2018. január 2., kedd

Gyakorló - szorgalmi ÖTÖSÉRT!

Itt található a gyakorló feladatsor, amelyről az utolsó órán beszéltem:
http://tortura.byethost5.com/files/Roma_5/index.html
A feladat tehát az, hogy tessék megoldani 100%-osan, majd csinálj erről egy képernyőmentést úgy, hogy látszódjon az "asztalod" (képernyőd) is. Remélem menni fog.
Az első, aki beküldi nagy ötöst kap, a következő kettő 2/3-ad ötöst - tehát két röpire max pontszámot, a többiek pedig, akik később küldik be, azok 1/3 ötösben részesülnek.
Ne felejtsétek, van házi is!
A feladatba 20 kérdés szerepel, véletlenszerűen 60-ból, mindig más és más. A tesztre 15 perced van, tehát azért nincs minden kérdésre rengeteg időt, hogy utána nézz, valamit tájékozódjatok is.
Ahogy a dolgozat, a gyakorló sor is Róma történetével foglalkozik, tankönyvileg ez a 13., 14. és 15. lecke. A  dolgozat sűlypontja a tételes rész lesz, azaz a köztársaság válsága és Julius Caesar.

2017. december 18., hétfő

Octavianus - Augustus principátusa

Politikai helyzet Caesar halála után
A szenátus döntésképtelen, az összeesküvőknek nincs programja,
Caesar politikai örökösei létrehozzák ellenük a 2. triumvitárust, tagjai:
Antonius, Caesar hadvezére, 
Lepidus, a lovasság parancsnoka, 
Octavianus, Caesar unokaöccse, fogadott fia.
I.e. 42-ben Philippinél győznek, majd felosztják a hatalmat:
Antonius kapja a keleti területeket, övé lesz Egyiptom és Cleopátra.
Octavianusé lesz a nyugati rész, Róma
Lepidus kapja Afrikát, de ő visszavonul.
Polgárháború kezdődik, a döntő csata i.e. 31. Actium, Octavianus győz.
A hatalom kiépítése

Octavianus látványosan lemond hatalmáról a szenátus előtt, de ők nem fogadják el. Felruházzák az Augustus (istentől gyarapított férfi) névvel, és a védnöksége alá helyezik a köztársaságot.
Augustus azt hangsúlyozta, hogy helyreállította a köztársaságot, de valójában egyeduralmat épített ki. A köztársasági intézményeket működtette, de minden fontos tisztséget a kezében tartotta. Néptribunus, imperator (saját hadsereg), többszörös proconsul, Egyiptom a magán tartománya, Pontifex Maximus, olykor consul, censor. A diktátorságot viszont elutasítja.
Új címet is kap, ő lesz a princeps, az első polgár. A szenátusban elsőként szólal fel és szavaz. 
Kiépíti a testőrséget is.
A köztársasági erkölcsöket és szokásokat védi és felújítja: munka, család, becsület, hűség Rómához. Bőkezű mecénás.
Külpolitika: Meghódítja Pannóniát, igyekezett békét teremteni a határokon kívül és belül (Pax Romana), a természetes határokig hódít: Duna, Rajna..

2017. december 11., hétfő

A hódító Róma

Az etruszk királyik elűzése után (i.e. 510), és a köztársaság megalakulása utáni idők folyamatos harcokban teltek el. Róma világbirodalommá válása hosszú évszázadok alatt valósult meg, több szakaszban.
A főbb szakaszok:
1.      Itália meghódítása i.e. 509 – i.e. 222
2.      Pun háborúk időszaka i.e. 264 – i.e. 146
3.      Földközi-tenger medencéjének elfoglalása (itt nem szoktunk dátumot adni, de nagyjából i.e. 168-tól (Makedónia elfoglalása) i.e. 30-ig tart (Egyiptom meghódítása)
Maguk a szakaszok is tovább oszthatók különböző részekre.

