USA kialakulása

Az USA kialakulása

• 1587: az első angol gyarmat, Virginia megalapítása (1607), majd 1620-ban a Mayflower hajó puritán utasai északabbra megalapították Plymouth városát, és megindult a keleti partvidék benépesítése.

• XVIII. sz. közepén 13 angol gyarmat volt, lazán függtek az anyaországtól, saját önkormányzattal rendelkeztek. Az északi és déli területek eltérő jellegűek voltak.

A hétéves háború (1756-1763) után az anyaországgal egyre nagyobb ellentétei támadtak (pl. adóztatás: cukortörvény, bélyegtörvény -1765) – „sérelmes törvények”.Az amerikaiak tiltakoztak, bojkottal is válaszoltak.Elvi álláspontjuk: Nincs adózás képviselet nélkül. 

• 1773. dec. 16: bostoni teadélután nyomán Anglia szigorú intézkedéseket vezetett be (katonai kormányzás) és öt törvényt hozott: „tűrhetetlen törvények”. (Pl. a bostoni kikötő lezárása, kártérítés, katonák elszállásolása).

1774:Philadelphia, első gyarmati kongresszus: szövetségre lépnek, jog az önálló törvényhozáshoz -  de nincs egyezkedés, a britek nem engednek.

• 1775-1783: függetlenségi háború

A háború kezdetét a lexingtoni összecsapás jelentette 1775.április 19-én. 

• 1775: a második kongresszus G. Washington vezetésével felállította a gyarmatok hadseregét;

• 1776. júl. 4.:Függetlenségi Nyilatkozat:

sérelmek felsorolása;

gyarmatok függetlenségének kimondása

szöveg: Thomas Jefferson

a felvilágosodás eszméit tükrözi

A háború menete:

• az amerikai hadsereg (porosz, lengyel katonák; francia támogatás) 1777-ben Saratogánál, majd 1781-ben Yorktownnál legyőzte az angolokat;

• 1783: versailles-i béke - Anglia elismerte a 13 gyarmat függetlenségét.

A háborúban patrióták a függetlenség pártiak, lojalisták a király hívei. Voltak semlegesek is.

Az Amerikai Egyesült Államok államrendszere

• 1787-ben elfogadták az USA alkotmányát, amely az első, a hatalommegosztás elvére épülő, modern köztársasági alkotmány volt:

• szövetségi állam, széles körű elnöki hatalommal; (végrehajtó hatalom)

• 2 kamarás törvényhozás (kongresszus):

- szenátus: államonként 2-2 fő;

- képviselőház: az államokból lakosság-arányosan érkező küldöttek;

• bíróság: Legfelsőbb Bíróság (igazságszolgáltatás)

Az alkotmány első módosítása 1791-ben történt (Bill of Rights: állampolgári jogok rögzítése).

Alkotmány elemzés másképp:
 - Érvényesül a Montesquieu-féle hatalommegosztás 

- az USA elnöki típusú köztársaság 

- elnököt 4 évre választják, ő a VÉGREHAJTÓ hatalom irányítója politikailag a kongresszus, jogilag a legfelsőbb bíróság ellenőrzi 

- TÖRVÉNYHOZÓ testület a kongresszus
 a KONGRESSZUS két házból áll: képviselőház (alsó ház) – közvetlenül választott képviselők; szenátus (felső ház – államonként két-két képviselő 

- LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG - az alkotmány és a törvényhozás jogi felügyeletét végzi; ítéletei példaértékűe

Házi feladat

1.Írja a számmal jelölt fogalmak után a meghatározásnak megfelelő leírás betűjelét! (Elemenként 0,5 pont.)

a)    Társadalmi, politikai és filozófiai eszmeáramlat. Célja, hogy az emberiséget a tudatlanság és a vallási előítéletek sötétségéből az ész, a világosság birodalmába átvezesse. Jellemzője a racionalizmus, a világ megismerhetőségének és megváltoztathatóságának eszméje.

b)   Az állami főhatalom megosztottsága annak érdekében, hogy a hatalom ellenőrizhető legyen, s így az azzal való visszaéléseket meg lehessen akadályozni. Elmélete visszavezethető Locke és Montesquieu munkásságára.

c)    Az állam és a jog keletkezésének elmélete, amely szerint az állam és a jog az emberek közötti tudatos megegyezésen alapuló szerződés eredménye.

d)   Annak elismerése, hogy a társadalomban és a közéletben vallási különbség nélkül mindenki érvényesülhessen, aki erre alkalmas.

e)    XVIII. századi kelet-közép-európai kormányzati rendszer, melyben az abszolutizmus sajátosságai modernizációs törekvésekkel párosulnak. Jellemzője a merkantilista gazdaságpolitika, a jobbágyok védelme, a vallási türelem hangsúlyozása, az oktatás és az egészségügy fejlesztése.

f)  1751-1772 között harmincöt kötetben megjelent könyvsorozat, amely a korszak ismeretanyagát összegezte. A tudományos vállalkozásban Diderot vezetésével mintegy százötven munkatárs vett részt.

