A magyarság vándorlása

A magyar nép őstörténete 
A szöveges doksi innen tölthető: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoYzhiMDA2YmQtNTMxZi00M2IzLTgwMDMtZmRlYWFlNjQwY2Vk/edit?usp=sharing

Őstörténetünk sokat vitatott téma. Régészeti és a nyelvtudomány álláspontja számos ponton eltér egymástól. Jelen írás a finnugor álláspontot mutatja be.

i.e. V.-IV évezred.   AZ URÁLI KOR Az urali őshaza az Ural hegység és az Ob folyó vidékének erdős, mocsaras vidékeire tehető. Az urali népek gyűjtögető, vadászó-zsákmányoló életmódot folytattak,  pattintott kőeszközöket használtak, nagy területen kis csoportokban szóródtak szét. 

(tűz, evez, háló, hal, íj, nyíl szavaink talán ekkoriak) 

Az i.e. IV. évezredben az ég­hajlati és népesedési változások az urali népcsoportok lassú kirajzását indították el észak- és kelet-Szibéria felé. A helyben maradt népcsoportokat soroljuk a finnugor népek közé.

i. e. III-II. évezred    A FINNUGOR KOR A finnugor közösségek a folyók mellé húzódtak, ami azt jelzi, hogy megnőtt a halászat jelentősé­ge. Csiszolt kőeszközöket használtak. 

Az i. e. II. évezred elején megjelent a földművelés és a réz használata. Ugyanakkor a finnek és más népcsoportok északra vándorlásával felbomlott a finnugor közösség. A helyben maradt népek alkotják az ugor népeket, ahová a magyarság ősei is tartoztak.(szavaink: testrészeink elnevezése pl.)

i.e. 1500-1000/500  Ugor kor Az éghajlat melegebbre fordulása jelentős változásokat okozott az ugor szállásterületek növényvilágában. Az ugorok egy része északra húzódott [vogulok, osztjákok]. A déli, nomáddá vált ugorságból ekkor kezdődött meg a magyarság kialakulása, a helyben maradt népcsoport egy szárazabb, ligetes sztyeppén az állattartás, azaz a félnomád életmód felé mozdult el. I. e. 1000 után a magyarság ősei tehát már külön népcsoportot alkottak, és a sztyeppei népek hatása alá kerültek.

BASKÍRIA: (Magna Hungaria – Nagy (Régi) Magyarország)

A magyarok az i. u. 500 után a sztyeppe északi peremén éltek Baskíriában, a Dél- Ural és a Volga-Káma közötti vidéken. Feltehetőleg Kr.e. 500 és Kr.u. 500 között mehettek ide őseink. Itt török népekkel élhettünk együtt, így ezen népekhez váltunk hasonlóvá. Ekkorra már a nomád életmód, a nomád kultúra, és a nomád társadalmi-gazdasági szervezeti keretek lettek jellemzők elődeinkre. Vélhetően már törzsszervezetben éltek elődeink, amelynek feladatai: az állatállomány védelme, ellátása; a harcok szervezése: zsákmányszerzés, területszerzés-védés, állatállomány szerzése – megvédése. Élén a választott törzsfők álltak, és ez még egy laza politikai szervezet. Egyes nemzetségek, törzsek leszakadhatnak ill. csatlakozhatnak.

Erről az őshazáról tudósít a 13.századi domonkos szerzetes, Julianus barát, aki megtalálta itt még magyarul beszélő elődeinket. Aztán a tatárok olvasztják be őket.

LEVÉDIA:

670     A bolgárok veresége az Ázsiából előnyomuló török kazároktól. A bolgár törzsek többsége nyugat felé, a Balkánra menekült. A sztyeppe nagy része a létrejött Kazár Birodalom uralma alá került.

Feltehetőleg ezekben a zavaros időkben a magyar törzsek egy része dél felé húzódott, a sztyeppe értékesebb területeire, a Don mellé. A magyar törzsek így a kazárok fennhatósága alá kerültek. A kazárok a vazallus törzsek élére hozzájuk hű személyeket állítottak, hogy megkönnyítsék ellenőrzésüket. Valószínűleg ekkor került a magyar törzsek élére fejedelemként Levedi.

 A doni szállásterület róla kapta nevét: Levédia. 

A magyaroknál kialakult a kettős fejedelemség kazár mintára, névleges hatalom(szakrális – vallási): a kündüé (kende) a tényleges hatalom a katonai vezetőé: a gyuláé nap – hold szimbólum, a bírói szerepet a horka töltötte be. 

Átvettük(?) a kazár rovásírást. Fejlődnek mezőgazdasági ismereteink – nehézeke. De a nomádok, ha mód van rá, művelnek (inkább műveltetnek) földet, ez nem jelent még most letelepedést.

ETELKÖZ: [Duna és a Don között, öt folyó köze: Szeret, Prut, Dnyeszter, Bug, Dnyeper].

830     A Kazár Birodalmon belüli hatalmi harcok lehetővé tették a magyarok önállósulását (a történészek egy része az időpontot későbbre, 860-ra teszi). A magyarok (feltehetően 7 törzs) a Dontól nyugatra lévő sztyeppei területekre húzódtak, Etelközbe. A kazárok ellen fellázadt kabarok is a magyarokhoz menekültek. 

A magyar források alapján arra lehet következtetni, hogy a szállásváltás együtt járt a hatalomban bekövetkezett változással. Valószínűleg ekkor emelkedett fel az Árpád-ház, ami talán a kettős fejedelemség változásával is együtt járt (a régi fejedelmi család, Levedi ága szakrális szerepbe szorult). Álmos fejedelemmé választása 860 körül történhetett, ez jelentős fejlődés a magyar törzsi szervezetben, a vérszerződéssel a magyar törzsek Etelközben szorosabbá tették a szövetségüket.

A magyarság Etelközből kiindulva zsákmányszerző hadjáratokat vezetett északra, másrészt nyugat felé portyáztak, a Kárpát-medencében.

870-880         A besenyők megjelenése a Volgánál. A kazárok védelmi harcokat folytattak ellenük. Az első be­senyő támadás a magyarokat szállásterületük keleti részének feladására kényszerítette (890 körül). Ekkor szakadhatott meg a kapcsolat a baskíriai magyarokkal, egy másik csoport pedig a Kaukázus térségébe települt át (szavárd magyarok, bár lehet, hogy ez a csoport már hamarabb idevándorolt).

A tanuláshoz fontos a térkép használata!