakítani a társadalmat. Ésszerűtlenek pl. az
Isten kegyelméből uralkodó király, a születési előjogok, a dogmák és a vallási
fanatizmus.
• alapelvek:vallási
türelem (tolerancia), szabadság, egyenlőség.
A
felvilágosult gondolkodók terjeszteni akarták az új ismereteket. Ebben
segítségükre szolgált, hogy a XVIII. században egyre több a könyv, az emberek
egyre többet olvasnak.
A
felvilágosodás legnagyobb munkája is egy könyv, a francia Enciklopédia. (kötetei 1751 és 1772 között íródott,
szerkesztői Denis Diderot és Jean d'Alembert, a cikkek minden
témakört felölelnek, írásában a kor legtöbb jelentős gondolkodója részt vett.)
A
felvilágosodás elsősorban a polgárság a szalonok és az udvari elit körében lett
népszerű
LEGFONTOSABB
KÉPVISELŐI
John Locke
(1632-1704)
Angol
orvos, filozófus; művei: Értekezés az emberi értelemről, Levél a vallási türelemről,
Polgári kormányzatról .
-
államelmélete: az ember természeti jogainak egy részét (szabadság és tulajdon)
önkéntes szerződésben átruházza az államra, ez a társadalmi szerződés. Az
állam feladata az emberek személyes szabadságának és tulajdonának védelme, a
nemzetnek joga van ezt felbontani, ha az állam nem teljesíti feladatát. (az
uralkodói hatalom tehát nem Istentől ered, hanem megbízás útján keletkezik.)
Nem
ismeri el az állam jogát a vallási életbe való beavatkozásra.
A
legjobb államforma az alkotmányos monarchia
Charles de
Secondat Montesquieu (1689-1755)
A
törvények szelleme című művében vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a törvények
és a természet, a kormányzás elve, a hadsereg, az alkotmány, az éghajlat, az
erkölcsök, a kereskedelem, a pénz és a vallás között.
Szétválasztja
a hatalmi ágakat:
Kizárólag
a hatalom megosztásában látja a zsarnokság felszámolását.
Hatalommegosztás
elve: ha a hatalom nincs egy kézben, nem lehet visszaélni vele
Nagy
fontosságot tulajdonít a törvényességnek, amelyet a szabadság biztosítékának
tekint.
A
politikai gondolkodás fő kérdése a szabadság, ami annyit tesz, hogy mindenki
megteheti azt, amit a törvények megengednek
Irodalmi
munkássága: Perzsa levelek.
Jean-Jaques
Rousseau (1712-1778)
-
francia filozófus, író; műve: Társadalmi szerződés, Emile, avagy a nevelésről; Vallomások,
Új Heloise.
-
népfelség elve (népszuverenitás)=a hatalom birtokosa közvetlenül a nép, akitől
a hatalom ered
-
az egyén érdeke alá van rendelve a közösség érdekének
-
nincs szükség sem hatalommegosztásra, sem képviseleti rendszerre
-
legjobb államforma: közvetlen demokráciával működő köztársaság
-
Vagyoni egyenlőtlenség csökkentésére törekedett. A magántulajdon a problémák forrása.
A
szerződés az egyedek és a közösség között áll fenn.
A
társadalmi szerződés alapján a királyokat a nép választotta meg azért, hogy a köz
javára uralkodjanak. Ha egy király rossz uralkodó vagy zsarnok, a nép le is válthatja,
vagy akár meg is ölheti. (~ Kálvin: zsarnokölési elmélet)
Közvetlen
demokrácia eszméje (a nép követei nem képviselői, hanem csak megbízottai a
népnek, ezért végleges megoldást nem köthetnek).
Francois Marie
Arouet (családi név Voltaire (1694-1778)
-
francia filozófus, író; művek: Angliai levelek, Candide; Filozófiai levelek
-
támadta
az egyházat, mint az elnyomó hatalom ideológiai támaszát;
-
deista
volt: Isten létét elismerte, de szerepét csak a teremtésre korlátozta. A működésébe
nem szól bele.
Egyházellenes
(„Tiporjátok el a gyalázatost!”), egész életében írásaiban következetesen küzdött
az egyházi önkény ellen, a vallási megosztottság ellen. Az egyház tanítása szerint
ugyanis a királyok Isten kegyelméből uralkodnak, ezért minden lázadás jogtalan
ellenük.
A felvilágosodás
következményei
Minden
gondolat mozgásba lendült, megjelentek a máig is érvényes demokratikus eszmék:
hatalom megosztása, népszuverenitás, természetes és elidegeníthetetlen emberi
jogok.
Új
társadalomfilozófia és a liberalizmus alapjait hozták létre.
A
tudományok kitörtek az egyházi felügyelet alól, és lendületesen fejlődtek
Megjelent
a haladás eszméje.
•
Az új elvek nagy hatással voltak az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, az USA
alkotmány, a francia Emberi és polgári jogok nyilatkozatának megalkotására,
valamint az amerikai függetlenségi háború és a nagy francia forradalom
menetére.
•
Európa keleti részén is elterjedtek a felvilágosodás eszméi, de erős polgárság
hiányában itt uralkodói reformok bevezetését jelentette, ezt nevezzük felvilágosult
abszolutizmusnak.
Felvilágosult
abszolutizmus
A
XVIII. században Európa perifériáin és fél perifériáin (Kelet-Közép-Európában, Skandináviában
és a Pireneusi-félszigeten, Itáliában) létrejövő kormányzati forma a
felvilágosodás hatására.
Felülről
jövő reformokkal próbálja meg korszerűsíteni az adott országot, cél a
centrumhoz felzárkózni. Gazdaságilag és katonailag; (nagy)hatalmi pozíciók
megtartására, megszerzésére.
Az
uralkodói hatalmat küldetésnek tekintik, amelynek célja a nép érdekében való munkálkodás,
de felülről vezérelt reformokkal: „Mindent a népért, semmit a nép által!” (II.
József)
Mivel
a gazdaság alapja a föld és a mezőgazdasági termelés volt, ezért a jobbágyság adóképességét
növelték. „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.” (Mária Terézia)
A
jobbágyságot azért védik a földesuraikkal szemben, mert ők adóznak az államnak.
Jellemző
a merkantilista gazdaságpolitika, az infrastruktúra javítása, manufaktúrák
alapítása, közigazgatás és adózás egyszerűsítése, oktatási rendszer
korszerűsítése (népiskolák, egyetemek), egyház visszaszorítása.
Ugyanakkor
a politikai reformtól óvakodnak. A feudális berendezkedés marad, bár a rendeket
háttérbe szorítják, a polgárságot csak gazdaságilag támogatják.
Jeles
képviselői: Poroszország: I. Frigyes Vilmos (1713-1740) – katonaállam
megteremtése, Nagy II. Frigyes (1740-1786): oktatás, ipar fejlesztése, nemesség
megadóztatása, jobbágyság felszabadítása. Eredmény: ország megerősödik,
terjeszkedni tud.
Habsburg
Birodalom: Mária Terézia és II. József
Oroszország:
II. Katalin (1762-1796) despotikus cári hatalom kezdeményez felemás reformokat:
iskolák, kereskedelem fejlesztése, városok alapítása, hadsereg
fejlesztése. Hódítások.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése