AZ ELLENFORRADALOM

• a kommunista hatalomátvételt a kortársak forradalomként értékelték, ezért a velük szemben álló konzervatív-szélsőjobb erőket ellenforradalmi erőknek nevezzük. Ilyen ellenforradalmi csoportok voltak 1919 nyarán:
• Antibolsevista Comité (ABC): Bécsben alakul, tagjai pl. gr. Bethlen István, gr. Teleki Pál
• ellenforradalmi kormány: székhelye Arad, majd Szeged; vezetője gr. Károlyi Gyula; saját fegyveres ereje a 30 ezres Nemzeti Hadsereg, élén Horthy Miklóssal(ellentengernagy, a Monarchia flottájának utolsó parancsnoka), aki függetleníti magát a kormánytól, székhelyét átteszi a Dunántúlra, ahol a Nemz. Hadsereg szintén alkalmazza a terrort (fehérterror), a fehér különítmények a Tanácsköztársaság híveit, zsidókat stb. végeznek ki (Prónay Pál, Héjjas Iván)
• Peidl-kormány polgári demokrácia alapján akarja stabilizálni az országot (hatályon kívül helyezik a kommunisták által hozott törvényeket)
• Augusztus 6-án, a román hadsereg által támogatott, Friedrich István nevével fémjelzett ellenforradalmi csoport lemondatta a Peidl-kormányt,  és átvette a civil kormányzást. (őszirózsás forradalom intézkedéseit is visszavonja, felelősségre vonások), antant nem ismeri el őket sem
• a magyarországi káosz már az antantnak is kellemetlen volt (nem volt kivel békét kötni!), ezért 1919 őszén Magyaro.-ra érkezik George Clerk brit diplomata, akinek sikerül elérnie, hogy a románok kivonuljanak
• a románok helyére bevonul a Nemzeti Hadsereg, nov. 16-án Horthy fehér lovon bevonul Budapestre. (forrás: Horthy beszéde, tk. 163. o.).
• 1920. jan.: országgyűlési választásokat tartanak (nőkre is kiterjedő választójog alapján, de csak a szabad országrészekben), ezen a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja(KNEP) győz
• fontos kérdések:
•  az államforma: Mo. királyság marad, király nélkül: igény a történelmi Mo.-ra-;
• és mi legyen Horthy szerepe?
• márc. 1.: Horthy Miklóst Mo. kormányzójává választják (korlátozott királyi hatalom), ezért az 1920 és 1944 közötti korszakot róla Horthy-korszaknak nevezzük.

Magyarország elcsatolt területrészei: 

A trianoni béke és következményei

A trianoni béke

(Párizs-Versailles, Trianon palota) 1920. június 4.

A békekonferencia működése
· A vesztesekkel nem tárgyaltak, csak a kész béke aláírására hívták meg őket
· Mindenki oktrojált, kényszerített békének tekinti
· Az előkészítés bizottságokban zajlik, ahol a területi és nagyhatalmi igényeket egyeztetik
· A győztes oldalon állók igényei szerint alkotják meg a béke pontjait
A magyar probléma
· A trianoni béke előkészítése során nincs „magyar-ügy”, azaz Magyarország sorsával külön nem foglalkoztak
· Csak a nemzetiségiek igényei alapján vizsgálták az ország sorsát
Legfontosabb alkalmazott szempontok
· Elvileg a nemzetiségi elv, de!
egyéb indokokkal rendszeresen felülírták
· gazdasági-stratégiai-földrajzi igények pl.:
o Románok: a vasútvonal határozta meg a határvonalat: ezért a határ mellett magyar etnikai tömbök kerültek át
o Csehszlovákia: szükséges volt a Csallóközre, hogy legyen mezőgazdasági termelés, folyókat hajózhatónak állítottak be
o Szerbek: Belgrád védelme miatt kérték az újvidéki régiót
1920. jan. a magyar békedelegáció érkezése
vezető: gróf Apponyi Albert tagok: Teleki Pál, Bethlen István
cél: a történelmi Magyarország egységének bizonyítása: legalább a többségében magyarok lakta területeket megvédeni, népszavazást kérve a hovatartozásról, de minden felvetése elutasításra talált.

