Görög-perzsa háborúk

Bemutató: http://slideplayer.hu/slide/13503545/    (a végén linkekkel)

Kiváltó okok

Általános: a perzsa terjeszkedés elérte a kis-ázsiai görög városokat és veszélyeztette az Égei-tengeri kereskedelmet
Konkrét: A kis-ázsiai városok fellázadtak a perzsák ellen, ezt Athén is támogatta, a perzsa uralkodó I. Dareiosz ezt meg akarja büntetni

Első perzsa támadás: I.e. 492
Dareiosz serege meghódítja Trákiát, Macedóniát, de hajóhadát megsemmisíti egy vihar

Második perzsa támadás I.e. 490
A perzsák szigetről szigetre haladnak, majd Marathónnál szállnak partra
Harcmodor:
Perzsa: (20-25 ezer fő)
lovas és gyalogos íjászok, könnyű vért, távolsági harcmodor
Görögök: (11 ezer fő)
Hoplita falanx: a harci alakzat 8-12 soros zárt hadrend,közelharcban hatékony, 3 méteres lándzsa, kard a fegyverük, mellvért, lábvért, bőr karvédő, pajzs és sisak a ’kiegészítők’.
Miltiadész a hadvezér – támad és győz, 192 görög halott, több ezer a perzsa.
Marathóni futás: erőltetetett menet vagy hírnök.

10 év szünet a harcokban a perzsa uralkodóváltás és belső gondok miatt.

Athénban két nézet alakult ki, miképp védekezzenek, fejlesszék a hadsereget
A: Ariszteidész – hoplita sereg fejlesztése, szárazföld védelme; támogatják: arisztokraták, parasztok
B: Themisztoklész – flotta fejlesztése, kereskedelem védelme; támogatják: iparosok, kereskedők, napszámosok
Utóbbi elképzelés győz, Ariszteidészt száműzik, cserépszavazással

Harmadik perzsa támadás I.e. 480
Xerxész tengeren és szárazföldön támad
Thermopülai-szoros – Leonidasz spártai király 300 harcosával hősi halált hal
Athént kiürítik - Szalamiszra, Xerxész felégeti a várost
Szalamisz: tengeri ütközet, helyismeret és jobb hajósok révén görög győzelem, bár  a létszámfölény a perzsáké.
I.e. 479: Plataia: szárazföldi győzelem a perzsák felett
I.e. 478: Déloszi szövetség a háború folytatására Athén vezetésével (Spárta nem tagja).

I.e. 448: békekötés:
A perzsák visszavonulnak az Égei-tenger térségéből;

lemondanak a tengerszorosok ellenőrzéséről és a kis-ázsiai ión városokról.

A görögök nem támadnak a perzsa birodalom ellen

Vaktérképes feladat

Az órán feladott helyszíneket tessék bejelölni a térképen, mindig csak egyet-egyet, tehát külön térképeken végezd el a feladatot! Az ábrázolt helyszín nevét emeld ki, ahogy a 2. kép mutatja!
A facebookon átküldött képet használd, ne innen töltsd le!
A nagyobb tájegységeknél "pötty" helyett használhatsz vonalat is.
Én az ingyenes Fastone Image Viewert használtam, de bármelyik képszerkesztő alkalmas erre az egyszerű feladara, még a Paint is!

SPÁRTA

Bemutató: http://slideplayer.hu/slide/13445294  és  http://slideplayer.hu/slide/13445241

"Csak a szöveg"

Földrajzi környezet:

            Peloponnészoszi-félsziget, Lakónai síkság

Társadalom:

Dór hódítók – spártaiak 1X

Dór körüllakók – Perioikoszok 3X (?)

Leigázott akháj őslakosok – Helóták 7-10X (?)  

            Spártaiak:

                        Belső egység fenntartása a cél – vagyoni különbségek mérséklése – azonos parcellák

                        Fő feladat a katonáskodás à kétkezi munka megvetése

            Körüllakók

                        földművelés, de főleg kézműves tevékenység (pl. bányászat); adófizetés, segédhad,

nincs politikai joguk, de szabadok

            Helóták:

                        átmenet szabad és rabszolga között à lehetett magántulajdon és család

                        az állam a tulajdonosuk, földet művelnek – termés fele az adó

bármelyik spártai bántalmazhatja őket

Az állam felépítése  TK. 46. oldali ábrák!