Itália meghódítása i.e. 509 – i.e. 222

-          Latium meghódítása
-          Etruszk háború i.e. 509 – 396-ig, Veii (az etruszk központ) elfoglalásáig tartott.
-          Gall háború i.e. 387 – 344 Kezdet: gall győzelem, de 344-re visszaszorítják őket a Pó-vidékre.
-          Szamnisz háború i.e. 343 – 290 Közép-Itália megszerzése, Capua ahová megépült az első nagy kövezett országút, a Via Appia
-          különböző szerződések az elfoglalt városokkal – oszd meg és uralkodj! elve Divide et impera!
-          Tarentumi háború, avagy Dél-Itália megszerzése a görög városállamoktól i.e. 280 –272 (Pürrhosz)
-          2. gall háború i.e. 225 – 222 Itália teljes birtoklása, a Pó-vidék is Rómáé

Pun háborúk időszaka i.e. 264 – i.e. 146

1.      pun háború i.e. 264 – 241
Karthago központú, föníciai alapítású kereskedelemre épülő állam, erős zsoldossereggel. Itália megszerzésével Róma a punok vetélytársává vált, végül Szürakuszai birtoklása lett a háború kiváltó oka. Tengeren a punok jobbak, a csapóhíd-holló alkalmazásáig. Végeredmény: Szicília, Szardínia, Korzika megszerzése
Szicília provincia lett: Itálián kívüli, Rómának alávetett tartomány, amely adót fizet, vezetőit Róma nevezi ki.
2.       pun háború i.e. 218 – 201 Tét a Földközi-tenger nyugati medencéjének birtoklása. Hannibal a pun hadvezér, Cornélius Scipio a római.
Fontos csaták: i.e. 216: Cannae, Hannibál győz – elefántokkal kelt át az Alpokon, A gond az, hogy kevesen pártoltak el Rómától.  i.e. 202 Zama, Scipio nyer Afrikában. Ez a döntő csata, Karthago elveszíti összes gyarmatát. Hajóhadát leszerelik, csak Róma engedélyével viselhet háborút.
3.      pun háború i.e. 149 –146, Karthago teljes elpusztítása, Afrika provincia megszervezése.

Földközi-tenger medencéjének elfoglalása

(A Fölközi-tenger keleti medencéjének meghódítására az i.e. II. század folyamán került sor. Róma eleinte csak az egyensúly fenntartására törekedett, de a század második felében keletet közvetlenül uralma alá hajtotta.)
-          Püdna, i.e. 168 Makedónia legyőzése
-          I.e. 146: görög hadsereg legyőzése, Peloponnészosz elfoglalása Spárta és Athén különleges helyzetet élvezett
-          I.e. 133 Pergamon elfoglalása, Ázsia provincia
-          I.e. 70-es, 60-as évek: Palesztina, Szíria elfoglalása keleten, Hispánia teljes elfoglalása nyugaton. (Pompeius az i.e. I. században fölszámolta a keleti kalózkodást, majd a keleti tartományokat, amelyek eddig még függetlenek voltak, Róma fennhatósága alá hajtotta.)
-          Nyugaton a birodalom teljessé tétele Julius Caesar nevéhez fűződik, aki kemény harcokban meghódította Galliát, sőt Britanniában is megkezdte a római térhódítást. i.e. 58 -50
-          Az utolsó hellenisztikus államot, Egyiptomot Octavianus hódoltatta, ez lett később a császári hatalom egyik gazdasági bázisa és a római pénzjövedelmek fontos forrása. i.e. 31 -30


2017. december 7., csütörtök

A köztársasági Róma államszervezete


Választott tisztségviselőkmagistratusok - irányítják Rómát
A királyság visszatérését, az egyeduralom kialakulását, a hivatali visszaélést a következő módon próbálták megakadályozni:
o        minden tisztséget legalább ketten töltsenek be (egymás ellenőrzése),
o        a hivatali időt korlátozták – általában 1 év (leválthatóság)
o        kezdetben minden tisztséget csak patrícius tölthet be; soknál a minimális életkort is megszabják; nem kapnak fizetést, a hivatal anyagi terhekkel jár – kisebb a korrupció veszélye, de így csak vagyonosok vállalhatták

Főbb tisztségek:

