Francia forradalom II.

Az alkotmányos monarchia időszaka 1789. július 14 - 1792. augusztus 10.

·   Párizs után vidéken is kitör a forradalom

·   A vidéki hírek hatására augusztusban a nemzetgyűlésen az egyház lemond a tizedről, a nemesség és a városok lemondanak feudális (adó)mentességeikről;

·   Augusztus 26-án kiadják az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, mely megfogalmazza a jogegyenlőséget, a tulajdon sérthetetlenségét, a népfelség elvét, a képviseleti rendszert, azaz tükrözi a felvilágosodás eszméit.

·         XVI. Lajos nem szentesíti a határozatokat; csapatokat rendel Versailles-ba

·      Válasz: asszonyok menete- 1789. október 5.6. nők menete Párizsból Versailles-ba,a tüntetők bevonultak a királyi palotába; az uralkodó szentesíti a határozatokat; a királyi családot Párizsba (a Tuileriákba) menekítik, ahol az uralkodó kénytelen együttműködni a La Fayette vezette alkotmányos monarchistákkal

Pénzügyi válság

·    súlyosbodó gazdasági és pénzügyi helyzet,

·         a pénzügyi válság nem szűnt meg→a parasztság nem hajlandó adót fizetni

·         megoldás: az egyházi javak nemzeti tulajdonba vétele, majd az egyházi birtokot kiárusították kamatozó utalványok révén (assignata); ezeket földbirtokra lehetett váltani

·          papírpénzzé vált

·   átmeneti stabilizáció után további infláció jött

• az élelmiszerárak szélsőséges ingadozása, városi ellátás bizonytalansága miatt nőtt a feszültség.

• Árak és elosztás szabályozását sokan követelték, de a polgárság tiltakozott.

Az 1971-es alkotmány

·          Nemzetgyűlés másfél évi munka után, 1791-re elkészül az alkotmánnyal (ez az első írott francia alkotmány), Franciao. ezzel alkotmányos monarchiává válik

o        törvényhozó hatalom: Törvényhozó Nemzetgyűlés (Konvent);
választójogi cenzusok: csak férfiak, francia állampolgárság, min. 25 éves kor, bizonyos vagyon (emiatt Franciaország 28 millió lakosából csak kb. 4 millió választhat)

o        végrehajtó hatalom: a királyé (ő nevezi ki a minisztereket és a hadsereg vezetőit; korlátozott vétójogával beleszólhat a törvényhozásba is), azonban a miniszterek nem neki felelősek (= ő nem menesztheti őket), csak a Nemzetgyűlés, és a király bármilyen rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes

o        bírói hatalom: független bíróságok

·   az alkotmány biztosítja az emberi jogokat

·   Az alkotmányozó nemzetgyűlés megszünteti a céheket, felszámolja a belső vámokat, a vámhatárt kitolja a nemzeti határig, a feudális tartományokat 83 egységesen igazgatott megye váltja fel

·   Az 1791-es polgári liberális alkotmányban kaptak először gyakorlati megfogalmazást a liberális polgárság nézetei: megvalósítják a törvény előtti egyenlőséget, közteherviselést, a szólás- és sajtószabadságot; a választójogot, igaz ezt cenzusosan

Állam és egyház viszonya

·   Az egyház világi alkotmányának bevezetése (1790. júl. 12.) után a francia egyház Rómától való függése formálissá válik, belső ügyeit az állam határozza meg (egyházmegyéket a megyerendszerhez igazítják, püspököket, plébánosokat választópolgárok választják, állami fizetést kapnak, ill. ez akadozik.). Majd fel kell esküdniük az új alkotmányra, amit sokan nem tesznek meg, a viszony egyre rosszabb lesz.

• A papság elleni intézkedések vidéken felkelésekhez vezettek. Az egyház-és vallásellenesség a régi rend híveinek szerez tömegeket.