Vörös térkép,

1920. jún. 4-én írták alá a magyar békeszerződést Versailles kertjének Grand Trianon nevű kastélyában (Bernárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd, utána le is mondtak ).

A béke aláírásának napja gyásznap lett Magyarországon. Félárbocra engedték a zászlókat, megállt az élet, mindenki gyászolt. A magyar társadalmat sokkhatásként érte a döntés.

A területi rendelkezések
· Mo. területe 282 ezer km²-ről (Horvátországgal együtt 325 ezer km2-ről) 93 ezer km²-re
· Mo. lakóinak száma 18 millióról 7, 6 millióra csökkent.
(10 millió magyarból, 3,3 millió került más országokba )
/ma minden negyedik magyar határon túl él!/

Sopron és környéke népszavazással dönthetett hovatartozásáról (1921. dec.)
„civitas fidelissima” – leghűségesebb város
· Jóvátétel fizetési kötelezettség, ennek pontos összegét csak 1923-ban határozták meg 200 millió aranykoronában

A katonai előírások
· Általános hadkötelezettség tiltása
· max. 35 000 fő lehet a katonaság létszáma
· Modern fegyverek rendszerbe tartása tilos
» az országot katonai visszavágásra alkalmatlanná tették!!!
A szomszédok viszont erőteljesen fegyverkeztek.

Amit veszítettünk…
· A történelmi Magyarország területének és lakosainak durván 2/3-át
· Színmagyar lakosságú területeket (Székelyföld)
· A kulturális és történelmi emlékeink nagy részét
· Az egységes birodalmi piacot, gazdasági keretet: a gazdasági és földrajzi egységet.
a Monarchia részei között kialakult munkamegosztás felbomlott, megszűnt a tőke és a munkaerő szabad áramlása.
· /Ez a környező országoknak is rossz, mivel a háború után nincs együttműködés./
· Az ország elveszítette nyersanyagforrásai túlnyomó részét: határon kívülre kerültek a kősó-, a kőszén- és az érckészletek, illetve a faállomány jelentős része. Ugyanakkor Magyarországon maradt kihasználatlanul a feldolgozóipar legtöbb központja. Mindez Budapestet érintette a legsúlyosabban.
· A vasúthálózat egységességét
· Nagyvárosok a vonzáskörzetüket (Miskolc, Kaposvár, Szeged)

Amit okozott a béke…
· Egy történelmi, máig feldolgozatlan traumát megcsonkított” ország – „elszakított magyarok”
· Folyamatos atrocitásokat - elvándorlásokat
· Egy állandó „revízió igényt” → kódolt új háború
· A nemzetiségi kérdés megoldatlansága áthelyeződött az utódállamokba
· Erőteljesebb szembenállást Mo. és a környező népek között - irredentizmus
· Egy Bp. központú, gazd-i nehézségekre ítélt országot és elmaradottságra ítélt elszakított területeket
· Folyamatos külpolitikai nehézségek (revízió)

A revíziós igény
· A hivatalos Magyarország nem fogadhatott el ilyen területi és etnikai csonkítást, célul tűzte ki, hogy vissza kell szerezni az elszakított országrészeket
· Ez a revíziós politika, mely egységes támogatást kapott az országban, eltérő módozatok:
» részleges, csak a magyarlakta területekre vonatkozó, ill.
» teljes revízió

Magyarország elcsatolt területi egységei

A trianoni béke gazdasági és társadalmi hatásai

A béke hatása a térségre

Megszűnt a Monarchia 50 milliós piaca

A térség államai önellátásra rendezkednek be – mindent fejlesztenének

Védővámok alkalmazása

Összességében lassabb fejlődés van

Mezőgazdaság

A hasznosítás szempontjáól a területi arányok megváltozta: növekedett a szántó, szőló, csökkent az erdő és a rét aránya.

A mg.-ban érezhető legjobban a biztos felvevő piac hiánya. A tőkehiány miatt a gazdaságok fejlesztése is alig valósul meg, a magyar gabona nem lesz versenytársa az olcsó amerikainak.

Az állattenyésztésben nem sikerült elérni a korszak végére sem a világháború előtti szintet. A juh és szarvasmarha állomány csökkent jobban (kevesebb a rét, erdő), míg a ló és sertés kevésbé.

Ipar, bányászat

Nincs többé nemesfém és sóbánya a megmaradt országban.

Vasérc csak Rudabányán, szénbányáknak a fele, kőolajmező kevés és vízenergia alig maradt.

Ipari létesítmény túl sok maradt, a fellelhető nyersanyaghoz képest, ráadásul a zöme a fővárosban, amely így még nagyobb súllyal bírt a gazdaságban is. Együttműködés a környező országokkal alig – párhuzamos fejlesztések.

Településszerkezet torzulásai

Budapest központú lett az ország.

Számos város vesztette el vonzás- és piackörzetét, s számos falu a „központját”.

Közlekedés

Sok vasúti csomópont került a határon túlra, amit nem indokolt etnikai érv, csak hadászati és gazdasági.

A sugaras szerkezetű vasúthálózat összekötő vonalai közül is sok került át a más országokba, olykor csak egy-egy szakasz. Ez nehezítette a közlekedést és a fejlesztést. Nagy károkat okozott a román rekvirálás, rablás is.

Szülőföldről anyaországba

400000 ember települt „haza”, részben önként, részben kényszer hatására vagy félelemből.

Többségük értelmiségi és hivatalnok.

Ellátásuk a rokonokra hárult, mivel az állam a háború után a ’sajátjairól’ is alig tudott gondoskodni. Sokan laktak vagonokban, nyomornegyedekben. A 20-as évek közepére javult a helyzetük.

A Tanácsköztársaság

A KÁROLYI-RENDSZER BUKÁSA

1919 tavasz

1919 jan.: Károlyi ideiglenes köztársasági elnök lesz, a min.elnök Berinkey Dénes 

Károlyiék ellenzéke a bel- és külpolitikai kudarcok miatt egyre erősebb:

szélsőjobb (Magyar Országos Véderő Egylet, MOVE), Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME);

szélsőbal (Kommunisták Magyarországi Pártja, KMP), akik egyre népszerűbbek

1918. november 24. KMP megalakulása – vezető: Kun Béla

• Oroszországból hazatérő hadifoglyokból – minta: orosz bolsevik párt, cél: proletárforradalom

• Szovjet-orosz pénzügyi támogatással bolsevik propaganda – cél: a hatalom megragadása 

Február 20: "Népszava" incidens, kommunisták letartóztatása, de nincs leszámolás

márc. 20.: Vix francia ezredes átadja az antant újabb követeléseit: ezúttal keletről kellene visszavonni a magyar csapatokat - színmagyar területekről; a kormány erre lemond; 

Károlyi a szoc.dem.-kra akarja bízni a kormányzást, de a szoc.dem. megegyeznek a kommunistákkal, a MSzDP és a KMP egyesül, kommunista programmal (Magyarországi Szocialista Párt), és 

márc. 21.: átveszik a hatalmat. Károlyit lemondatják és kikiáltják a Tanácsköztársaságot.

Az őszirózsás forradalommal szemben, amelyet tömegmegmozdulások előztek meg és támogattak, ez egy puccszerű hatalomátvétel volt

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

·       1919. március 21-én a Tanácsköztársasággal egy szovjet mintájú, kommunista állam jött létre Magyarországon

·       kormány: Forradalmi Kormányzótanács, elnöke Garbai Sándor, legfontosabb tagja (a Tanácsközt. tényleges vezetője) Kun Béla külügyi népbiztos; a kormányt nem ellenőrzi semmilyen testület

·       helyi szinten tanácsokat választanak (helyi közigazgatás)

·       intézkedések:

o   államosítás: gyárak (20 fő fölött), földek (100 hektár fölött), egyházi intézmények (pl. iskolák)

o   földkérdés: földosztás nincs, a birtokosoktól elvett földeken termelőszövetkezetek létesülnek (nem a parasztoké lesz a föld) - ez a parasztokat elidegeníti

o   szociális intézkedések: 8 órás munkanap, bérek emelése, csökkentették a lakbéreket, akciókat szerveztek a proletárgyerekek étkeztetésére és üdültetésére, ingyenes orvosi ellátás, nyugdíj - de nincs rá pénz!

·       a rendszer védelmét szolgálják a forradalmi törvényszékek (politikai ellenfelek elítélése), ennek végrehajtója a Vörös Őrség (a kommunista rendőrség) és a "Lenin-fiúk" osztagai; (Szamuely Tibor) ez az ún.: vörösterror

·       1919 nyara: jelentős ellenzék – áru-és élelmiszerhiány

·       parasztság elfordul – elmaradt a földosztás (+ kötelező terménybeszolgáltatások, rekvirálások) –Kalocsa: parasztlázadás

·        sztrájkok, felkelések (Ludovika Akadémia, dunai monitorok - flottilla) – a kormány ezeket is leverte

Katonai külpolitikai helyzet

Kun Béla elutasítja a Vix-jegyzéket, majd sikertelen tárgyalásokat folytat Jan Christian Smuts brit tábornokkal, a békekonferencia képviselőjével.

Ezt követően az antant szabad kezet adott a szerb, román, cseh intervenciónak.

·       1919. ápr.: a románok támadást indítanak, elfoglalják az egész Tiszántúlt; a csehek Észak-Magyarországot szállják meg, a szerb-francia csapatok pedig délen terjeszkednek

·       a Tanácsköztársaság nem követi a Károlyi-kormány pacifista politikáját, hanem újjászervezi a hadsereget (május végéig 200 ezer katona), a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke a tehetséges Stromfeld Aurél (Böhm Vilmos, Landler Jenő)

·       május 20-án megindítják az északi hadjáratot, amely sikeres: visszafoglalják a Felvidék egy részét- Kassa, Eperjes, Bártfa- itt kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot

·       június 13-án az antant felszólítja a magyar kormányt, hogy ürítse ki a Felvidéket, cserébe megígérik a Tiszántúl visszaadását és Magyarországot meghívják a békekonferenciára (Clemenceau-jegyzék) -
vita után, a kormány végül elfogadja a javaslatot - mert ez  az elismerését jelentené a hatalomnak, de Stromfeld lemond és a hadsereg bomlásnak indul (demoralizálta a kiürítés miatt).

·       a magyar csapatok megkezdik a Felvidék kiürítését, a románok viszont nem vonulnak vissza a Tiszántúlról

·       júl. 20.: a kormány újabb offenzívát indít a románok ellen, de ez kudarc - júl. 30-án a románok Szolnoknál átkelnek a Tiszán Budapest felé

·       aug. 1.: a Forr. Korm.tanács lemond, a Tanácsköztársaságnak vége, Peidl-kormány megalakulása.

·       a román hadsereg bevonul Budapestre, fosztogatni kezdenek (Bandholz tábornok - Magyar Nemzeti Múzeum)

A Tanácsköztársaság bukásának okai:

a) külső katonai túlerő

b) elhibázott gazdaságpolitika

c)  társadalmi támogatottságának elfogyása (a tőkések, birtokosok, egyházak, parasztság)

d) a túlzásba vitt diktatúra és terror

e) az antant hitszegése

AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM és a KÁROLYI KORMÁNY

Az őszirózsás forradalom

Magyar Nemzeti Tanács programja: béke, függetlenség, nemzetiségek önrendelkezése, az ország területi integritásának megőrzésével, általános és titkos választójog, földreform, német szövetség felbontása.