            Népgyűlés /apella/

30 év feletti spártai férfiak

nincs vita, csak szavazás: igen, nem

            Két király

                        hadvezérek és vallási vezetők

                        kölcsönös ellenőrzés, korlátozott hatalom

            Vének tanács /gerúszia/ 28 + 2 király

                        Népgyűlés választja 60 fölöttiekből

                        Népgyűlési ügyek előkészítése, népgyűlési határozatok érvénytelenítése

            5 felügyelő /ephorosz/

                        népgyűlés választja, 30 felett

tényleges irányítók

bíráskodás, ellenőrzés, külpolitika

Arisztokratikus állam

ami számít: származás, tekintély, életkor,

korlátozott népgyűlés

Külpolitika:

Peloponnészoszi szövetség

fennálló állapotok megőrzése, nem hódít: védekező és megelőző háborúk

Nevelés, életmód: Tankönyv: 46-49.

Gyakorló feladatok

Segítő képek:

 Segítő bemutatók:
A polisz kialakulása: http://slideplayer.hu/slide/12957746/
Szolón: http://slideplayer.hu/slide/13049545/
Kleiszthenész: http://slideplayer.hu/slide/13049209/
Periklész: http://slideplayer.hu/slide/13049207/

Videók: fő oldal: https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/az-okori-hellasz-kialakulasa-gorog-polisz-es-sparta
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/az-okori-athen-demokracia-kialakulasa
https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/perzsa-haboruk-es-az-atheni-demokracia

Gyakorló feladatsor (általam készített): http://tortura.atw.hu/feladat/G/index.html
Mások anyagai:
https://learningapps.org/2303276
https://learningapps.org/2303370
https://learningapps.org/2303411
https://learningapps.org/2303561
https://learningapps.org/2303786

Fogalmak, ókori Kelet, őskor

állam: meghatározott területen történelmileg kialakult tartós emberi közösség, általában azonos nyelvű, kultúrájú városok és falvak együttese. Az állam szervezeteivel (hivatalnokság, katonaság) a közösség (társadalom) fölötti hatalmat gyakorolja. A magántulajdon megjelenésekor, a differenciált társadalom létrejöttével alakult ki, az i.e. 4. évezredben a Közel-Kelet térségében (Sumer, Egyiptom).

birodalom: több nép él közös igazgatás alatt

deportálás: bizonyos szempontok alapján (vallás, bőrszín, nemzetiség) kiválasztott embertömegek vagy egész népek új lakhelyre, gyűjtőtáborba, munkatáborba való költöztetése, kényszer útján. Az ókorban az asszírok alkalmazták, de a módszert átvette az Újbabiloni Birodalom is (a zsidók babiloni fogsága).

despotizmus (a görög despota [= úr] szóból): korlátlan egyeduralom, amikor az uralkodó hatalmát sem törvények, sem egyéb szabályok nem korlátozzák. Az ókori Keleten volt jellemző, de más korszakokban is létezett. A despoták az ókorban hatalmukat isteni származásukkal is alátámasztották.

egyistenhit (monoteizmus): olyan vallási felfogás, mely szerint a világot egyetlen isten teremtette és irányítja. Először a zsidóság körében alakult ki, de korunk nagy világvallásai közül a kereszténység és az iszlám is monoteista.

háztartási gazdálkodás:. Az ókori keleti társadalmakra jellemző gazdálkodási forma: az egyének a földet használatra kapták, a föld tulajdonosa az uralkodó, a templom, a faluközösség.  A közösségek általában önellátóak, egymással nincsenek kapcsolatban. Az állam szervezi a gazdasági életet.

kaszt (tiszta): zárt társadalmi csoport, amelybe az egyén születése révén kerül, s amelyet a földi lét során nem hagyhat el. Indiában alakult ki.

mágia (varázslat): olyan tevékenység, amellyel az ember számára kedvező módon kívánja befolyásolni a természetet és a természetfölötti erőket. Az őskőkorban a mágia a vadászatra, az újkőkorban pedig a termékenységre irányult.

messiás (a héber szó jelentése: felkent): a zsidóság megváltója, akinek eljövetelét a próféták megjövendölték. A keresztények Jézust tekintik a Messiásnak, a zsidók továbbra is várják eljövetelét.

neolit forradalom: Az újkőkorban, a termelésre való áttérés, és az azt kísérő változások (mesterségek, kereskedelem megjelenése, népességrobbanás)  együttese.

nomád: vándorló életmódot folytató, legeltető állattenyésztéssel foglalkozó népek elnevezése.

öntözéses gazdálkodás: a száraz éghajlatú folyamvölgyekben (Tigris, Eufrátesz, Nílus, Indus, stb.) létrejött magas szintű földműves kultúra. Nagyszámú munkaerőt és jó szervezettséget igényelt.

sokistenhit (politeizmus): olyan vallási felfogás, mely szerint a világot és az emberek sorsát több isten irányítja.

állam: meghatározott területen történelmileg kialakult tartós emberi közösség, általában azonos nyelvű, kultúrájú városok és falvak együttese. Az állam szervezeteivel (hivatalnokság, katonaság) a közösség (társadalom) fölötti hatalmat gyakorolja. A magántulajdon megjelenésekor, a differenciált társadalom létrejöttével alakult ki, az i.e. 4. évezredben a Közel-Kelet térségében (Sumer, Egyiptom).

birodalom: több nép él közös igazgatás alatt

deportálás: bizonyos szempontok alapján (vallás, bőrszín, nemzetiség) kiválasztott embertömegek vagy egész népek új lakhelyre, gyűjtőtáborba, munkatáborba való költöztetése, kényszer útján. Az ókorban az asszírok alkalmazták, de a módszert átvette az Újbabiloni Birodalom is (a zsidók babiloni fogsága).

despotizmus (a görög despota [= úr] szóból): korlátlan egyeduralom, amikor az uralkodó hatalmát sem törvények, sem egyéb szabályok nem korlátozzák. Az ókori Keleten volt jellemző, de más korszakokban is létezett. A despoták az ókorban hatalmukat isteni származásukkal is alátámasztották.

egyistenhit (monoteizmus): olyan vallási felfogás, mely szerint a világot egyetlen isten teremtette és irányítja. Először a zsidóság körében alakult ki, de korunk nagy világvallásai közül a kereszténység és az iszlám is monoteista.

háztartási gazdálkodás:. Az ókori keleti társadalmakra jellemző gazdálkodási forma: az egyének a földet használatra kapták, a föld tulajdonosa az uralkodó, a templom, a faluközösség.  A közösségek általában önellátóak, egymással nincsenek kapcsolatban. Az állam szervezi a gazdasági életet.

kaszt (tiszta): zárt társadalmi csoport, amelybe az egyén születése révén kerül, s amelyet a földi lét során nem hagyhat el. Indiában alakult ki.

mágia (varázslat): olyan tevékenység, amellyel az ember számára kedvező módon kívánja befolyásolni a természetet és a természetfölötti erőket. Az őskőkorban a mágia a vadászatra, az újkőkorban pedig a termékenységre irányult.

messiás (a héber szó jelentése: felkent): a zsidóság megváltója, akinek eljövetelét a próféták megjövendölték. A keresztények Jézust tekintik a Messiásnak, a zsidók továbbra is várják eljövetelét.

neolit forradalom: Az újkőkorban, a termelésre való áttérés, és az azt kísérő változások (mesterségek, kereskedelem megjelenése, népességrobbanás)  együttese.

nomád: vándorló életmódot folytató, legeltető állattenyésztéssel foglalkozó népek elnevezése.

öntözéses gazdálkodás: a száraz éghajlatú folyamvölgyekben (Tigris, Eufrátesz, Nílus, Indus, stb.) létrejött magas szintű földműves kultúra. Nagyszámú munkaerőt és jó szervezettséget igényelt.

sokistenhit (politeizmus): olyan vallási felfogás, mely szerint a világot és az emberek sorsát több isten irányítja.

Athén  - A démosz küzdelme a politikai hatalomért

F.k.: Attikai-félsziget, jón alapítású

Királyság, majd arisztokratikus köztársaság az államforma

Politikai jog: földbirtokos arisztokratáké

Állam élén → arkhónok

            először 1, majd 3, végül 9 fő

            életük végéig, 10 év, később 1 évre választották

Volt arkhónok → az areioszpagosz tagjai lettek

            legfőbb bírói testület, hivatalnokok ellenőrzése

Gyarmatosítás hatása:

Athén kereskedelme, ipara a gyarmatosítás idején fejlődött, Kikötője: Pireusz

Démosz ó Földbirtokos arisztokrácia

Kereskedők, iparosok gazdasági súlya á Földműveseket fenyegeti az eladósodás Nincs politikai joguk

Gazdasági súlya â Politikai jogok

Változás a hadviselésben :

Nő a flotta és a hoplita (nehézfegyverzetű gyalogos) szerepe (démosz)

Csökken a nehézlovas (harciszekeres) fontossága (arisztokrácia)

Ellentéteinek csillapítására_

Drakón arkhón, i.e. 621: törvények írásba foglalása

„drákói szigor”

az arisztokraták védelme, de:

eddig szokásjog alapján ítélkeztek,  most nincs önkényes jogértelmezés

Ellentétek  változatlanok.

Rendezésére Szolón arkhón tesz kísérletet  i.e. 594 körül

INTÉZKEDÉSEI

Adósrabszolgaság eltörlése

Adósságok elengedése

Jövedelmük alapján csoportokba /4/ osztotta az athéniaikat

Ez határozta meg katonai és politikai lehetőségeiket

(Timokrácia)

Népgyűlés szerepét növelte

Új intézmények megteremtése:

Bulé – népgyűlési ügyek előkészítése

 esküdtbíróság – kisebb  jogi ügyek, minden athéni férfi részt vehet benne

Szolón idején az athéni politika és társadalom: Tk.: 51. o. ábra

Szolón reformjai, bár politikai jogokhoz juttatta a démoszt, főleg a vagyonosabb rétegét, egyik felet sem elégítették ki.

Az éleződő ellentéteket, és a kiegyenlítődő erőviszonyokat Athénban is egy zsarnok használja ki, aki fegyveresen magához ragadja a hatalmat-

PEISZISZTRATOSZ /I.e. 560-527/

A szegényebbekre támaszkodott

Földet osztott ellenfelei földjéből

Jövedelemadót vezetett be

Nagy építkezéseket folytat – munkalehetőség

Ipar, kereskedelem, hajózás fejlesztése

Jó pénz kiadása

Intézkedéseivel a démosz tovább erősödött,

A zsarnokság terhessé vált, A zsarnok fiait megölték, elűzték /i.e. 510/

Kleiszthenész reformja  Kr.e.508

Zsarnokság után új intézményrendszer

Fő célok:

Zsarnokság megakadályozása + Démosz befolyásának erősítése

Attikát három részre /Tengerparti, Városi (Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági)/ és 10 phülére, egységre osztotta – katonai, közigazgatási, választási egységek.

Minden phülében mind a három rész megtalálható: így a démosz mindegyikben többségben van,

a származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv.

A szabad polgárok között a jogi különbség megszűnt.

A legfőbb hatalmat a népgyűlés birtokolta:

dönt a legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, adó

a népgyűlés alkotta meg a törvényeket,

 tagjaiból sorsolják, vagy választják a tisztségviselőket.

Van vita, 40-szer ülésezik

A bulé létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember,

két népgyűlés között viszi az ügyeket

Esküdtbíróság: tagjait sorsolják, jogköre bővül

Megnő a sztratégoszi tisztség jelentősége

Évenként választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt

Új intézmény: Cserépszavazás: Osztrakiszmosz

Szavazással száműzték a veszélyesnek ítélt személyeket

Minimum 6000 embernek kellett részt vennie, hogy a legtöbb szavazattal bírót száműzzék

Arkhónok – tisztségviselők

Areioszpagosz: csökken a jogköre

 Társadalom

   - athéni polgárok és családtagjai

   - metoikoszok – betelepülők, szabadok, akik betelepültek Athénba, politikai jogaik nincsenek

   - rabszolgák - munkája szerves részét képezte a termelésnek, de a meghatározó még a szabadok munkája

Athénban létrejött a Demokrácia /népuralom/: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt vehetnek, irányíthatják, ellenőrizhetik az állam politikai, jogi, gazdasági működtetését.

Az athéni férfiak választók és csaknem mindenre választhatóak, közöttük jogi különbség nincs. A népakarat többségi elven, szavazással érvényesül.

Az athéni demokrácia fénykora  - Periklész kora

sikeres perzsa háború és a gazd-i fejlődés

Kr.e.461-ben tovább csökken az Areioszpagosz hatalma (csak családjogi ügyek)

Periklész 15 évig a sztratégosz (Kr.e.444-429) ® ez biztosítja nagy befolyását

Célja a  demokrácia gyakorlati kiterjesztése

A tisztségviselők állami fizetést/napidíjat/ kapnak, hogy a szegényebbek is vállalhassák

/(Az esküdtbíróságon és a buléban való munkáért, később a népgyűlésiért is), színház/

De a polgárjogot ® szűkíti 

A társadalom kisebb része bír csak polgárjoggal athéniak + családjaik, a betelepülők és rabszolgák nem

A demokrácia gazdasági alapjai:

Gazdaság

Intenzív mezőgazdaság (szőlő, olajbogyó, gyümölcsök)

Szakosodott ipar (hajóépítés, kerámia, építészet)

Igen fejlett a kereskedelem: saját és a közvetítő

bevételek

Kereskedelmi és vámilletékek, Bírságok

Lauroni ezüstbányák, A déloszi szövetségesek adói

A felszabadított  rabszolgák és metoikoszok (betelepülők) adóznak

A polgárok nem adóznak

Hatalmas építkezések folynak a megnövekedett jövedelmekből (Athén újjáépítése)

Elvileg a polgárok között jogi egyenlőség van, de van a vagyoni különbség

Az ókori görögök története

Földrajzi környezet:

Hellász = ókori Görögország

nagyobb volt, mint a mai:

Hozzátartozott:

az egész Balkán-félsziget,

az Égei-tenger szigetei, (a legnagyobb: Kréta),

valamint Kis-Ázsia tengerparti szakasza is.

Tagolt a terület: a központosítás, egységesítés nehéz

Van vas, márvány, termőföld kevés

lakói kereskedelemből és halászatból élnek,

mediterrán gazdálkodás: gabona, citrusfélék, füge, szőlő (bor, mazsola), olajbogyó, kecske, juh

Az első civilizációk a térségben

Krétai kultúra

összekötő kapocs a Közel-Kelet és a görögség között

Fénykora: i.e. 2. évezred eleje

Keleti típusú irányítási és gazdasági rendszer

Knosszosz a központ – mínosz az uralkodó neve

természeti katasztrófák és görög törzsek támadása okozta a vesztét

Mükénéi kultúra i.e. 16.-13. század

erődök, fellegvárak a központok

zsákmányszerző hadjáratok /Trója/

Belharcok – hanyatlás

Források: mitológia – pl. Minótaurusz, Homérosz eposzai

Kulturális tárgyi emlékek: Knosszoszi palota, Mükéné erődje – oroszlános kapu, Agamemnon halotti maszkja

A polisz születése

Átmeneti kor i.e. 12.-8. század

görög törzsek /ion, aiol, dór/ végleges megtelepedése

gazdasági, politikai átalakulás időszaka

Gazdaság

uralkodói háztartások megszűnnek

földmagántulajdon jön létre

érdekeltség + vaseszközök à termelés fejlődéséhez vezet

Politika, társadalom

despotikus uralom vége,

kisebb közösségek jönnek létre, ahol a földtulajdonosok beleszólnak a kormányzásba,

Király: gyenge hatalom

Arisztokrácia: a katonai, politikai és gazdasági hatalom is az övék

Démosz (köznép): parasztok, kézművesek, kereskedők társadalom többsége

kevés házi rabszolga; papság nincs

A gazdasági, politikai változások következménye à új szervezeti forma: új típusú állam jött létre: a polisz.

Definíció: kis területű, városközpontú állam, önálló törvényekkel, katonai erővel, gazdasággal és politikai vezetéssel bíró független állam. A közösség teljes jogú tagjai a polgárok, azok, akik földdel rendelkeznek.

Több száz polisz jött létre görög földön.

Jellemző államformák: (időben eltérően és keverten is jelentkeznek)

Királyság

Arisztokratikus köztársaság

Türannisz (zsarnokság, egyeduralom)

Demokrácia

A görög gyarmatosítás

Időszak: i.e. 8-7. század

Okai

Kedvező külpolitikai feltétel: Fönícia asszír uralom alatt van

Belpolitikai okok:

túlnépesedés,

adósrabszolgaság réme

társadalmi feszültségek levezetése

Gyarmatosítás irányai:

Északkelet, nyugat, dél /Földközi-tenger és a Fekete teger partvidéke/

A létrejövő új telepek, poliszok önállóak lesznek, de szoros kapcsolatot tartanak fel anyavárosukkal.

Gyarmatosítás hatásai

Hajózás fejlődése; pénz megjelenése; írás újból: magánhangzók a föníciai abc-hez

Anyavárosok mezőgazdasága átalakul – gabona jelentősége csökken à arisztokrácia gazdasági súlya is;

iparos, kereskedő réteg erősödik

TK.: 39. o. ábrái!