CONSUL – 2fő, a római állam legfőbb vezetői, háborúban hadvezérek; nevükkel jelölik az éveket,
12 lictor kíséri őket vesszőnyalábba tűzött bárddal (fasces), ez a legfőbb hatalom jelképe
PRAETOR – a consulok helyettesei, bírói, igazságszolgáltatási feladatai vannak
QUESTOR – pénzügyekkel foglalkozik (kincstár)
AEDILIS – közbiztonság, rendfenntartás, piac, fürdők, ünnepségek szervezése, ellenőrzése
DICTATOR: különleges tisztség, vészhelyzetben, egy ember, fél évre korlátlan hatalom; 24 lictor
PROCONSUL – Kr.e. 3. századtól, a meghódított tartományok, a PROVINCIÁK vezetői
PONTIFEX MAXIMUS – papi tisztség, erkölcsi hatalom van a kezében
cenzorok  - a vagyonbesorolást végezték el i.e. 443-tól, s ők állították össze a szenátus névjegyzékét is.
LICTOR: hivatali szolga, foglár, tisztséget jelző vesszőnyaláb hordozója
néptribunusok: Eleinte 2, majd 10 főt választottak 1 évre, plebejusok érdekeit képviselte.
Vétójoguk volt, azaz érvénytelenítették a plebejusokat sértő törvényeket, intézkedéseket.
Személyük (és házuk) sérthetetlen volt.

INTÉZMÉNYEK

SZENATUS:
a consulokkal együtt irányítják Rómát, a köztársaság legnagyobb hatalommal bíró intézménye
törvényeket kezdeményez; jóváhagyja a népgyűlési határozatokat Kr. e. 287-ig;
irányítja a külügyeket és pénzügyeket; ellenőrzi a hivatalnokokat
100, 300 majd 600 tagú

NÉPGYŰLÉSEK – több is van, patrícius, plebejus, vagyoni, területi, de kevésbé jelentősek

2017. december 3., vasárnap

A plebejusok küzdelme a politikai egyenjogúságért

I.e. 6. és 3. század között vívják küzdelmüket. Róma ez idő alatt végig háborúzott. Ez megkövetelte az együttműködést a plebejusokkal és növelte azok szerepét, mivel gyalogosgént harcoltak. Bár a plebejusok kaptak kisebb parcellákat a meghódított területeken, a zsákmányból és a közföldekből (AGER PUBLICUS) alig részesedtek. Küzdelmük célja a római polgárjog megszerzése volt, azaz részt vehessenek a politikai életben, egyenlő törvényi elbánást kapjanak, közföldhöz juthassanak.

A küzdelem állomásai:

I.e. 494. Kivonulás a Szent-hegyre – néptribunusi tisztség létrehozása; saját, plebejus népgyűlés.
A köznép érdekeinek védelmére a plebejusok által választott tisztségviselők a néptribunusok.
Eleinte 2, majd 10 főt választottak 1 évre.
Vétójoguk volt, azaz érvénytelenítették a plebejusokat sértő törvényeket, intézkedéseket.
Személyük (és házuk) sérthetetlen volt.
I.e. 451-450. XII táblás törvények
Törvények írásba foglalása,
Jórészt nincs megkülönböztetés plebejus és patrícius között,
Szigorú törvények, él még a szemet szemért elv is,
A büntetéseknél a vagyoni állapot számít
I.e. 5. század közepe,
Vagyonuk alapján 5 csoportba sorolták be Róma lakóit.
Ez lett a katonai besorolás alapja is.
Új népgyűlés jött így létre, ahol az első osztály /lovasság, nehézgyalogság/ több képviselettel rendelkezett, mint a másik négy együttvéve.
A vagyonbesorolást a cenzorok végezték el i.e. 443-tól, s ők állították össze a szenátus névjegyzékét is.
I.e. 367 Licinius-Sextius-féle földtörvény
500 jugerumban (230 hold) maximalizálta a közföldből bérelhető föld nagyságát, hogy többen kaphassanak, de nem nagyon tartották be.
További eredmények:
I.e. 366.: az egyik consul plebejus
I.e. 326.: eltörlik az adósrabszolgaságot /már van sok ’valódi’, a hódításokból/
I.e. 300.: minden hivatal, így a papi is megnyílik a plebejusok előtt
I.e. 287. Eltörlik a plebejus népgyűlések határozatainak szenátusi jóváhagyását.
A plebejus népgyűléseken megjelennek a patríciusok is, átalakul területivé, ez lesz a legfontosabb NGY.

A jogi és politikai egyenlőség kialakulásával megindult a patríciusok és a vagyonos plebejusok összeolvadása, az így létrejött vezetőréteget NOBILITAS-nak /nemesség/ nevezzük.
Róma arisztokratikus marad, a származás, vagyon sokat számít a politikai életben.