Folyamatos tüntetések – frontról visszatért katonák, munkások
Lánchídi csata október 28-án
okt. 30-31.: az "őszirózsás forradalom": a katonák leveszik sapkájukról a Monarchia címerét és őszirózsát tűznek a helyébe. A forradalmárok elfoglalják a főváros fontosabb pontjait. Kevés áldozat, de Tisza Istvánt lakásában megölik. 31-én József főherceg kinevezi Károlyit miniszterelnöknek, ezzel győzött a forradalom.

A KÁROLYI-KORMÁNY

az ország helyzete 1918 őszén:

a magyar hadsereg romokban, az antant hadereje (a francia Franchet d'Esperey tábornok vezetésével) a határoknál áll, a románok, a szerbek és a csehek támadni készek

a gazdaság összeomlott, menekültek tízezrei érkeznek a megszállt területekről.

Ausztriában kikiáltják a köztársaságot, tehát az OMM gyakorlatilag megszűnik

Az ország demokratizálására tett kísérletek:

nov. 13.-án IV. Károly lemond, és nov. 16-án Magyarországon is kikiáltják a köztársaságot (népköztársaság)
az  ország  függetlenségéről  és  a  választójog  demokratikus  reformjáról  szóló törvények megalkotása,

törvényt hoznak az általános (nőkre is kiterjedő) választójogról, de nem tartanak választást

amnesztia a politikai okokból bebörtönözötteknek,

sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési jogok biztosítása,

munkaügyi és népjóléti intézkedések, szociális törvények létrehozása cél volt, de nincsen rá fedezet;

törvény a földreformról is, de ezt nem kezdik végrehajtani (egyedül Károlyi osztja fel a saját kápolnai birtokát a parasztok között)

1919 jan.: Károlyi ideiglenes köztársasági elnök lesz, a min.elnök Berinkey Dénes

A gazdasági gondok orvoslása

A háború hatalmas gazdasági problémákat okozott:

munkaerőhiány: a férfiakat a női és hadifogoly munka nem pótolta

élelmiszerhiány,  leáll  a  mezőgazdasági  termelés, jegyrendszer bevezetése, kényszer-beszolgáltatás,

virágzó feketekereskedelem; infláció (pénzromlás)

A gazdasági gondokat  a kormány  nem tudja megoldani. a  földosztás  nem valósul meg.

Külpolitika: cél - békekötés az antanttal nagyobb területi veszteségek nélkül

A kormány itt is csődöt mond, nem tud az antanttal megegyezni:

legsürgetőbb feladat a fegyverszünet megkötése az antanttal (nov. 3-án a Monarchia kötött fegyverszünetet) 

nov. 13. belgrádi fegyverszünet, Magyaro. déli területeit ki kell üríteni

Nemzetiségi kérdés

-  a Román Nemzeti Tanács november 9-n felszólította a magyar kormányt. hogy adja át a magyarországi románlakta területek fölötti hatalmat

-  november 13-14. Arad: •  Jászi Oszkár tárgyal→eredménytelen

-  Felvidékre betörtek cseh-szlovák egységek

-  november 25. Szláv Nemzeti Gyűlés kimondta a dél magyarországi megyék csatlakozását Szerbiához, a szerbek megszállják a Délvidéket

-  december 1. az erdélyi románok gyűlése kinyilvánította Erdély egyesülését Romániával, a románok elkezdik Erdély meghódítását

Károlyi politikája pacifista és radikálisan demokrata, bízik az antant ígéreteiben, a wilsoni békében.