1. hatalommegosztás

2. Enciklopédia

3. felvilágosult abszolutizmus

 4. társadalmi szerződés

5. felvilágosodás

   6. vallási türelem

2. Írja be a a forrásokhoz kapcsolható fogalmakat! (Figyelem! Egy fogalom kimarad.) (Elemenként 1 pont.)

a)    ,,Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, végül az a végrehajtó hatalom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik. [...]

Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.” (Montesquieu) _______________________

b)   ,,A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat, ez teszi polgárrá és szabad emberré őket.” (Rousseau) ____________________

c)    ,,Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az ember teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre.” (Jefferson) _______________________

d)   ,,Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az oly helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi tartományban bizonyos törvényekkel erősíti meg.” (II. József) _______________________

Fogalmak:társadalmi szerződés - vallási türelem – merkantilizmus - az ember alapvető jogai - a hatalmi ágak megosztása

3. Feladat

Felvilágosodás

A felvilágosodás

A felvilágosodás tudományos előzményei

XVI.-XVII. században a természettudományok fejlődése nagy hatást gyakorolt a filozófiai gondolkodásra.

Kopernikusz: heliocentrikus világkép a geocentrikussal szemben

Kepler: törvények a bolygók mozgásáról

Galilei: bolygók mozgása „Eppur si muove És mégis mozog (a Föld)

Newton: matematikus, fizikus, mechanika törvényei, tudományos kutatás módszertana

Roger Bacon: empirizmus: a tapasztalat minden ismeretünk forrása

Descartes: matematikus; racionalizmus: a világ megismerése az ész által

• a tiszta és és a logika képes arra, hogy az igazságot megismerje (ratio)

Kialakul az a nézet, hogy a világot nem Isten kifürkészhetetlen akarata működteti, hanem világos és emberi ésszel megérthető törvények.

Felvilágosodás fogalma, jellemzői

Új eszmeáramlat, amely a 17. sz. végén Angliában jelent meg, a 18. században kiteljesedett Franciaországban majd elterjedt Európában.

• a természet megismerhető az ész, a ratio segítségével - racionalizmus

• úgy vélték, a nevelés (felvilágosítás) révén minden ember, a társadalom felemelhető, átalakítható ( a társadalmi problémák oka a nép tudatlansága)

• az ésszerűség nevében át akarja alakítani a társadalmat. Ésszerűtlenek pl. az Isten kegyelméből uralkodó király, a születési előjogok, a dogmák és a vallási fanatizmus.

• alapelvek:vallási türelem (tolerancia), szabadság, egyenlőség.

A felvilágosult gondolkodók terjeszteni akarták az új ismereteket. Ebben segítségükre szolgált, hogy a XVIII. században egyre több a könyv, az emberek egyre többet olvasnak.

A felvilágosodás legnagyobb munkája is egy könyv, a francia Enciklopédia. (kötetei 1751 és 1772 között íródott, szerkesztői Denis Diderot és Jean d'Alembert, a cikkek minden témakört felölelnek, írásában a kor legtöbb jelentős gondolkodója részt vett.)

A felvilágosodás elsősorban a polgárság a szalonok és az udvari elit körében lett népszerű

LEGFONTOSABB KÉPVISELŐI

John Locke (1632-1704)

Angol orvos, filozófus; művei: Értekezés az emberi értelemről, Levél a vallási türelemről, Polgári kormányzatról .

- államelmélete: az ember természeti jogainak egy részét (szabadság és tulajdon) önkéntes szerződésben átruházza az államra, ez a társadalmi szerződés. Az állam feladata az emberek személyes szabadságának és tulajdonának védelme, a nemzetnek joga van ezt felbontani, ha az állam nem teljesíti feladatát. (az uralkodói hatalom tehát nem Istentől ered, hanem megbízás útján keletkezik.)

Nem ismeri el az állam jogát a vallási életbe való beavatkozásra.

