2015. február 4., szerda

Felvilágosodás

A felvilágosodás
A felvilágosodás tudományos előzményei
XVI.-XVII. században a természettudományok fejlődése nagy hatást gyakorolt a filozófiai gondolkodásra.
Kopernikusz: heliocentrikus világkép a geocentrikussal szemben
Kepler: törvények a bolygók mozgásáról
Galilei: bolygók mozgása „Eppur si muove És mégis mozog (a Föld)
Newton: matematikus, fizikus, mechanika törvényei, tudományos kutatás módszertana
Roger Bacon: empirizmus: a tapasztalat minden ismeretünk forrása
Descartes: matematikus; racionalizmus: a világ megismerése az ész által
• a tiszta és és a logika képes arra, hogy az igazságot megismerje (ratio)
Kialakul az a nézet, hogy a világot nem Isten kifürkészhetetlen akarata működteti, hanem világos és emberi ésszel megérthető törvények.
Felvilágosodás fogalma, jellemzői
Új eszmeáramlat, amely a 17. sz. végén Angliában jelent meg, a 18. században kiteljesedett Franciaországban majd elterjedt Európában.
• a természet megismerhető az ész, a ratio segítségével - racionalizmus
• úgy vélték, a nevelés (felvilágosítás) révén minden ember, a társadalom felemelhető, átalakítható ( a társadalmi problémák oka a nép tudatlansága)
• az ésszerűség nevében át akarja alakítani a társadalmat. Ésszerűtlenek pl. az Isten kegyelméből uralkodó király, a születési előjogok, a dogmák és a vallási fanatizmus.
• alapelvek:vallási türelem (tolerancia), szabadság, egyenlőség.
A felvilágosult gondolkodók terjeszteni akarták az új ismereteket. Ebben segítségükre szolgált, hogy a XVIII. században egyre több a könyv, az emberek egyre többet olvasnak.
A felvilágosodás legnagyobb munkája is egy könyv, a francia Enciklopédia. (kötetei 1751 és 1772 között íródott, szerkesztői Denis Diderot és Jean d'Alembert, a cikkek minden témakört felölelnek, írásában a kor legtöbb jelentős gondolkodója részt vett.)
A felvilágosodás elsősorban a polgárság a szalonok és az udvari elit körében lett népszerű

LEGFONTOSABB KÉPVISELŐI
John Locke (1632-1704)
Angol orvos, filozófus; művei: Értekezés az emberi értelemről, Levél a vallási türelemről, Polgári kormányzatról .
- államelmélete: az ember természeti jogainak egy részét (szabadság és tulajdon) önkéntes szerződésben átruházza az államra, ez a társadalmi szerződés. Az állam feladata az emberek személyes szabadságának és tulajdonának védelme, a nemzetnek joga van ezt felbontani, ha az állam nem teljesíti feladatát. (az uralkodói hatalom tehát nem Istentől ered, hanem megbízás útján keletkezik.)
Nem ismeri el az állam jogát a vallási életbe való beavatkozásra.
A legjobb államforma az alkotmányos monarchia

Charles de Secondat Montesquieu (1689-1755)
A törvények szelleme című művében vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a törvények és a természet, a kormányzás elve, a hadsereg, az alkotmány, az éghajlat, az erkölcsök, a kereskedelem, a pénz és a vallás között.
Szétválasztja a hatalmi ágakat:
Kizárólag a hatalom megosztásában látja a zsarnokság felszámolását.
Hatalommegosztás elve: ha a hatalom nincs egy kézben, nem lehet visszaélni vele
Nagy fontosságot tulajdonít a törvényességnek, amelyet a szabadság biztosítékának tekint.
A politikai gondolkodás fő kérdése a szabadság, ami annyit tesz, hogy mindenki megteheti azt, amit a törvények megengednek
Irodalmi munkássága: Perzsa levelek.