Hogy elnyerjék az antant bizalmát, Károlyiék leszerelik a hadsereget (Linder Béla hadügymin.: "Nem akarok többé katonát látni!"), ezzel az ország védtelenné válik!

Az antant viszont már elkötelezte magát a nemzetiségek régi-új államai mellett.

Magyarország egyre több területet veszít el:

Helyi ellenállás van csak: Székely Hadosztály, Balassagyarmat.

Károlyi megkésve kezdi el a védelem megszervezését.

1919 tavasz

Károlyiék ellenzéke a bel- és külpolitikai kudarcok miatt egyre erősebb:

szélsőjobb (Magyar Országos Véderő Egylet, MOVE), Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME);

szélsőbal (Kommunisták Magyarországi Pártja, KMP), akik egyre népszerűbbek

Magyarország az 1. világháborúban

1914. június 28. utánž Tisza István ellenezte a hadba lépést, mert:
- hadsereg nem felkészült(1912!)
- tart a románoktól
- hadsereg nem felkészült(1912!) - tart a románoktólž Osztrákok jobban akarják a háborút
ž A németek még jobban, (garancia)
ž Tisza rábólint
ž Ellenzék: támogat
ž Lakosság lelkes

Harcterekž 1914: Szerbia: állóháború
Keleti front, Galícia, Bukovina – Oroszo. ellen
             Przemysl erődje
Keleti front, Galícia, Bukovina – Oroszo. ellen              Przemysl erődjež 1915: olasz front is: Isonzo, Doberdo
Balkán: Szerbia legyőzése (a bulgár belépés után)
Balkán: Szerbia legyőzése (a bulgár belépés után)ž Keleti front: Gorlicei áttörésž 1916: Keleti front: Bruszilov offenzíva, OMM hadserege felmorzsolódik Román támadás Erdély ellen Olasz front: állóháborúž 1917: olasz front:  Caporettoi áttörés a Piavéig
ž Otrantói tengeri csata (Horthy Miklós)
ž 1918: olasz front: Vittorio Veneto
Újra megnyílt a balkáni front is
Újra megnyílt a balkáni front isž November 3. Padova (Padua) kapituláció

Hátországž Fokozatosan romlik a gazd-i helyzet
jegyrendszer; rossz ellátás, fekete piac, sztrájkok
jegyrendszer; rossz ellátás, fekete piac, sztrájkokž Ahogy biztosabbá válik a vereség, úgy romlik a közhangulat
ž 1916 nov.: meghal Ferenc József
Utóda IV. Károly: sikertelen békekísérletek
Utóda IV. Károly: sikertelen békekísérlete

Politikai életž Kormány a helyén, o.gy. működik
ž Fő problémák:
•       földkérdés: népesség nagy részének nincs megélhetést biztosító földje,
•       nemzetiségek: a magyar kormány erőszakos asszimilációra törekszik, ez ellenségessé teszi őket,
•       választójog: népesség túlnyomó többségének nincs választójoga (pl. munkások).
•       A gazdaság helyzete – nem tudják orvosolni
 ž Ellenzék: létrehozzák a Választójogi Blokkot•       gr. Károlyi Mihály (Függetlenségi és '48-as Párt),
•       Jászi Oszkár (Országos Polgári Radikális Párt),
•        Garami Ernő (MSzDP).
ž IV. Károly leváltja Tiszát, de az új kormányok sem lesznek úrrá a válságon
 ž 1918. okt.16: IV. Károly szövetségi állammá nyilvánítja Ausztriát (nem M.o.-t!).ž nemzetiségi tanácsok megalakulása, (cseh már volt, lesz osztrák, román, szerb, stb.)
ž átveszik a hatalom irányítását
ž A Monarchia összeomlott!
ž 1918. okt. 23-24.: Magyar Nemzeti Tanács megalakulása, élén: Károlyi Mihály
ž A hadsereg kitart, de a rossz ellátás miatt a lázadás határán is van
ž Olasz áttörés után kapituláció, nagy veszteséggel