A legjobb államforma az alkotmányos monarchia

Charles de Secondat Montesquieu (1689-1755)

A törvények szelleme című művében vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a törvények és a természet, a kormányzás elve, a hadsereg, az alkotmány, az éghajlat, az erkölcsök, a kereskedelem, a pénz és a vallás között.

Szétválasztja a hatalmi ágakat:

Kizárólag a hatalom megosztásában látja a zsarnokság felszámolását.

Hatalommegosztás elve: ha a hatalom nincs egy kézben, nem lehet visszaélni vele

Nagy fontosságot tulajdonít a törvényességnek, amelyet a szabadság biztosítékának tekint.

A politikai gondolkodás fő kérdése a szabadság, ami annyit tesz, hogy mindenki megteheti azt, amit a törvények megengednek

Irodalmi munkássága: Perzsa levelek.

Jean-Jaques Rousseau (1712-1778)

- francia filozófus, író; műve: Társadalmi szerződés, Emile, avagy a nevelésről; Vallomások, Új Heloise.

- népfelség elve (népszuverenitás)=a hatalom birtokosa közvetlenül a nép, akitől a hatalom ered

- az egyén érdeke alá van rendelve a közösség érdekének

- nincs szükség sem hatalommegosztásra, sem képviseleti rendszerre

- legjobb államforma: közvetlen demokráciával működő köztársaság

- Vagyoni egyenlőtlenség csökkentésére törekedett. A magántulajdon a problémák forrása.

A szerződés az egyedek és a közösség között áll fenn.

A társadalmi szerződés alapján a királyokat a nép választotta meg azért, hogy a köz javára uralkodjanak. Ha egy király rossz uralkodó vagy zsarnok, a nép le is válthatja, vagy akár meg is ölheti. (~ Kálvin: zsarnokölési elmélet)

Közvetlen demokrácia eszméje (a nép követei nem képviselői, hanem csak megbízottai a népnek, ezért végleges megoldást nem köthetnek).

Francois Marie Arouet (családi név Voltaire (1694-1778)

- francia filozófus, író; művek: Angliai levelek, Candide;  Filozófiai levelek

-          támadta az egyházat, mint az elnyomó hatalom ideológiai támaszát;

-          deista volt: Isten létét elismerte, de szerepét csak a teremtésre korlátozta. A működésébe nem szól bele.

Egyházellenes („Tiporjátok el a gyalázatost!”), egész életében írásaiban következetesen küzdött az egyházi önkény ellen, a vallási megosztottság ellen. Az egyház tanítása szerint ugyanis a királyok Isten kegyelméből uralkodnak, ezért minden lázadás jogtalan ellenük.

A felvilágosodás következményei

Minden gondolat mozgásba lendült, megjelentek a máig is érvényes demokratikus eszmék: hatalom megosztása, népszuverenitás, természetes és elidegeníthetetlen emberi jogok.

Új társadalomfilozófia és a liberalizmus alapjait hozták létre.

A tudományok kitörtek az egyházi felügyelet alól, és lendületesen fejlődtek

Megjelent a haladás eszméje.

• Az új elvek nagy hatással voltak az amerikai Függetlenségi Nyilatko­zat, az USA alkotmány, a francia Emberi és polgári jogok nyilatkozatának megalkotásá­ra, valamint az amerikai függetlenségi háború és a nagy francia forradalom menetére.

• Európa keleti részén is elterjedtek a felvilágosodás eszméi, de erős polgárság hiányában itt uralkodói reformok bevezetését jelentette, ezt nevezzük felvilágosult abszolutizmusnak.

Felvilágosult abszolutizmus

A XVIII. században Európa perifériáin és fél perifériáin (Kelet-Közép-Európában, Skandináviában és a Pireneusi-félszigeten, Itáliában) létrejövő kormányzati forma a felvilágosodás hatására.

Felülről jövő reformokkal próbálja meg korszerűsíteni az adott országot, cél a centrumhoz felzárkózni. Gazdaságilag és katonailag; (nagy)hatalmi pozíciók megtartására, megszerzésére.

Az uralkodói hatalmat küldetésnek tekintik, amelynek célja a nép érdekében való munkálkodás, de felülről vezérelt reformokkal: „Mindent a népért, semmit a nép által!” (II. József)

Mivel a gazdaság alapja a föld és a mezőgazdasági termelés volt, ezért a jobbágyság adóképességét növelték. „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.” (Mária Terézia)

A jobbágyságot azért védik a földesuraikkal szemben, mert ők adóznak az államnak.

Jellemző a merkantilista gazdaságpolitika, az infrastruktúra javítása, manufaktúrák alapítása, közigazgatás és adózás egyszerűsítése, oktatási rendszer korszerűsítése (népiskolák, egyetemek), egyház visszaszorítása.

Ugyanakkor a politikai reformtól óvakodnak. A feudális berendezkedés marad, bár a rendeket háttérbe szorítják, a polgárságot csak gazdaságilag támogatják.

Jeles képviselői: Poroszország: I. Frigyes Vilmos (1713-1740) – katonaállam megteremtése, Nagy II. Frigyes (1740-1786): oktatás, ipar fejlesztése, nemesség megadóztatása, jobbágyság felszabadítása. Eredmény: ország megerősödik, terjeszkedni tud.

Habsburg Birodalom: Mária Terézia és II. József

Oroszország: II. Katalin (1762-1796) despotikus cári hatalom kezdeményez felemás reformokat: iskolák, kereskedelem fejlesztése, városok alapítása, hadsereg fejlesztése.  Hódítások.

Esszéírási tanácsok

Hogyan írja meg az esszéfeladatot történelemből?

(Jó tanácsok: betartásuk nem kötelező, de segíthetik a vizsgázót az esszé megírásában.)

Ami fontos: ha a feladatmegértésre 0 pontot kapsz, akkor az egész esszé 0 pontos lesz. Tehát nagyon alaposan olvasd át a kérdést, hogy arról írj, amit kérdeztek Tőled. (Pl., ha összehasonlítani kell – mondjuk az ókori és a modern olimpiákat -, akkor, hasonlítsd össze őket, ha csak az egyikről írsz, legyen az bármilyen tökéletes, a pontszámod 0 lesz.)

A következő lényeges feladat elhelyezni időben és térben a kérdésben megjelölt problémát! Itt pontozzák az írásodban megtalálható időpontokat, helyszíneket. Már az első, beve­zető mondatban elhelyezheted időben az eseményeket (Pl. görög hitvilág esetében: i.e. 8.századra kialakul már az istenek sorrendje, a mítoszok, i.e. 776, az első írásos emlék az olimpiáról, helyszín: Balkán-félsziget déli része és az Égei-tengeri szigetvilág meg Kis-Ázsia, Olimposz, , Olümpia, , stb..)

Használd fel a feladat megértéséhez a forrásokat, ill. a történelmi atlaszt! Gyűjtsd össze azokat az általános fogalmakat (pl. vallás, papság), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. mítosz, jóslás, sokistenhit), melyekkel az adott probléma megoldható!

Emeld ki, húzd alá a forrás fontos információt! Nevezd meg a forrást, ha utalsz rá! (Ha valami, pl. törvény, pontokba van szedve, elég annak számára utalni, ha folyamatos a szöveg, idézd, de csak annyit, amennyi oda illik!) Jó, ha megkülönbözteted a kortárs és a történész/ történetírás álláspontját. Figyelj az eltérő források közti különbségekre, a forrás műfajára! Építsd be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következte­téseket! Fontos: a forrás betű szerint leírása nem = a feladat megoldásával. A forrást mindig az érvelésed, mondandód bizonyítására használd.

Ha szükséges, készíts vázlatot, piszkozatot!

Eseményeket alakító tényezők feltárása: Erre kapható a legtöbb pont. Tárd föl a probléma előzményeit, okait, hátterét, következményeit! A hangsúlyt a feladat kérdése adja meg! Tulajdonképpen a mi, miért történt. (PL. a sokistenhitű vallásoknál, szinte törvényszerű, hogy a különböző isteneknek eltérő feladataik, tulajdonságaik vannak.) Ha egy történelmi folya­matot kell bemutatnia, akkor az ok-okozati összefüggéseket időrendben vázold!

Építsd be mondanivalódba önálló ismereteid (pl. nevek, évszámok), vé­leményed! (Bár ezzel vigyázz! Inkább ne írj, semmit, ha helyes érvekkel nem tudod alátámasztani véleményed, ha nem vagy biztos magadban, inkább ne írj!)

Ügyelj arra, hogy mondataid világosak legyenek! Szerkeszd meg szöveget !

Bevezetés: probléma felvezetése;

Kifejtés: az adott kérdés előzményeinek, okainak és maguknak a történésnek a feltárása, következmények, utóélet;

Lezárás-összefoglalás - összegzés: itt lehet úgymond egy-két mondatban ’felelni’ a feladatban megfogalmazott kérdésre, utasításra, kiemelni a téma legfontosabb meg­állapítását, javaslom - feltétlenül összegezz!)

Figyelj a helyesírásra! Figyelj az időre!

1.   Olvassa el figyelmesen és értse meg a feladatot és a forrásokat!

a.  Fogalmazza meg saját szavaival a megoldandó problémát!

b.  A forrás(ok) szövegében húzza alá azokat a kulcsszavakat, adatokat, amelyek a feladatban szereplő probléma megoldásában segíthetik! Készítsen széljegyzeteket! Írja a lap szélére felmerült gondolatait, megjegyzéseit, magyarázatait!

2. Készítsen vázlatot!

a.  Határozza meg és nevezze meg a korszakot, korszakokat!

b.  Keresse meg a történelmi atlaszban azt a térképet vagy azokat a térképeket, amelyek segíthetik a feladat megoldásában!

c.  Gyűjtse össze azokat a fogalmakat, amelyek segítségével az adott korszak illetve az adott probléma bemutatható!

d.  Gyűjtse össze azokat a személyeket, intézményeket, akiket, amelyeket az adott témához kapcsolni tud!

e.  Keresse a bemutatott jelenségek okait, következményeit, belső összefüggéseit, és ábrázolja ezeket nyilakkal, saját jelöléseivel!

3. Rendszerezze a rendelkezésére álló információkat!

a.  Fogalmazzon meg tételmondatot, amelyben röviden összefoglalja a felvetett problémát, és saját válaszát!

b.  Ismertesse röviden a probléma történelmi hátterét! (Ki, hol, mikor, hogyan stb.)

c.  Állítson fel sorrendet az állítása alátámasztására, igazolására gyűjtött tények, érvek között!

d.  Fogalmazza meg és állítsa logikai sorrendbe érveit pontosan, szabatosan!

e.  Használja a korszak leírásához szükséges megfelelő szókincset!

4. Szerkessze meg szövegét!

a.  Idézze röviden a forrás kulcsgondolatait!

b.  Használja a kigyűjtött adatok közül a legfontosabbakat!

c.  Kerülje a fölösleges ismétléseket, a nem a témára vonatkozó adatokat, a szükségtelen idegen szavakat!

d.  Ha van elég ideje, készítsen piszkozatot! Ha elkészült a végleges változattal, húzza át egyértelműen a piszkozatot!

5.   Adjon rövid értékelést!

6.   Ellenőrizze hogy valóban a feltett kérdésre válaszolt-e, és nem lépte-e túl a meghatározott terjedelmet!

A Rákóczi-szabadságharc

Mivel ezt írásban megkapta mindenki, most csak a letöltési linket adom meg, illetve néhány kép kerül ide.
Letöltés doc formátumban: https://drive.google.com/file/d/0B442I9fPdnAoVXRoX3g0c2JYRTA/view?usp=sharing
Fontos kordokumentumok itt: http://tort-tura.blogspot.com/2015/01/rakoczi-dokumentumok.html
Rákóczi szabadságharc 6 és fél percben: http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-magyarorszag-kora-ujkorban/rakoczi-szabadsagharc   Hangot bekapcsolni! Alatta teszt is van!
A tankönyvi ábra (105. oldal.) mellett ezen a dián keresztül is lehet memorizálni a szabadságharc kitörésének okait:

A külpolitikai aspektusa a szabadságharcnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az orosz szövetség gyakorlatilag papíron maradt.

A szabadságharc menete, nagyobban talán jobban követhető és érthető, mint a tankönyvben:

Kurucok előretörésének időszaka
1703-1705

Kuruc területvesztés időszaka
1707-1711

A hadseregek:

Országgyűlések: 

Szatmári béke: 

Rákóczi pénze, a libertas, rézből: 

Rákóczi dokumentumok

Brezáni kiáltvány:
http://szkszhu.szksz.com/RakocziBrezanikialtvanya.pdf

Rákóczi kiáltványa az európai nemzetekhez:
http://adattar.vmmi.org/cikkek/17305/hid_2003_10_07.pdf