Jean-Jaques Rousseau (1712-1778)
- francia filozófus, író; műve: Társadalmi szerződés, Emile, avagy a nevelésről; Vallomások, Új Heloise.
- népfelség elve (népszuverenitás)=a hatalom birtokosa közvetlenül a nép, akitől a hatalom ered
- az egyén érdeke alá van rendelve a közösség érdekének
- nincs szükség sem hatalommegosztásra, sem képviseleti rendszerre
- legjobb államforma: közvetlen demokráciával működő köztársaság
- Vagyoni egyenlőtlenség csökkentésére törekedett. A magántulajdon a problémák forrása.
A szerződés az egyedek és a közösség között áll fenn.
A társadalmi szerződés alapján a királyokat a nép választotta meg azért, hogy a köz javára uralkodjanak. Ha egy király rossz uralkodó vagy zsarnok, a nép le is válthatja, vagy akár meg is ölheti. (~ Kálvin: zsarnokölési elmélet)
Közvetlen demokrácia eszméje (a nép követei nem képviselői, hanem csak megbízottai a népnek, ezért végleges megoldást nem köthetnek).

Francois Marie Arouet (családi név Voltaire (1694-1778)
- francia filozófus, író; művek: Angliai levelek, Candide;  Filozófiai levelek
-          támadta az egyházat, mint az elnyomó hatalom ideológiai támaszát;
-          deista volt: Isten létét elismerte, de szerepét csak a teremtésre korlátozta. A működésébe nem szól bele.
Egyházellenes („Tiporjátok el a gyalázatost!”), egész életében írásaiban következetesen küzdött az egyházi önkény ellen, a vallási megosztottság ellen. Az egyház tanítása szerint ugyanis a királyok Isten kegyelméből uralkodnak, ezért minden lázadás jogtalan ellenük.

A felvilágosodás következményei
Minden gondolat mozgásba lendült, megjelentek a máig is érvényes demokratikus eszmék: hatalom megosztása, népszuverenitás, természetes és elidegeníthetetlen emberi jogok.
Új társadalomfilozófia és a liberalizmus alapjait hozták létre.
A tudományok kitörtek az egyházi felügyelet alól, és lendületesen fejlődtek
Megjelent a haladás eszméje.
• Az új elvek nagy hatással voltak az amerikai Függetlenségi Nyilatko­zat, az USA alkotmány, a francia Emberi és polgári jogok nyilatkozatának megalkotásá­ra, valamint az amerikai függetlenségi háború és a nagy francia forradalom menetére.
• Európa keleti részén is elterjedtek a felvilágosodás eszméi, de erős polgárság hiányában itt uralkodói reformok bevezetését jelentette, ezt nevezzük felvilágosult abszolutizmusnak.

Felvilágosult abszolutizmus

A XVIII. században Európa perifériáin és fél perifériáin (Kelet-Közép-Európában, Skandináviában és a Pireneusi-félszigeten, Itáliában) létrejövő kormányzati forma a felvilágosodás hatására.
Felülről jövő reformokkal próbálja meg korszerűsíteni az adott országot, cél a centrumhoz felzárkózni. Gazdaságilag és katonailag; (nagy)hatalmi pozíciók megtartására, megszerzésére.
Az uralkodói hatalmat küldetésnek tekintik, amelynek célja a nép érdekében való munkálkodás, de felülről vezérelt reformokkal: „Mindent a népért, semmit a nép által!” (II. József)
Mivel a gazdaság alapja a föld és a mezőgazdasági termelés volt, ezért a jobbágyság adóképességét növelték. „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.” (Mária Terézia)
A jobbágyságot azért védik a földesuraikkal szemben, mert ők adóznak az államnak.
Jellemző a merkantilista gazdaságpolitika, az infrastruktúra javítása, manufaktúrák alapítása, közigazgatás és adózás egyszerűsítése, oktatási rendszer korszerűsítése (népiskolák, egyetemek), egyház visszaszorítása.
Ugyanakkor a politikai reformtól óvakodnak. A feudális berendezkedés marad, bár a rendeket háttérbe szorítják, a polgárságot csak gazdaságilag támogatják.
Jeles képviselői: Poroszország: I. Frigyes Vilmos (1713-1740) – katonaállam megteremtése, Nagy II. Frigyes (1740-1786): oktatás, ipar fejlesztése, nemesség megadóztatása, jobbágyság felszabadítása. Eredmény: ország megerősödik, terjeszkedni tud.
Habsburg Birodalom: Mária Terézia és II. József

Oroszország: II. Katalin (1762-1796) despotikus cári hatalom kezdeményez felemás reformokat: iskolák, kereskedelem fejlesztése, városok alapítása, hadsereg fejlesztése.  Hódítások.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése