Szorgalmi, de amúgy is jó

A téli szünet alatt ajánlom, hogy nézzétek meg a Tanú című filmet, Kállai Ferenccel a főszerepben, itt nézhető online is: https://videa.hu/videok/film-animacio/a-tanu-teljes-film-bacso-peter-kallai-ferenc-L4sTPIZYcvGHLIJf

A feladat az, hogy keressetek a filmben legalább 6 (hat) olyan tipikus jelenetet, amely jellemzően mutatja be a Rákosi-korszak jellegzetes fogalmait a feketevágástól a koncepciós perig. Tessék feltüntetni a jelenet kezdő időpontját, nevezzétek meg milyen jelenséget mutat be, és értelmezzétek is röviden a jelenséget!

Az utolsó órán megoldott feladatok egy része, itt is megtalálható:
https://player.nkp.hu/play/116436/false/undefined

https://player.nkp.hu/play/116446/false/undefined

https://player.nkp.hu/play/116447/false/undefined

12-es könyv, 9. lecke

A kisebbségek sorsa

Romániából és Jugoszláviából ismét sokan menekülnek a megtorlások miatt.

Csehszlovákiában a Benes-dekrétumok kollektív háborús bűnösökké nyilvánítja a magyarokat és a németeket. Megfosztják őket állampolgárságuktól, elkobozzák vagyonukat – kivéve, ha reszlovakizálnak.

Kényszerű lakosságcsere egyezmény lett: 120-130 ezer magyart telepítettek ki Csehszlovákiából, vagyonuk nélkül, 75 ezer szlovák költözött önként vissza oda, értékeivel együtt.

A magyarországi németség sorsa is a kitelepítés lett. Közel 200 ezer svábnak kellett elhagyni az országot.

A párizsi béke

1947. február 10-én írták alá. Csalódást okozott.

Visszaállították a trianoni határt, sőt 3 falu Csehszlovákiához került – pozsonyi hídfő.

Nincs kisebbségvédelmi előírás, csak ajánlások.

Nem vonulnak ki a szovjet csapatok, biztosítják az összeköttetést Ausztriával.

A kommunista diktatúra kialakulása

A nemzetközi helyzet változásával, a hidegháborús légkörben felgyorsultak az események.

Az MKP megkezdte a Kisgazda párt szétverését.

1947 elején államellenes összeesküvéssel hoztak gyanúba több vezető kisgazdát. Kovács Bélát elhurcolták, Nagy Ferencet lemondatták, nem tért vissza Svájcból.

Új választásokat írnak ki, ahol szétforgácsolt ellenfelek vártak a kommunistákra.

Módosították a választójogi törvény – „Lex Sulyok”, 10%-al csökkent a választók száma.

A manipulált névjegyzékek és a  kékcédulás választási csalás ellenére az MKP csak 22%-ot szerzett, s a Baloldali Blokk sem érte el a többséget. A Kisgazdák nem mertek kilépni a koalícióból, maradt a négypárti kormány, de most már kommunista többséggel. (TK. 53/14,16)

12-es könyv, 8. lecke

A koalíciós időszak

A 45-ös VÁLASZTÁS

A SZEB és a kommunisták bizakodók, ezért választásokat írnak ki.

Új választójog:

·        minden 20 év feletti férfi és nő

·        kivéve a háborús bűnösöket, ideértve a hazai németeket

·        általános és titkos választás

·        lajstromos – azaz pártlistákra szavaznak

1945 okt.- Bp-i helyhatósági választás – kisgazda győzelem

1945 november: ogy-i választás – 57%-ot kaptak a Kisgazdák, abszolút többség – de koalíciós kormány alakul, a belügy kommunista kézben maradt és övék a gazdasági is. Min. elnök: Tildy Zoltán.

1946 febr. 1.: államforma változás – az ország köztársaság lesz, elnök Tildy, új min.elnök Nagy Ferenc – a katolikus klérus tiltakozott leginkább.

GAZDASÁG

Nehézségek: (TK. 44/ 3,8)

·        romokban az ország

·        közlekedés nehézkes

·        élelmiszerhiány, feketekereskedelem;

·        jóvátételi szállítások, megszállók ellátása;

·        infláció – óriási

Az ország talpra áll

·        rengeteg munka;

·        „híd”- és ’széncsata”

·        termékcsere, batyuzás;

·        1946 aug. - új értékálló pénz: forint

·        Gazdasági Főtanács – kommunista vezetéssel, (Éljen Gerő, a hídverő!) népszerűség növelése, propaganda;

·        állam szerepe növekszik (irányítás, államosítás)

BELPOLITIKAI KÜZDELMEK

Az MKP célja a Kisgazdák gyengítése

Módszere: a „szalámitaktika” – kis lépésekben gyengíteni az ellenfelet, leválasztani csoportokat a rivális pártokról

Eszközei:

·        demagógia (propaganda – nekik futja),

·        tüntetések („Földet vissza nem adunk!”)

·        megfélemlítés (SZEB),

·        kripto- titkos kommunisták

Konkrét lépések:

·        Létrehozzák 1946 márciusában a Baloldali Blokkot – MKP, SZDP, NPP

·        Közigazgatásban megindul a „B” listázás (Igazoló Bizottságok tovább működnek)

·        1946. évi VII. törvény: demokratikus államrend és a köztársaság védelméről – politikai ellenfelek ellehetetlenítésére alkalmas

·        ÁVO létrehozása: Államvédelmi Osztály (Rajk László)

A Kisgazdák befolyása egyre csökken. 

KW 9. AZ ÁRPÁD-HÁZI MAGYAR URALKODÓK

I. Szent István 997-1038.

Pogány neve Vajk volt. Géza fejedelem keresztény uralkodónak nevelte, őt jelölte ki utódjául. Koppány vezér lázadt ellene, de legyőzte, majd felnégyeltette. 1000-1001 fordulóján koronázták meg. Nem volt hűbérese sem a pápának, sem a német császárnak. Ő építette ki a magyar egyházszervezetet. 10 egyházmegyét hozott létre, 1 érsekség: Esztergom, 9 püspökség, pl. az egri. Törvényeivel védte az egyházat, bevezettette a tizedet, és elrendelte, hogy 10 falu építsen 1 templomot, és vasárnap mindenki menjen templomba. István nevéhez fűződik a feudális közigazgatás rendszerének kiépítése, a királyi vármegye létrehozása. Élén a király által kinevezett megyésispán állt. Bíráskodik, beszedi a királyi jövedelmeket (de egyharmada az övé marad), vezeti a megyei haderőt. A vármegyeszervezet élén a nádorispán állt, aki egyben a királyi udvar bírája, a nádor a legnagyobb világi méltóság a király után. Pénzt veretett: dénár. Két fia volt, Ottó korán elhunyt, Imre herceget vadászbaleset érte. Hozzá írta pedig az Intelmeket, amelyben a kormányzás elveit fejtegette. Unokaöccsét Vazult nem tartotta alkalmas jelöltnek (pogánynak vélte), ezért húga fiát Orseolo Pétert jelölte utódjául. Vazult egy állítólagos merénylet-terv miatt megvakíttatta (uralkodásra alkalmatlanná tette), fiait (Levente, András, Béla) száműzte. István 1038-ban halt meg, halála előtt Szűz Máriának, annak oltalmába ajánlotta az országot.

Szt. István műve évszázadokra kijelölte Magyarország fejlődését. István építette ki Magyarországon a keresztény és feudális államot, tette az országot a keresztény Európa részévé, európaivá. Érdemeiért 1083-ban I. László kezdeményezésére szentté avatták.

I. Péter 1038-41 és 1044-46.

Türelmetlenül folytatta István művét, és sok idegen tanácsadója volt. A magyarok ezért fellázadtak ellene. A német császár hűbéreseként visszatért a trónra, de újra elléptek ellene, végül belehal megvakításába.

Aba Sámuel 1041-1044

István sógora és nádora. Alacsonyrendűekkel vette magát körül, Ménfőnél veszített csatát, ami az életébe került. Holttestét először a feldebrői monostorban helyezték örök nyugalomra, amikor később felnyitották a sírt, azt látták, hogy ruhái épek, sebei pedig begyógyultak. Innen vitték át végső nyughelyére az abasári monostorba.