Részlet ez utóbbiból:
"Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése…
Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most is mindig - az ősi törvények szégyenletes eltörlése … kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan érvényben fennálló arany szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították át. Hogy pedig annál jobban növeljék uralmukat, kikényszerítették az ország főurai egyetértését, s a saját uralmuk érdekében gyalázatos módon eltörölték ama nagy Jeruzsálemi Endre király nagyfontosságú törvényét, amely a nemzet dicsőségére magába foglalta az összes rendek sarkallatos szabadságjogait a mai napig kiható érvénnyel, s örökre megadta azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessen a királyokkal…
Szomorú látvány, hogy ezt a nemzetet, mely Marsnak ugyancsak híve, most megfosztják érdemeitől … s a háttérbe szorított vitézséget páratlanul megcsúfolva egy idegen népségnek adva prédául olyan nyíltan, hogy alig találni egy-egy erőd élén magyar embert.
S miután így elvették hazánk fiaitól a felemelkedés lehetőségét, kik száműzöttek őseik földjén, mi más marad hátra nekik, mint hogy fel-felnyögjenek, hogy idegen igát raktak rájuk (s ugyan ki tudná ezt elviselni?). Általános a felfordulás az országban; az uralkodás új módja jelent meg: az ország minden ügyintézését az udvari tanács bitorolja mohón, hogy puszta paranccsal önkényesen rendelkezhessék; valamint kizárják az ország nemeseit minden tanácskozásból, s minden, az ország közügyeit érintő ügyben nélkülünk határoznak felettünk. Mutatja ezt a karlovici (karlócai) békeszerződésnek nemrég nélkülünk történt megkötése …
Ezzel szemben ki ne látná az Udvari Kamara önkényuralmát? Az égbe csapnak a sirámok, az isteni gondviseléshez fohászkodnak megbosszulásukért az árvák és özvegyek. Elborzad a lelkünk az újszerzeményi jog zsarnoki törekvéseik e műve puszta megemlítésére is … az ország területének nagy részét elvették törvényes birtokosától, és mellőzve a haza érdemes fiait, idegeneknek adományozták, csak azért, mert az országból kiszorították a törököt…
Szégyen elmondani, hogy a fizető képességét teljesen elvesztett népet milyen sokféle kétségbeesés gyötri … Az ország népe még most is széltében hangoztatja, hogy jobb a sorsa a hódító félhold alatt; az meg okmányokból bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásokat is bőséggel elérik …"
(Rákóczi kiáltványa 1703-ban)

A török kiűzése Magyarországról

Thököly sikereiből a török azt a következtetést vonta le, hogy a Habsburgok gyengék. 1683-ban Bécs ellen indultak, a segédhadak között ott voltak Thököly kurucai és az erdélyi hadak is. Bécs alatt azonban a felmentő sereg elsöpörte a török hadat (Sobieski János lengyel király, Lotharingiai Károly). Majd elfoglalták Párkányt és Esztergomot. A sikert a háború folytatása követte, létrejött a Szent Liga (1684) a pápa, XI. Ince segítségével. A franciák semlegességet vállaltak.
1. szakasz 1689-ig
1685. szeptember: Buda visszafoglalása
1687: Nagyharsányi győzelem; Erdély megszállása
1689: Belgrád elfoglalása
2. szakasz 1689- 1699
A franciák megtámadják a Habsburgokat, kétfrontos háború
Török sikerek– pl. Belgrád visszafoglalása
Elhúzódó harcok
1697: Savoyai Jenő Zentánál jelentős győzelem
1699: Karlócai béke: Temesköz kivételével Magyarország felszabadul.

Politikai változások

Az erőviszonyok eltolódnak az uralkodó javára.
1687.: Pozsonyi o.gy.: a rendek lemondanak a szabad királyválasztásról – örökös Habsburg királyság, ill.
                eltörlik az Aranybulla ellenállási záradékát.
1691: Diploma Leopoldium: Lipót lesz Erdély uralkodója, tiszteletben tartja a fejedelemség hagyományait, de nem egyesíti újra Magyarországgal!
Habsburg felfogás: Magyarországot karddal szerezték, hódoltsági területek az Udvari Kamarához kerülnek, nem az eredeti tulajdonoshoz.
Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Comissio) létrehozása: itt lehet visszaigényelni a birtokot. - jogigény vizsgálata (macerás, könnyen elveszhettek a háborús időkben)
- fegyverváltság fizetése (birtok értékének 10%-a) – nem biztos, hogy volt rá keret
Katolikus egyház viszont visszakapja birtokait teher nélkül.
Jobbágyi adóterhek nőnek (forspont, portio).
Végvári katonaság elbocsátása, németekkel való felváltása.
Határőrvidék létrehozása és leválasztása az országról (külön kormányzás).

Elégedetlenkedés – 1697: Hegyaljai felkelés, leverik a pórnép lázadását.