Események

·   XVI. Lajos ismét kétértelműen viselkedik: nem szentesíti, megkísérli elhagyni Párizst, de visszahozzák („a monarchia temetési menete")- a monarchia tekintélye egyre csökken, egyre többen akarnak köztársaságotA király felesküszik az alkotmányra, a monarchisták visszahelyezik a hivatalába; a kispolgári ellenzék tüntet a Mars-mezőn (1791. júl. 17) a vagyoni cenzus ellen, a nemzetőrség belelő a tömegbe, így az alkotmányos monarchistáktól a köznép elszigetelődik

·   Az alkotmány elfogadása után feloszlott az Alkotmányozó Gyűlés. Ezután 1791. október 1-jén alakult meg a Törvényhozó Gyűlés.

·   A választásokra nagy hatásokkal voltak a forradalom idején alakult politikai klubok, melyek befolyásolni tudják a közvéleményt - jakobinus klub- hatásukra a politikai viszonyok átalakulnak.

A Törvényhozó Gyűlés legfontosabb kérdése a háborús fenyegetésként ható pillnitzi nyilatkozatra adandó válasz ügye volt. (A király szökési kísérlete után, 1791. augusztus 27-én II. Lipót osztrák és II. Frigyes Vilmos porosz uralkodó adta ki a pillnitzi nyilatkozatot, amely beavatkozással (intervenció) fenyegette meg Franciaországot)

 Irányzatok és álláspontok:

·   XVI. Lajos és a régi rend hívei: pártolták a háborút, ettől várta (abszolút) hatalmának helyreállítását; de ők nemigen jutottak be

·   alkotmányos monarchista (királypártiak): ellenezték a háborút, féltek, hogy a király a vesztébe rohan, és így utat nyit a köztársaságot követelőknek;

·    girondiak (baloldal; középpolgárságot képviseli; Brissot): pártolták a háborút, a királyt színvallásra bírhatja, belpolitikai feszültségek levezetése, forradalom exportja.

·    jakobinusok (szélsőbaloldal; kispolgárságot képviseli; Robespierre): Ellenezték a háborút, Franciaországot felkészületlennek tartották, féltek a királyi hatalom visszatérésétől

·   mocsár, síkság: semlegesek, a többséggel tartottak.

• A király végül girondista kormányt nevezett ki, akik 1792. április 20­án hadat üzentek, de a háború még nem kezdődött el, csak nyáron.

Katonai vereségek, az alkotmányos monarchia bukása

• A kezdeti porosz és osztrák katonai sikerek mögött a párizsi nép a király ármánykodását sejtette: 1792. augusztus 10-én megrohamozták a királyi palotát,Tuilleriákat. XVI. Lajost Robespierre javaslatára felfüggesztették, majd börtönbe zárták. Az alkotmányos monarchia megbukott.

A bukás okai:

a)      a király nem nyugszik bele a hatalom elvesztésébe:
időhúzó taktika: a vétójog használata, fenyegetőzés, szökés, külföldi zsoldosok behívása

b)       Gazdasági csődöt nem sikerült megoldani

c)      Radikalizálódás, balra tolódás - Mars-mező

d)   Háború Poroszországgal és a Habsburg Birodalomma

Francia forradalom I.

A forradalom előzményei: a feudális abszolutizmus válsága – az ancien régime válsága

I. A felvilágosodás:

·   Politikai nézetei: az alapvető polgári jogokat hirdetik: törvény előtti egyenlőség, szólás-, gondolat-, sajtószabadság, szabad tulajdonbirtoklás, vallási türelem, hatalmi ágak megosztása, népfelség elve.
társadalmi szerződés: minden politikai rendszer az ember műve, tehát megváltoztatható;

·   A felvilágosodás eszméit az Enciklopédiában is megjelennek (1751-1772, Denis Diderot), a francia felvilágosodás képviselői (Montesquieu, Voltaire, Rousseau és követőik) folyamatosan bírálják a kor állapotait.

II. Gazdasági:

·   Manufaktúraipar és (gyarmati) kereskedelem fejlődik (állami hadi- és luxusipar; szénbányászat 6-7-szeresére nő, kialakul a vaskohászat, jelentős bankhálózat jön létre); megjelenik a bérmunkásság, de összességében elmaradottabb, mint Anglia

·   Az ország inkább falusias, lakosságának 85%-a közvetlenül a földből él; nincstelenek száma és élelmiszer ára nő; mezőgazdaság elmaradottsága akadályozza a tőkés kereskedelem és ipar kibontakozását

III. Társadalmi:

·   Feudális társadalom, alapja a születési előjog és a földbirtok

·   Francia földek megoszlása: 30% parasztság, 30% polgárság, 20% arisztokrácia, 10% egyház, 10% nemesség

·   Társadalom összetétele: 84% parasztság, 8% polgárság, 5% városi szegénység, 2% nemesség, 1% papság

·   Francia nemesség: arisztokraták (jelentős vagyon, állami hivatalok betöltése), kard nemessége (vidéki, szerényebb vagyon, a nemesi életmód miatt anyagilag nehéz helyzetbe vannak), taláros nemesség (hivatalok vásárolhatósága révén alakul ki, vagyonos polgárokból lettek)

·   Minden terhet a harmadik rend visel, az adók már nagyon megterhelőek

·   Polgárság gazdaságilag erősödik, de nincsenek politikai jogai

· az arisztokrácia őrzi kiváltságait (katonai és hivatali pályák kisajátítása; közteherviselés ellenzése)  

Mind az arisztokrácia, mind a polgárság a rendi gyűlés összehívását szorgalmazzák

IV. Politikai:

·           Gyenge, alkalmatlan uralkodók:

• XV. Lajos (1715-1774) uralma: erkölcstelen, apolitikus, önkényessége miatt közgyűlölet övezi
• kegyencnőkkel veszi körül magát (Pompadour, Dubarry),
• XVI. Lajos (1774-1792) a király jámbor, jóindulatú, de uralkodónak alkalmatlan,
• Marie Antoinette a felesége nem népszerű, a „Madame Deficit”, illetve a „gyűlölt osztrák nő” jelzőt kapta a néptől az udvar fényűző életmódja miatt

·   A feudális abszolutizmus sokba kerül (vesztes háborúk); a rosszul kivitelezett adórendszer miatt a királyság megbénul, az ország fizetésképtelenné válik – pénzügyi csőd – ez a kiváltó oka a rendi gyűlés összehívásának.

·         XVI. Lajos minden reformkísérlete megbukott, a helyzetet súlyosbítja a rossz termés, éhínség.

A forradalom:

·   XVI. Lajos bejelenti a rendi gyűlés összehívását (1614 óta először) Az országban politikai láz lesz úrrá; a polgárság öntudatára ébred (gyűlések, panaszfüzetek, röpiratok) Sieyes abbé - TK.130. Mi a 3. rend?

·   A harmadik rend eléri, hogy a másik két renddel egyenlő képviselőt küldhet; együttes ülést és fejenkénti szavazást is követel – ezt nem sikerül elérniük

·   A nemesség rendi dualizmust, alkotmányos monarchiát, a polgárság jogegyenlőséget követel

·   Versailles-ban megnyitják a rendi gyűlést 1789. máj. 5-én

·   A harmadik rend képviselete Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakul (jún. 17; két évre alakul meg)-> Labdaházi eskü június 20. - nem oszlanak fel.

·   Párizsban nő a feszültség à város körül csapatok jelennek meg

A Bastille ostroma (júl. 14) a forradalom kezdete: új városvezetés, polgármester: Bailly; megszervezik a nemzetőrséget, parancsnok: La Fayette márki.
Az uralkodó bejelenti a csapatok visszavonását (júl. 15)

USA kialakulása

Az USA kialakulása

• 1587: az első angol gyarmat, Virginia megalapítása (1607), majd 1620-ban a Mayflower hajó puritán utasai északabbra megalapították Plymouth városát, és megindult a keleti partvidék benépesítése.

• XVIII. sz. közepén 13 angol gyarmat volt, lazán függtek az anyaországtól, saját önkormányzattal rendelkeztek. Az északi és déli területek eltérő jellegűek voltak.

A hétéves háború (1756-1763) után az anyaországgal egyre nagyobb ellentétei támadtak (pl. adóztatás: cukortörvény, bélyegtörvény -1765) – „sérelmes törvények”.Az amerikaiak tiltakoztak, bojkottal is válaszoltak.Elvi álláspontjuk: Nincs adózás képviselet nélkül. 

• 1773. dec. 16: bostoni teadélután nyomán Anglia szigorú intézkedéseket vezetett be (katonai kormányzás) és öt törvényt hozott: „tűrhetetlen törvények”. (Pl. a bostoni kikötő lezárása, kártérítés, katonák elszállásolása).

1774:Philadelphia, első gyarmati kongresszus: szövetségre lépnek, jog az önálló törvényhozáshoz -  de nincs egyezkedés, a britek nem engednek.

• 1775-1783: függetlenségi háború

A háború kezdetét a lexingtoni összecsapás jelentette 1775.április 19-én. 

• 1775: a második kongresszus G. Washington vezetésével felállította a gyarmatok hadseregét;

• 1776. júl. 4.:Függetlenségi Nyilatkozat:

sérelmek felsorolása;

gyarmatok függetlenségének kimondása

szöveg: Thomas Jefferson

a felvilágosodás eszméit tükrözi

A háború menete:

• az amerikai hadsereg (porosz, lengyel katonák; francia támogatás) 1777-ben Saratogánál, majd 1781-ben Yorktownnál legyőzte az angolokat;

• 1783: versailles-i béke - Anglia elismerte a 13 gyarmat függetlenségét.

A háborúban patrióták a függetlenség pártiak, lojalisták a király hívei. Voltak semlegesek is.

Az Amerikai Egyesült Államok államrendszere

• 1787-ben elfogadták az USA alkotmányát, amely az első, a hatalommegosztás elvére épülő, modern köztársasági alkotmány volt:

• szövetségi állam, széles körű elnöki hatalommal; (végrehajtó hatalom)

• 2 kamarás törvényhozás (kongresszus):

- szenátus: államonként 2-2 fő;

- képviselőház: az államokból lakosság-arányosan érkező küldöttek;

• bíróság: Legfelsőbb Bíróság (igazságszolgáltatás)

Az alkotmány első módosítása 1791-ben történt (Bill of Rights: állampolgári jogok rögzítése).

Alkotmány elemzés másképp:
 - Érvényesül a Montesquieu-féle hatalommegosztás 

- az USA elnöki típusú köztársaság 

- elnököt 4 évre választják, ő a VÉGREHAJTÓ hatalom irányítója politikailag a kongresszus, jogilag a legfelsőbb bíróság ellenőrzi 

- TÖRVÉNYHOZÓ testület a kongresszus
 a KONGRESSZUS két házból áll: képviselőház (alsó ház) – közvetlenül választott képviselők; szenátus (felső ház – államonként két-két képviselő 

- LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG - az alkotmány és a törvényhozás jogi felügyeletét végzi; ítéletei példaértékűe

Házi feladat

1.Írja a számmal jelölt fogalmak után a meghatározásnak megfelelő leírás betűjelét! (Elemenként 0,5 pont.)

a)    Társadalmi, politikai és filozófiai eszmeáramlat. Célja, hogy az emberiséget a tudatlanság és a vallási előítéletek sötétségéből az ész, a világosság birodalmába átvezesse. Jellemzője a racionalizmus, a világ megismerhetőségének és megváltoztathatóságának eszméje.

b)   Az állami főhatalom megosztottsága annak érdekében, hogy a hatalom ellenőrizhető legyen, s így az azzal való visszaéléseket meg lehessen akadályozni. Elmélete visszavezethető Locke és Montesquieu munkásságára.

c)    Az állam és a jog keletkezésének elmélete, amely szerint az állam és a jog az emberek közötti tudatos megegyezésen alapuló szerződés eredménye.

d)   Annak elismerése, hogy a társadalomban és a közéletben vallási különbség nélkül mindenki érvényesülhessen, aki erre alkalmas.

e)    XVIII. századi kelet-közép-európai kormányzati rendszer, melyben az abszolutizmus sajátosságai modernizációs törekvésekkel párosulnak. Jellemzője a merkantilista gazdaságpolitika, a jobbágyok védelme, a vallási türelem hangsúlyozása, az oktatás és az egészségügy fejlesztése.

f)  1751-1772 között harmincöt kötetben megjelent könyvsorozat, amely a korszak ismeretanyagát összegezte. A tudományos vállalkozásban Diderot vezetésével mintegy százötven munkatárs vett részt.

1. hatalommegosztás

2. Enciklopédia

3. felvilágosult abszolutizmus

 4. társadalmi szerződés

5. felvilágosodás

   6. vallási türelem

2. Írja be a a forrásokhoz kapcsolható fogalmakat! (Figyelem! Egy fogalom kimarad.) (Elemenként 1 pont.)

a)    ,,Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, végül az a végrehajtó hatalom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik. [...]

Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.” (Montesquieu) _______________________

b)   ,,A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat, ez teszi polgárrá és szabad emberré őket.” (Rousseau) ____________________

c)    ,,Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az ember teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre.” (Jefferson) _______________________

d)   ,,Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az oly helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi tartományban bizonyos törvényekkel erősíti meg.” (II. József) _______________________

Fogalmak:társadalmi szerződés - vallási türelem – merkantilizmus - az ember alapvető jogai - a hatalmi ágak megosztása

3. Feladat

Felvilágosodás

A felvilágosodás

A felvilágosodás tudományos előzményei

XVI.-XVII. században a természettudományok fejlődése nagy hatást gyakorolt a filozófiai gondolkodásra.

Kopernikusz: heliocentrikus világkép a geocentrikussal szemben

Kepler: törvények a bolygók mozgásáról

Galilei: bolygók mozgása „Eppur si muove És mégis mozog (a Föld)

Newton: matematikus, fizikus, mechanika törvényei, tudományos kutatás módszertana

Roger Bacon: empirizmus: a tapasztalat minden ismeretünk forrása

Descartes: matematikus; racionalizmus: a világ megismerése az ész által

• a tiszta és és a logika képes arra, hogy az igazságot megismerje (ratio)

Kialakul az a nézet, hogy a világot nem Isten kifürkészhetetlen akarata működteti, hanem világos és emberi ésszel megérthető törvények.

Felvilágosodás fogalma, jellemzői

Új eszmeáramlat, amely a 17. sz. végén Angliában jelent meg, a 18. században kiteljesedett Franciaországban majd elterjedt Európában.

• a természet megismerhető az ész, a ratio segítségével - racionalizmus

• úgy vélték, a nevelés (felvilágosítás) révén minden ember, a társadalom felemelhető, átalakítható ( a társadalmi problémák oka a nép tudatlansága)

• az ésszerűség nevében át akarja alakítani a társadalmat. Ésszerűtlenek pl. az Isten kegyelméből uralkodó király, a születési előjogok, a dogmák és a vallási fanatizmus.

• alapelvek:vallási türelem (tolerancia), szabadság, egyenlőség.

A felvilágosult gondolkodók terjeszteni akarták az új ismereteket. Ebben segítségükre szolgált, hogy a XVIII. században egyre több a könyv, az emberek egyre többet olvasnak.

A felvilágosodás legnagyobb munkája is egy könyv, a francia Enciklopédia. (kötetei 1751 és 1772 között íródott, szerkesztői Denis Diderot és Jean d'Alembert, a cikkek minden témakört felölelnek, írásában a kor legtöbb jelentős gondolkodója részt vett.)

A felvilágosodás elsősorban a polgárság a szalonok és az udvari elit körében lett népszerű

LEGFONTOSABB KÉPVISELŐI

John Locke (1632-1704)

Angol orvos, filozófus; művei: Értekezés az emberi értelemről, Levél a vallási türelemről, Polgári kormányzatról .