I. András 1046-1060

Vazul fia. A Vata-féle pogánylázadást felhasználva szerezte meg a trónt, majd leszámolt velük. Öccse, Béla herceg segítségével visszaveri a németeket (Vértes, Pozsony – Búvár Kund). Megalapítja a Tihanyi apátságot, ennek alapítólevelében vannak az első magyar nyelvemlékek.

I. Béla 1060-1063.

Karddal szerzi meg a trónt. Halálát a ráomló trónszék okozta.

Salamon 1063-1074

András fia. Felesége Judit a német-római császár leánya. Béla fiaival szemben elveszíti a trónt.

I. Géza 1074-1077.

Béla fia. Hatalmát nem ismerte el sem a pápa, sem a császár. Bizáncból kapott koronát, ez a Szent Korona alsó része, a görög korona.

I. László 1077-1095.

Kezdeti ténykedése: uralkodásának megszilárdítása -

Salamont semlegesíti a pápa segítségével, mellé áll az induló invesztitúra harcban.

1083-ban szentté avattatja Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt (Imre nevelője, csanádi püspök)

László kemény kézzel megszilárdította a keresztény, feudális államot és egyházat, amelyet törvényeivel is véd.

3 törvénykönyvét ismerjük, amelyek 3 fontos kérdés köré sorolhatóak:

A)    tulajdon védelme (egyházi, világi és királyi egyaránt): László megnöveli a bírói szigort, nagyon szigorúak az ítéletek, ha tyúk értékén felül lop – halál. Már lopás gyanúja esetén is lehet istenítélet.

B)     vándor (kóbor) mozgalmak korlátozása: A függés elől menekülő szabadok, a kóborlók el- és befogását előírta László, érdekeltté ebben az egyházat és az ispánokat – részesedést kaptak az eljárás hasznából.

C)     egyház, vallás erősítése: Elrendeli a vasárnapi istentiszteletet, tiltja a pogány szokásokat. László birtokadományokkal is támogatta az egyházat, megalapította a zágrábi püspökséget 

Külpolitika: sikerrel verte vissza a betörő nomád (kun, besenyő) támadásokat, meghódítja Horvátországot, élére Géza fiát, Álmost helyezi. III. Béla avatta szentté I. Lászlót. Ennek nyomán a kialakuló magyar lovagi kultúra és életmód őt tekintette példaképének.

Könyves Kálmán 1095 – 1116.

László halála után ismét trónviszály volt Géza fiai között. Kálmánt papnak nevelték, kora egyik legműveltebb királya. Öccse, Álmos többször lázadt ellene, végül őt és fiát, Bélát is megvakíttatta Kálmán.

Külpolitika: Horvát királlyá koronáztatja magát, a területet a királyi család egy tagja irányítja, ez a lesz idővel báni méltóság. Meghódítja a dalmát városokat (Trau, Zára, Spalato) Velence (és a pápa) ellenében.

Keleti hadjárata Halicsba nem sikeres. Az országon átvonuló keresztes hadak közül többet legyőz.

Kálmán törvényei már enyhébbek, mint Lászlóé.

II. István 1116-1131

Kálmán fia, külpolitikai kudarcok érték, elveszítette Dalmáciát.

II. Vak Béla 1131-1141.

Álmos fia, szerb felesége, Ilona, szinte társuralkodó. Aradi mészárlás: 68 Kálmán-párti főurat gyilkolnak meg.

II. Géza 1141-62

Apja, II. Béla. Nagy küzdelmet folytatott, hogy a három nagyhatalom (Német-római császárság, Bizánc, pápaság) egyike se vonja függésbe az országot. Utolsó éveiben testvéreivel kellett harcolnia.

1142-ben Cikádoron (Tolna , ma Bátaszék) megalapította az első cisztercita monostort Magyarországon.

III. István 1162-72

II. Géza fia, keresztapja VII. Lajos francia király lett, aki keresztes hadai élén éppen születésekor vonult át az országon. Nagybátyjaival harcolt a trónért, majd Bizánc ellen háborúzott és vesztett területeket. Ő volt az első magyar király, aki városi – közelebbről székesfehérvári – polgároknak privilégiumokat adott.

II. László 1162-63

II. Béla fia, ellenkirály, az esztergomi érsek kiátkozta, sőt halálát is megjósolta, a kalocsai koronázta meg, fél évre rá meghalt, talán mérgezésben.

IV. István 1163

II. Béla fia, ellenkirály, Bizánc segítségével lett király, népszerűtlen volt, hamar elbukott, saját hívei ölték meg,  Holttestét hosszú ideig nem temették el.

III. Béla 1172-1196

II. Géza fia, Bizáncban nevelkedett, majdnem császár lett belőle. Ő hozza létre a kancelláriát, az ő jegyzője valószínűleg Anonymus, megerősíti a királyi jövedelmeket, a regálékat. Béla idejében tűnt fel először kettős kereszt. Szintén uralkodása idejére esik a Magyar Szent Korona két darabból készítésének elméletét támogatók szerint a mai formájának kialakulása, a latin és a görög korona összeszerelése által.

Imre 1196-1204

III. Béla fia, Öccsével, Andrással vívott trónharcokat, de hódított is: felvette a Szerbia királya címet, egy ideig a Bulgária királya címet is használta.  Egerben temették el.

III. László 1204-05

Imre fia,3 vagy ötéves mikor a trónra kerül, András kormányzott helyette, anyja Bécsbe vitte, mert féltette, ott halt meg váratlanul.

II. András 1205-35

III. Béla fia, már Imre ellen is szervezkedett. Nagyon sok birtokot adományozott el, így megrendült a királyi hatalom. Felesége Gertrudis, akit a magyar előkelők megölnek (Katona István: Bánk bán).

II. András sokat hadakozott: Halics, Balkán, vezetett keresztes hadjáratot.  Bár nem vette be Jeruzsálemet, ennek ellenére II. András címei között szerepelt a Jeruzsálem királya cím is.

Ő adta ki az Aranybullát, Ez a 31 cikkelyt  tartalmazó alaptörvénykönyv határozta meg a nemesek alapvető jogait több évszázadon keresztül. Ezek: az adómentesség, bírói ítélet nélkül nem fogható el, csak a király és a nádor ítélkezhet felettük, szabad végrendelkezés, csak az ország védelmében köteles harcba vonulni.

IV. Béla 1235-70

II. András fia, a királyi hatalom megerősítése volt a célja. Sok birtokot visszavett, elégette a bárók székeit a királyi tanácsban. Útnak indította Julianus barátot a keleten maradt magyarokhoz. Ő hozta később a hírt a tatár veszélyről. Muhi mellett a nem túl népszerű és nem túl jó hadvezér Béla vereséget szenved, az országot megszállják a tatárok a Duna vonaláig. Kivonulásuk után újjá kellett építeni az országot. Béla ezt megtette, ezért nevezik 2. honalapítónak. Kővárakat építtetett, fejleszti a városokat, telepítésekkel növeli az ország létszámát: visszahívja a kunokat. Ekkor indul meg a bevándorlás. Délről a vlachok (oláhok – románok), északról a csehek, lengyelek. Az ország lakossága ekkor 70-80%-ban még magyar.

V. István 1270-72

Kun felesége volt, Erzsébet, már apja életében királyként uralkodott a keleti országrészben, Rövid uralkodását kezdettől fogva viszályok jellemezték, apja hívei közül számos ellenfele akadt.  Lányát, Máriát Anjou Károly szicíliai királlyal jegyezte el. Ez alapozta meg az Anjou-ház későbbi trónigényét és több évtizedes sikeres uralkodását.

IV. Kun László 1272-1290

V. István fia, szívesebben tartózkodott „szeretett kunjai”-val, mint a magyarok között, jó katona volt és rossz politikus. Hatalmát korlátozták a főúri csoportok, majd a pápa is. Dicső tette az 1278-as morvamezei csata, ahol Habsburg Rudolffal szövetségben legyőzte a cseh királyt. Kevésbé az 1282-es Hód tavi, amikor kunjait győzte le. Kun szerető voltak, s végül a kunok ölik meg.

III. András 1290-1301

Lehet, hogy már nem Árpád-házi. Apja István, II. András magyar király el nem ismert fia. Kun László halálakor Bécsben volt házi őrizetben,  két szerzetes álruhában szöktette Andrást Bécsből Magyarországra.

Hatalmát a főurak korlátozták, váratlan halála megakadályozta, hogy újra megerősítse a királyi hatalmat. Ő az utolsó Árpád házi uralkodó.

Bővebben itt: http://tortenelemcikkek.hu/node/83

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1z

MAGYARORSZÁG 1945 után

Szovjet megszállás

Megszállás vagy felszabadítás (TK. 38/1. ábra)
SZEB (Vorosilov) befolyás, a szovjetizálás itt is a végcél

Ideiglenes kormány

A régi államgépezet szétesett

Front elvonultával a betiltott pártok újjászerveződnek a SZEB engedélyével

MKP, FKgP, NPP, SZDP, PDP – létrehozzák az Magyar Nemzeti FüggetlenségiFrontot
MNFF programja: harc a fasizmus ellen, demokratikus MO.

Választások után Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés (TK. 39/4. ábra)
A kommunisták túlképviseltek (túlreprezentált)

Ideiglenes Kormány elnöke Dálnoki Miklós Béla, fontosabb tárcák (földművelés, belügy) MKP-é.

Kormányprogram:

hadüzenet Németországnak;
fegyverszüneti megállapodás (1937-es határok);
jóvátétel vállalása (300 millió $)
háborús bűnösök elítélése (igazoló bizottságok, Népbíróság, 1945-50 között 477 halálos ítélet (189 tényleges – Bárdossy, Sztójay, Imrédy, Szálasi, Jány G.), 27 ezer elítélés, 60 ezer ügy) – politikai leszámolás
földosztás;
demokrácia

Földosztás

Radikális a földreform – kidolgozója Nagy Imre földművelésügyi min. (MKP)
A földbirtokszerkezet jelentősen megváltozik (TK: 41/10. táblázat)
A nagy- és középbirtokrendszer szinte eltűnik
A család foglalkoztatására nem elegendő törpebirtok óriási arányban megszaporodott
MKP cél: most kielégíteni a parasztság földigényét, és megnyerni, majd később kollektivizálni az életképtelen birtokokat (az életképesekkel együtt)

Pártok és programjaik

Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt

Gyűjtőpárt, konzervatív és keresztény pártok nincsenek, híveik számára még ők a legelfogadhatóbbak.
A régi és új birtokos parasztság a fő bázisa.
Célja a magántulajdonon alapuló polgári demokrácia, ahol a parasztság érdekei erősen érvényesülnek, szemben állnak minden diktatúrával. Irányzatainak vezetői:
Centrum: Nagy Ferenc, Kovács Béla, Tildy Zoltán (elnök)
Baloldal: Ortutay Gyula, Dobi István
Jobboldali polgári:Pfeiffer Zoltán
Kereszténydemokrata: Barankovics István, Sulyok Dezső

Nemzeti Parasztpárt

A szegény, kisbirtokos parasztság a bázisa
Célja a parasztság gazdasági, kulturális felemelése, egyfajta magyar út (3. út, se kommunizmus, se kapitalizmus)
Vezetői: Erdei Ferenc, Veres Péter, Bibó István

Szociáldemokrata Párt

Az ipari munkásságra és a városi dolgozókra támaszkodna, vidéken befolyása csekély
Irányzatainak vezetői: (viták jelentősek)
Jobboldal: nyugati típusú, szakszervezetekre támaszkodó párt, demokratikus parlamentben küzd a céljaiért – Kéthly Anna
Baloldal: közel állnak az MKP-hoz, cél a szocialista állam. Szakasits Árpád, Marosán György

Magyar Kommunista Párt

Célja kezdetben a népi demokrácia, a befolyásuk növelése, amiben a SZEB segít. Később a proletár diktatúra.
Két csoport: hazaiak: Rajk László, Kádár János
Moszkoviták: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre, Révai József.

Polgári Demokrata Párt

nemzeti liberális párt

tagjai egy része a nagytőkét képviselte, a kommunisták ezért hamar támadják őket
Vezetője: Teleki Géza