2017. november 27., hétfő

A város alapításától a köztársaság fénykoráig

Róma

Földrajzi környezet
·                     központi fekvésű félsziget, alkalmassá teheti a vezető politika szerep betöltésére a Földközi-tenger térségében
·                     közepén az Appenninek hegylánca,
·                      kevés jó kikötő, főként a nyugati parton
·                     éghajlata a göröghöz hasonlóan mediterrán, de több a megművelhető terület, ezért az állattenyésztés és a bányászat mellett a mezőgazdaság a fontosabb
RÓMA alapítása
Hagyomány: a Trójából menekülő Aeneas leszármazottja, a várost pedig a farkasok által felnevelt Romolus és Remus alapította Kr. e. 753-ban.
·                     valóság: latin népek telepedtek le a Kr. e. 2. évezred végén Latiumban, városuk, Róma a Tiberis folyó partján, hét dombra épült

Külső hatások
Két nép gyakorolt jelentős hatást:
Görögök
·                     Kr. e. VIII-VI. századi görög gyarmatosításkor városok jönnek létre Dél-Itáliában ( Tarentum) és Szicíliában (Szürakuszai)
·                     kultúra közvetítése,  gazdasági kapcsolatok
Etruszkok
·                     ismeretlen eredetű nép, nyelvüket nem fejtették meg
·                     Észak-Itáliában éltek (Etruria, mai Toscana), városállamokban
·                     építészet – boltív;  hatalmi jelvények, halotti viadalok-gladiátor játék
 RÓMA A KIRÁLYOK KORÁBAN Kr. e. 753 - 510
·                     (monda szerint hét, utolsó három etruszk – tehát függés
·                     Kr. e. 510-ben az előkelők (patríciusok) elűzik Tarquinius Superbust, az utolsó királyt és köztársaságot hoznak létre
RÓMA A KÖZTÁRSASÁG KORÁBAN (arisztokratikus köztársaság)
Róma korai társadalma
·                     patríciusok (kb. görög arisztokraták): nagy földbirtokosok,
a leggazdagabb nemzetségek fejeiből áll a senatus (kb. vének tanácsa)
·                     plebejusok (kb. görög démosz): bevándorlók, nincs polgárjoguk, termeléssel foglalkoznak, vannak köztük gazdagok és szegények is
·                     vannak még a kliensek – a patríciusok elszegényedett rokonai, és csekély számú rabszolga
Róma korai államszervezete
·                     választott tisztségviselők (magistratusok) irányítják Rómát

o        alapelvek: minden tisztséget legalább ketten töltsenek be (egymás ellenőrzése), minden tisztség csak egy évre szól (leválthatóság)
o        kezdetben minden tisztséget csak patrícius tölthet be; soknál a minimális életkort is megszabják; nem kapnak fizetést
o        consul: 2, a római állam legfőbb vezetői, háborúban hadvezérek; 12 lictor kíséri őket vesszőnyalábba tűzött bárddal (fasces), ez a legfőbb hatalom jelképe
o        dictator: különleges tisztség, vészhelyzetben, egy ember, fél évre korlátlan hatalom; 24 lictor
·                     senatus: 300 fő (patrícius családok fejei), legfőbb feladata a külpolitika

·                     népgyűlések: törvényhozás a senatus jóváhagyásával, jelentősége csekély

2017. november 21., kedd

Mi lesz a dolgozatban? Spártától a görög kultúráig

Spárta - főleg Athénnal összehasonlításban
Görög-perzsa háborúk - csaták, helyszínek, hadvezérek
Poliszrendszer válsága, Makedónia felemelkedése
Nagy Sándor hadjáratai, csatái
Görög hitvilág, kultúra, építészeti emlékek, tudomány
Térképes feladat - a vaktérkép 23 helyszínével

Fogalmak: hellenizmus, filozófia, materializmus, idealizmus, dialektika
Nevek: Themisztoklész, Miltiadész, Leonidasz, Dareiosz, Xerxész, II. Philipposz, Nagy Sándor (Alexandrosz)
A filozófusok, tudósok nevei: Szókratész, Platón, Arisztotelész, szofisták, sztoikusok, Hippokratész, Hérodotosz, Thuküdidész, Szophoklész, Pheidiasz
Istenek nevei
Évszámok: Kr. e. 776 - első feljegyzett olimpia, csaták évszámai - térképes segítséggel
Ókori világ 7 csodája
Kifejtő kérdés:

  • Görög hitvilág, istenek jellemzői, 
  • ókori olimpiák összehasonlítása a modern olimpiákkal, 
  • színház szerepe akkor és most