- államelmélete: az ember természeti jogainak egy részét (szabadság és tulajdon) önkéntes szerződésben átruházza az államra, ez a társadalmi szerződés. Az állam feladata az emberek személyes szabadságának és tulajdonának védelme, a nemzetnek joga van ezt felbontani, ha az állam nem teljesíti feladatát. (az uralkodói hatalom tehát nem Istentől ered, hanem megbízás útján keletkezik.)

Nem ismeri el az állam jogát a vallási életbe való beavatkozásra.

A legjobb államforma az alkotmányos monarchia

Charles de Secondat Montesquieu (1689-1755)

A törvények szelleme című művében vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a törvények és a természet, a kormányzás elve, a hadsereg, az alkotmány, az éghajlat, az erkölcsök, a kereskedelem, a pénz és a vallás között.

Szétválasztja a hatalmi ágakat:

Kizárólag a hatalom megosztásában látja a zsarnokság felszámolását.

Hatalommegosztás elve: ha a hatalom nincs egy kézben, nem lehet visszaélni vele

Nagy fontosságot tulajdonít a törvényességnek, amelyet a szabadság biztosítékának tekint.

A politikai gondolkodás fő kérdése a szabadság, ami annyit tesz, hogy mindenki megteheti azt, amit a törvények megengednek

Irodalmi munkássága: Perzsa levelek.

Jean-Jaques Rousseau (1712-1778)

- francia filozófus, író; műve: Társadalmi szerződés, Emile, avagy a nevelésről; Vallomások, Új Heloise.

- népfelség elve (népszuverenitás)=a hatalom birtokosa közvetlenül a nép, akitől a hatalom ered

- az egyén érdeke alá van rendelve a közösség érdekének

- nincs szükség sem hatalommegosztásra, sem képviseleti rendszerre

- legjobb államforma: közvetlen demokráciával működő köztársaság

- Vagyoni egyenlőtlenség csökkentésére törekedett. A magántulajdon a problémák forrása.

A szerződés az egyedek és a közösség között áll fenn.

A társadalmi szerződés alapján a királyokat a nép választotta meg azért, hogy a köz javára uralkodjanak. Ha egy király rossz uralkodó vagy zsarnok, a nép le is válthatja, vagy akár meg is ölheti. (~ Kálvin: zsarnokölési elmélet)

Közvetlen demokrácia eszméje (a nép követei nem képviselői, hanem csak megbízottai a népnek, ezért végleges megoldást nem köthetnek).

Francois Marie Arouet (családi név Voltaire (1694-1778)

- francia filozófus, író; művek: Angliai levelek, Candide;  Filozófiai levelek

-          támadta az egyházat, mint az elnyomó hatalom ideológiai támaszát;

-          deista volt: Isten létét elismerte, de szerepét csak a teremtésre korlátozta. A működésébe nem szól bele.

Egyházellenes („Tiporjátok el a gyalázatost!”), egész életében írásaiban következetesen küzdött az egyházi önkény ellen, a vallási megosztottság ellen. Az egyház tanítása szerint ugyanis a királyok Isten kegyelméből uralkodnak, ezért minden lázadás jogtalan ellenük.

A felvilágosodás következményei

Minden gondolat mozgásba lendült, megjelentek a máig is érvényes demokratikus eszmék: hatalom megosztása, népszuverenitás, természetes és elidegeníthetetlen emberi jogok.

Új társadalomfilozófia és a liberalizmus alapjait hozták létre.

A tudományok kitörtek az egyházi felügyelet alól, és lendületesen fejlődtek

Megjelent a haladás eszméje.

• Az új elvek nagy hatással voltak az amerikai Függetlenségi Nyilatko­zat, az USA alkotmány, a francia Emberi és polgári jogok nyilatkozatának megalkotásá­ra, valamint az amerikai függetlenségi háború és a nagy francia forradalom menetére.

• Európa keleti részén is elterjedtek a felvilágosodás eszméi, de erős polgárság hiányában itt uralkodói reformok bevezetését jelentette, ezt nevezzük felvilágosult abszolutizmusnak.

Felvilágosult abszolutizmus

A XVIII. században Európa perifériáin és fél perifériáin (Kelet-Közép-Európában, Skandináviában és a Pireneusi-félszigeten, Itáliában) létrejövő kormányzati forma a felvilágosodás hatására.

Felülről jövő reformokkal próbálja meg korszerűsíteni az adott országot, cél a centrumhoz felzárkózni. Gazdaságilag és katonailag; (nagy)hatalmi pozíciók megtartására, megszerzésére.

Az uralkodói hatalmat küldetésnek tekintik, amelynek célja a nép érdekében való munkálkodás, de felülről vezérelt reformokkal: „Mindent a népért, semmit a nép által!” (II. József)

Mivel a gazdaság alapja a föld és a mezőgazdasági termelés volt, ezért a jobbágyság adóképességét növelték. „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.” (Mária Terézia)

A jobbágyságot azért védik a földesuraikkal szemben, mert ők adóznak az államnak.

Jellemző a merkantilista gazdaságpolitika, az infrastruktúra javítása, manufaktúrák alapítása, közigazgatás és adózás egyszerűsítése, oktatási rendszer korszerűsítése (népiskolák, egyetemek), egyház visszaszorítása.

Ugyanakkor a politikai reformtól óvakodnak. A feudális berendezkedés marad, bár a rendeket háttérbe szorítják, a polgárságot csak gazdaságilag támogatják.

Jeles képviselői: Poroszország: I. Frigyes Vilmos (1713-1740) – katonaállam megteremtése, Nagy II. Frigyes (1740-1786): oktatás, ipar fejlesztése, nemesség megadóztatása, jobbágyság felszabadítása. Eredmény: ország megerősödik, terjeszkedni tud.

Habsburg Birodalom: Mária Terézia és II. József

Oroszország: II. Katalin (1762-1796) despotikus cári hatalom kezdeményez felemás reformokat: iskolák, kereskedelem fejlesztése, városok alapítása, hadsereg fejlesztése.  Hódítások.

Esszéírási tanácsok

Hogyan írja meg az esszéfeladatot történelemből?

(Jó tanácsok: betartásuk nem kötelező, de segíthetik a vizsgázót az esszé megírásában.)

Ami fontos: ha a feladatmegértésre 0 pontot kapsz, akkor az egész esszé 0 pontos lesz. Tehát nagyon alaposan olvasd át a kérdést, hogy arról írj, amit kérdeztek Tőled. (Pl., ha összehasonlítani kell – mondjuk az ókori és a modern olimpiákat -, akkor, hasonlítsd össze őket, ha csak az egyikről írsz, legyen az bármilyen tökéletes, a pontszámod 0 lesz.)

A következő lényeges feladat elhelyezni időben és térben a kérdésben megjelölt problémát! Itt pontozzák az írásodban megtalálható időpontokat, helyszíneket. Már az első, beve­zető mondatban elhelyezheted időben az eseményeket (Pl. görög hitvilág esetében: i.e. 8.századra kialakul már az istenek sorrendje, a mítoszok, i.e. 776, az első írásos emlék az olimpiáról, helyszín: Balkán-félsziget déli része és az Égei-tengeri szigetvilág meg Kis-Ázsia, Olimposz, , Olümpia, , stb..)

Használd fel a feladat megértéséhez a forrásokat, ill. a történelmi atlaszt! Gyűjtsd össze azokat az általános fogalmakat (pl. vallás, papság), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. mítosz, jóslás, sokistenhit), melyekkel az adott probléma megoldható!

Emeld ki, húzd alá a forrás fontos információt! Nevezd meg a forrást, ha utalsz rá! (Ha valami, pl. törvény, pontokba van szedve, elég annak számára utalni, ha folyamatos a szöveg, idézd, de csak annyit, amennyi oda illik!) Jó, ha megkülönbözteted a kortárs és a történész/ történetírás álláspontját. Figyelj az eltérő források közti különbségekre, a forrás műfajára! Építsd be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következte­téseket! Fontos: a forrás betű szerint leírása nem = a feladat megoldásával. A forrást mindig az érvelésed, mondandód bizonyítására használd.

Ha szükséges, készíts vázlatot, piszkozatot!

Eseményeket alakító tényezők feltárása: Erre kapható a legtöbb pont. Tárd föl a probléma előzményeit, okait, hátterét, következményeit! A hangsúlyt a feladat kérdése adja meg! Tulajdonképpen a mi, miért történt. (PL. a sokistenhitű vallásoknál, szinte törvényszerű, hogy a különböző isteneknek eltérő feladataik, tulajdonságaik vannak.) Ha egy történelmi folya­matot kell bemutatnia, akkor az ok-okozati összefüggéseket időrendben vázold!

Építsd be mondanivalódba önálló ismereteid (pl. nevek, évszámok), vé­leményed! (Bár ezzel vigyázz! Inkább ne írj, semmit, ha helyes érvekkel nem tudod alátámasztani véleményed, ha nem vagy biztos magadban, inkább ne írj!)

Ügyelj arra, hogy mondataid világosak legyenek! Szerkeszd meg szöveget !

Bevezetés: probléma felvezetése;

Kifejtés: az adott kérdés előzményeinek, okainak és maguknak a történésnek a feltárása, következmények, utóélet;

Lezárás-összefoglalás - összegzés: itt lehet úgymond egy-két mondatban ’felelni’ a feladatban megfogalmazott kérdésre, utasításra, kiemelni a téma legfontosabb meg­állapítását, javaslom - feltétlenül összegezz!)

Figyelj a helyesírásra! Figyelj az időre!

1.   Olvassa el figyelmesen és értse meg a feladatot és a forrásokat!

a.  Fogalmazza meg saját szavaival a megoldandó problémát!

b.  A forrás(ok) szövegében húzza alá azokat a kulcsszavakat, adatokat, amelyek a feladatban szereplő probléma megoldásában segíthetik! Készítsen széljegyzeteket! Írja a lap szélére felmerült gondolatait, megjegyzéseit, magyarázatait!

2. Készítsen vázlatot!

a.  Határozza meg és nevezze meg a korszakot, korszakokat!

b.  Keresse meg a történelmi atlaszban azt a térképet vagy azokat a térképeket, amelyek segíthetik a feladat megoldásában!

c.  Gyűjtse össze azokat a fogalmakat, amelyek segítségével az adott korszak illetve az adott probléma bemutatható!

d.  Gyűjtse össze azokat a személyeket, intézményeket, akiket, amelyeket az adott témához kapcsolni tud!

e.  Keresse a bemutatott jelenségek okait, következményeit, belső összefüggéseit, és ábrázolja ezeket nyilakkal, saját jelöléseivel!

3. Rendszerezze a rendelkezésére álló információkat!

a.  Fogalmazzon meg tételmondatot, amelyben röviden összefoglalja a felvetett problémát, és saját válaszát!

b.  Ismertesse röviden a probléma történelmi hátterét! (Ki, hol, mikor, hogyan stb.)

c.  Állítson fel sorrendet az állítása alátámasztására, igazolására gyűjtött tények, érvek között!

d.  Fogalmazza meg és állítsa logikai sorrendbe érveit pontosan, szabatosan!

e.  Használja a korszak leírásához szükséges megfelelő szókincset!

4. Szerkessze meg szövegét!

a.  Idézze röviden a forrás kulcsgondolatait!

b.  Használja a kigyűjtött adatok közül a legfontosabbakat!

c.  Kerülje a fölösleges ismétléseket, a nem a témára vonatkozó adatokat, a szükségtelen idegen szavakat!

d.  Ha van elég ideje, készítsen piszkozatot! Ha elkészült a végleges változattal, húzza át egyértelműen a piszkozatot!

5.   Adjon rövid értékelést!

6.   Ellenőrizze hogy valóban a feltett kérdésre válaszolt-e, és nem lépte-e túl a meghatározott terjedelmet!